Béki Nándor (38)

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata

Közgazdász, gazdasági agrármérnök

2012 szeptemberétől állomásozik Németországban

2013 márciusától a Berlini Agrárdiplomata Klub alelnöke

.

Szakmai előélet

15 éve foglalkozom az agrárgazdasági és vidékfejlesztési témakörökkel. Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben kezdtem pályafutásomat, majd a Földművelésügyi Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztályán az európai uniós felkészüléssel kapcsolatos pénzügyi tervezéssel foglalkoztam.
Ezt követően az EU Koordinációs Főosztályon a nemzeti érdekeink Brüsszelben történő képviselete volt fő feladatom.
A magyar elnökségre való felkészülés jegyében 2006-2007-ben Berlinben, a német elnökség idején a Német Szövetségi Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Minisztériumban cserehivatalnokként dolgoztam a megújuló erőforrásokért felelős szakfőosztályon. 2009-ben a svéd EU-s elnökség alatt a svéd Földművelésügyi Minisztérium EU Integrációs Főosztályán nemzeti szakértőként tevékenykedtem.
A 2011-es magyar EU-elnökség előkészítése és sikeres lebonyolítása után a brüsszeli agrárminiszteri ülésekre vonatkozó magyar álláspontok és felkészítő anyagok koordinálása volt a feladatom.

Piaci szereplők, piaci környezet

A német mezőgazdasági termelők exportorientáltak, magas minőségű termékekre helyezik a fő hangsúlyt. A német állattenyésztés a világon a legversenyképesebb. Az EU-ban csak Franciaországban van több szarvasmarha, mint Németországban. Sertéstenyésztés hatékonyságában az utóbbi években még Dániát is megelőzték.

Németországban mind a családi termelők, mind a nagybirtokos szerkezet egyszerre van jelen. Föderális országként a tartományok is eltérő struktúrával rendelkeznek. A mezőgazdaság témaköre egy olyan terület, ahol – az EU-s szabályozás keretein belül maradva ugyan – a tartományok eltérő jogszabályokat is hozhatnak. Erre legjobb példa, hogy csak vidékfejlesztési operatív programból 13 tartományi verzió van Németországban.

A gazdálkodók szervezettsége igen magas fokú, a közös értékesítési, a közös beszerzési társaságok ugyanúgy gyakoriak, mint a közös gép-
udvarok, illetve az olyan kezdeményezések, mint amikor 4-5 gazdálkodó épít közösen egy biogázüzemet vagy létesít szélerőműparkot.

Az élelmiszer-kereskedelemre a fokozódó koncentráció jellemző.
A legnagyobb élelmiszerlánc, az Edeka 50,9 Mrd EUR árbevétellel bír. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a teljes Németországba irányuló magyar agrárexport 1,2 Mrd EUR értékű volt a tavalyi évben. Az 5 legnagyobb kereskedelmi lánc bonyolítja a teljes élelmiszerkereskedelem 75%-át. De hasonló mértékű koncentráció figyelhető meg a vágóhidak esetében is, ahol a 10 legnagyobb vágóhíd a piac nagy többségét lefedi.

Bár közel vagyunk egymáshoz földrajzilag, a fogyasztói szokások is teljesen eltérnek a hazai tapasztalatoktól. Terjed az online élelmiszer-értékesítés, a nagy súlyú, nehéz élelmiszereket egyre gyakrabban szállíttatják házhoz. A német fogyasztók döntéseit az áron és a minőségen kívül olyan tényezők is befolyásolják, mint az állatokhoz való felelős hozzáállás, a GMO-mentesség, a regionális vagy egészséges termékek. A német vásárló tudatos vásárló, ha élelmiszerről van szó, ha csak teheti, német árut vásárol. Ha ez nem lehetséges, akkor jönnek a külföldi áruk, mint például a francia, spanyol, olasz vagy akár a magyar termékek.

Németország a világ legfontosabb biotermék piaca, és a harmadik legnagyobb biogazdaságok által megművelt földterülettel rendelkezik.
A német földpiac árainak emelkedése miatt azonban az ökogazdálkodás megtorpanni látszik, így Németország a jövőben még erősebb importra szorul ökotermékekből.

Németországban jelenleg igen nagy kihívást jelent a gazdálkodók számára a földárak és a földbérleti díjak folyamatos emelkedése. A Közös Agrárpolitika zöldítés intézkedése a tendenciát meggyorsította, hiszen mind a legelők, mind pedig további megművelhető területek iránt egyaránt nőtt a kereslet.

Az ország területének 1/3-át erdő borítja, mely 3,466 millió köbméter fát jelent, mellyel Európa legnagyobb erdészeti forrásával rendelkezik. (Lásd 1. ábra.)

A mezőgazdasághoz szorosan hozzákapcsolódik a bioenergia-termelés, legyen szó biogázról, energianövények termeléséről vagy akár más megújuló energiák használatáról (PV, szélerőműparkok) – melyhez a gazdálkodók területüket adják bérbe. A mezőgazdasági eredetű megújuló energia termelése Németországban 125 000-nél is több munkahelyet teremtett.

Külkereskedelem

Magyarország agrárkivitelének 86%-a az EU 28 országába irányul. Legfontosabb agrárpartnerünk Németország. A teljes exportunk 2013-ban 8093 millió eurót tett ki – ennek 15%-a Németországba irányult. A behozatalunk szempontjából is Németország a legfontosabb partnerünk, közel 20%-os az aránya a teljes agrárimportunkból.

A Németországba irányuló élelmiszerexportunk tavaly magasabb volt, mint az összes 3. országba irányuló kivitelünk. Így a német agrár-külkereskedelem esetében fokozottan érvényes a keleti nyitás stratégiáján túl a nyugati növekedés megőrzésének szükségessége.

Az exportunk az elmúlt négy évben dinamikusan nőtt, míg a behozatalunk megtorpanni látszott. Az EU-belépés előtt a német piac stabil külkereskedelmi többlettel rendelkezett – majd 2010-ig egy körülbelül nullás szaldót produkált. Az elmúlt négy év munkájának eredményeként azonban ismét jelentős külkereskedelmi többletet tud a reláció felmutatni. (Lásd 2. ábra.)

A német piacokra kukoricát, takarmányt, etanolt, repce- és napraforgómagot, illetve repce- és napraforgóolajat exportálunk a legnagyobb mennyiségben. Zöldség-gyümölcs, baromfihús, kolbász és szalámi termékek, bor, és a méz olyan jellemző termékeink, melyek az üzletek polcairól magyar termékként köszönnek vissza.

A 2014. év a külkereskedelem szempontjából néhány kihívást tartogat. Az orosz embargó közvetett hatásai miatt ugyanis mind Németországban, mind pedig az egész Európai Unióban az élelmiszerek ára igen erős nyomás alá került. A hús-, a zöldség-gyümölcs és a tejárak csökkenésén túl az alacsony gabonaárak valamint a megugró behozatalunk is negatívan hat a 2014. évi külkereskedelmi egyensúlyra.

.

Élelmiszer promóció

Németországban számos olyan élelmiszeripari kiállítás van, mely nagyságából és betöltött szerepéből adódóan világtalálkozó jelleget vesz fel. Ilyen a berlini Nemzetközi Zöld Hét, melyet 400 000 látogató, végső fogyasztó tekint meg. A rendezvényhez egy magas szintű miniszteri csúcstalálkozó is kapcsolódik, melyre 2015 januárjában mintegy 100 agrárminisztert várnak. A rendezvényen, ahol a Föld lakosságának több, mint 80%-a vezető politikuson keresztül képviselteti magát, Dr. Fazekas Sándor miniszter úr is részt fog venni.

A szakmai kiállítások közül a szintén berlini zöldség-gyümölcs kiállítást, a Fruit Logisticát, a nürnbergi Biofach kiállítást, illetve a Düsseldorfi Prowein bor világkiállítást tudom kiemelni. Ezeken a kiállításokon a szakma csúcsa szintén közel 100 országból szokott részt venni.

Az élelmiszeripar termékeinek is megvan a német világtalálkozója, a kölni Anuga, melyet minden második évben rendeznek meg. Ezeken a vásárokon a kiállítók nemcsak a német piacot célozzák meg, hanem gyakran ázsiai vagy egyéb országok képviselőivel kötnek üzletet, illetve a kiállítás ideje alatt az összes külföldi partnerükkel tudnak megbeszéléseket folytatni.

Az élelmiszer promócióból a berlini nagykövetség is kiveszi részét. Büszke vagyok arra, hogy az idén tradicionálissá váló berlini Magyar Szüret rendezvénysorozatunk eredményeként a libamáj – a nemtelen állatvédő támadások után – ismét egyre több helyre visszakerült a polcokra. Idén a mangalica termékek, vadhús és a kiváló minőségű magyar borok népszerűsítésére is sor került. A rendezvényen Berlinben több, mint ezer érdeklődő vett részt.

A Magyar Szüret szakmai napján a borok megismertetésére tettük a legnagyobb hangsúlyt. Négy telt házas szemináriumot tartottunk –workshop és masterclass formátumokban – Magyarország csúcsborairól, a Kékfrankos, a Furmint és a Cabernet Franc fajtákról, mintegy 130 fő borkereskedő, beszerzési vezető és borújságíró számára.

.

Lehetőségek

Az állattenyésztési ágazat Németországban exportorientált. A szarvasmarha, sertés-, baromfi-, tejtermékek és sajt önellátási foka 100% felett van. Az alábbi mezőgazdasági termékekből tipikusan alacsony az önellátási foka: repce – 70%; tojás – 71%–; olajos magvak – 53%; növényi olaj és zsír – 45%; zöldségfélék – 39%; gyümölcs – 13%

A német piac ígéretes piac, nagyon sok lehetőséggel. Azonban ahhoz, hogy komoly sikereket tudjon egy átlagos élelmiszeripari cég elérni, 2–5 év tervszerű marketingmunkára is szükség van.

Amiben nagy lehetőséget látok: szalámi, kolbász és egyéb feldolgozott sertéshús, mangalica termékek, a magyar bor, a magyar méz, zöldség-gyümölcs. És persze a biotermékeink jöhetnek számításba.

Fentieken túl a mikrobiológiai termékeink (bio-talajjavítók, bio-táp-
anyag-utánpótlás) esetében is középtávon óriási sikereket érhetünk el. Kicsit nehezebb a klasszikus gourmet cégek helyzete – itt a nagyobb verseny miatt már az első években komoly ráfordításokkal kell számolni. Azonban közép- és hosszú távon az elvárható nyereség is lényegesen nagyobb, mint bárhol máshol.

Fontos, hogy ne csak a terméket önmagát helyezzék ki a magyar cégek a piacra, hanem hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokban (kóstoltatás, marketingeszközök) is gondolkozzanak.

Szakdiplomataként a kapcsolatok létrehozásában tudok segíteni.
Ehhez szükséges azonban az, hogy a gyártók és a szakdiplomata között százszázalékos bizalmi viszony alakuljon ki. Fentieken túl türelem is szükséges. Én sem tudok csodát tenni, és bizony van úgy, hogy nem 2 hét, hanem akár több hónap is szükséges egy megfelelő partner felkutatásához.

Erősségünk a magas minőség. Egyre inkább erősségünk kezd lenni a megbízhatóság is. Szerencsére a kalandorok a piacról kezdenek kikopni, és azon cégek nyernek teret, melyek stratégiai gondolkodással, hosszú távon terveznek.

A gyengeségünk viszont az importőr cégekben rejlik. Kevés német importőr cég van, amely magyar termékekkel foglalkozik, ugyanakkor a nagy áruházláncok polcaihoz is elér a kezük.

Fontos figyelembe venni, hogy a németek teljesen máshogy gondolkodnak, teljesen máshogy terveznek, mint mi magyarok. Ha egy német partner már most 2016-os szállításra kér ajánlatot az nem mást, mint a tervszerű, hosszú távú gondolkodását bizonyítja.

Béki Nándor

A cikk szerzője: Béki Nándor