A hazai talajok állapotának a megőrzése- és a fenntartható gazdálkodás iránt elkötelezett intézmények, cégek illetve szakemberek létrehozzák a Magyar Talajvédelmi Szövetséget. A szövetség célja, hogy a tagjai a maguk területén illetve a lehetőségeik szerint összehangolt lépéseket tegyenek a talajok védelméért.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség első „bemutatkozása” egy konferencia lesz, amely az Agrova és az Axiál szervezésében, a Magyar Talajtani Társaság, a Nébih, és a GOSZ szakmai támogatásával, a közeljövőben kerül megrendezésre.

A Talaj-Tudás-Technológia című konferencia – az egyes témák rangos és elismert szakértőinek az előadásain keresztül – azokat az ismereteket fogja összegezni vagy azok esszenciáját adni, amelyek a talajok termőképességének a megőrzése és a fenntartható, sikeres gazdálkodás szempontjából a legfontosabbak.

Bízunk benne, hogy a talajt érintő témák illetve azok szakmai hátterének a megfelelő megismerése nem csak a talajállapot megőrzését segíti, hanem hosszú távon biztosítja a növénytermesztés, sőt azon túl az állattenyésztés és az élelmiszeripar megfelelését a 21. század elvárásainak.

A részvételt azoknak a gazdálkodóknak ajánljuk, akik úgy gondolják, hogy a talaj – termesztett növény – termesztéstechnológia hármas egységéből a talaj az a terület, amellyel talán kevesebbet foglalkoztak idáig és a termésbiztonság, valamint a termés mennyiségi és minőségi növelése a megalapozottabb talajkezeléssel lenne biztosítható.

A konferencia pontos időpontját, helyét és programját hamarosan megismertetjük a nyilvánossággal.

A Talajok Nemzetközi Éve - háttéranyag

Jelenleg az emberiség számára a termőtalajok állapota jelenti a legnagyobb kihívást illetve igényli a legnagyobb odafigyelést. A Földfelszín alig 12%-a – 1,6 milliárd hektár – alkalmas a mezőgazdasági termesztésre és a termőtalaj vastagsága ezen a viszonylag kis területen is csak alig néhány arasznyi.

A víz- és a szélerózió, a sivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt évente 50.000 négyzetkilométerrel csökken a mezőgazdasági terület a világon, amely több, mint hazánk teljes területének a fele. Csak Európában, csak az úthálózat és a települések terjeszkedése miatt óránkét 11 hektárral kevesebb szántóföld marad. A termesztésre alkalmas talajnak nem csak a felülete csökken, hanem a termőréteg vastagsággal és a megfelelő talajélettel is gond van. A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szerves anyag tartalma és a bennük található hasznos élőlények, többnyire baktériumok száma, vagyis a talaj termőképessége.

Bár a terméseredmények növekednek, de egyre nehezebb feladatot jelent az egyre csökkenő termőfelületen előállítani a növekvő népesség ennivalóját. Az ENSZ éppen ezért a 2015. évet a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította. „Egészséges talajokat az egészséges életért” – ez pedig a kampányév jelmondata.

A fenti ábra – amelyek a FAO infografikájából készültek - jól szemléltetik, hogy a talajnak mennyire fontos szerepe van az élelmiszerek előállításában és hogy mennyire „élő” anyag. Csak az ilyen egészséges talaj képes megfelelő körülményeket biztosítani a növényeknek a csírázástól egészen a termés betakarításáig.

A talajokban nem csak sok élőlény él, hanem az is nagyon fontos, hogy a földi biodiverzitás negyede a talajokhoz kapcsolódik. A talajokban élő baktériumoknak idáig az 5%-át sikerült megismerni, ami azt jelenti, hogy a talajélet megőrzése, vagyis az élő talajok megmaradása azért is fontos, nehogy a pusztuló talajokkal az emberiség számára fontos baktériumok is elpusztuljanak.

A FAO adatai alapján csak azzal bő másfélszeresére lehet növelni a termést, ha olyan technológiát használnak, amely megőrzi a jó talajállapotot, vagyis a talaj megfelelő szerves anyag tartalmát, szerkezetét és a talajéletet.