Fenofázisonként jelentkező abiotikus és biotikus stresszek és válaszreakcióik
Tavasszal a fagyok és a vízhiány okozhat csírázási problémát, a csírakori kiszáradás vagy fagykár jelentős tőhiányt okozhat. Ebből eredő jelentős kár akkor következhet be, ha a csírázás már megindult. Az elhúzódó, vontatott kelés esetén a talajból fertőző Fusarium fajok nagymértékű fertőzést okozhatnak a fejletlen csíranövényeknél. A kártevők közül a pajorok (Melolonthinae lárvák) és a drótférgek (Elateridae lárvák) jelenthetnek súlyos problémát. Kelés során a növény továbbra is fokozottan érzékeny a stresszekre, hasonlóan a korábban leírtakhoz.
2–4 leveles kor: A szárazságra a növények a fejletlen gyökérrendszerük miatt igen érzékenyen reagálnak. A stressz a növényállományt megritkíthatja, fejlődésben visszatarthatja.
A kelést követő hűvös, csapadékos időjárás esetén számítanunk kell a fritlégy (Oscinella frit) károsításával. Ebben az időszakban károsít a kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) is. A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) lárváinak megjelenésére május végétől számíthatunk. Erős fertőzés esetében akár 70-80%-os növényállomány pusztulással is számolhatunk.
6–14 leveles korban a szárazság miatt a növények általános fizikai leromlása és fejlődésbeli lemaradása a jellemző. A virágzási aszinkron gyakori tünet, az őszi termés mennyisége csökken a stressz hatására. A kukorica a virágzás idején a legérzékenyebb a szárazságra. Az aszálykár legfontosabb tünetei: a virágzatok kialakulásának késése, virágzási aszinkron, hímvirágzat elégése, a pollen termékenyítő képességének és életképességének csökkenése, esetleg teljes sterilitás, bibeszálak receptivitásának csökkenése (esetenkénti teljes meddőség), embriók abortálása.
Száraz évjáratban a terméskiesés fő oka a virágzás után bekövetkező embrió abortálás. Az aszály jelentősen csökkenti a csövenkénti szemszámot.
A szemtelítődés időszakában vízhiány esetén a növények fotoszintetikus aktivitása csökken, így az asszimiláták mennyisége is csökken.
Kórtani szempontból a Fusarium fajok okozta csőpenész jelenti a gondot. A F.verticillioides-nek a száraz és meleg, a F. graminearum-nak inkább a csapadékos és átlagos hőmérsékletű évjárat kedvez, míg a F. culmorum hűvösebb, csapadékos időjárást kedvelő faj. A termésveszteségen túl a Fusarium fajok által termelt mikotoxinok jelentenek problémát. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyója károsítja a kukoricát, rágásukkal csökkentik a betakarítható termés mennyiségét, és a csöveken a rágásuk helyén másodlagos kórokozóként megtelepedhetnek a Fusarium fajok.
Az aszálytűrő növény részéről számos stratégia áll rendelkezésre az aszály következményeinek enyhítésére: (1) a növény vízhasznosító képességének javítása, (2) megszökés, melynek célja, hogy a vízhiányra legérzékenyebb fejlődési fázis – a reprodukciós szakasz – befejeződjön az aszályos időszak kezdetéig, (3) tolerálás, a növény 'per se' aszály tűrésének javítása.
Az abiotikus és biotikus stresszekkel szembeni védekezési és növénynemesítési lehetőségeink összefoglalóan:
Változatosságra változatossággal
Selye János híres definíciója szerint: „A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.” Hogy a stresszhatás mikor válik olyan mértékűvé, hogy kihat a kukorica termésére, az több tényező függvénye. Növényi oldalról nagyban függ a fenológiai állapottól, tehát hogy milyen fejlődési stádiumban éri a kukoricát, a növény kondíciójától és az alkalmazkodóképességétől. Az emberi oldalról az egyes stressztényezők különböző agrotechnikai elemekkel mérsékelhetők. A természeti, területi adottságokhoz – amelyek általában meghatározzák egy stressztényező kialakulását, felerősödését – mind növényi, mind emberi oldalról alkalmazkodni kell.
Az elmúlt három év igen változatos körülményeket és stresszhatásokat hozott a kukorica fejlődésének különböző fonológiai fázisában.
A vetést követő csírázási fázisban a legnagyobb veszélyt az alacsony hőmérséklet miatti vontatott kelés okozhatja. Az elmúlt években a kukorica vetése egyre korábbra tolódott, illetve sok termelő tervezi április harmadik dekádjánál korábbra a vetést. A korábbi vetésnek kétségtelenül számos előnye lehet. Az előrébb tolódó virágzás esélyt ad a június végi, júliusi forróság okozta megtermékenyülési problémák elkerülésére, valamint korábbi betakaríthatóságot eredményez. Ugyanakkor az április elejei fagyok, a hűvösebb magágy miatti lassabb csírázás és elhúzódó kelés már korán olyan veszteségeket okozhat, amik a termésre is kihatnak. A heterogén állomány eleve predesztinálja a terméscsökkenést. A szokásos, április utolsó dekádjánál jóval korábbi vetés előtt érdemes meggyőződni a vásárolt vetőmag „cold” tesztjéről.
A gyomok elleni vegyszeres védekezés a kukoricára is stresszfaktorként hat, még ha a precízen elvégzett gyomirtásnak nincsenek maradandó negatív következményei. A gyomirtó szer és a gyomirtás idejének megválasztásában számos szempontot kell figyelembe venni, hogy a legjobb hatást érjük el. A herbicideket gyártó cégek ajánlásai mellett érdemes figyelembe venni a nemesítőházak hibridspecifikus ajánlásait is.
A virágzási periódus az egyik legkritikusabb szakasz a termés szempontjából. Ezt leginkább 2012-ben tapasztalhattuk meg. Vetésidő kísérleteinkben azok a hibridek, melyek virágzása a július eleji forró periódusra esett jelentős termésdepressziót szenvedtek. Ezt az évet a nyár eleji aszály elhúzódása tette igazán reménytelenné. Egy évvel később, 2013-ban inkább a nyár második felére voltak jellemzők a nagyobb hőhullámok, amik a vízhiánnyal együtt a szemkitöltődés idején vettek vissza a potenciálisan elérhető termésmennyiségből. Az országos termésátlagokat leginkább befolyásoló stresszhatások közül a tartós hőség aszállyal párosulva tekinthető a legsúlyosabb stressz- hatásnak. Ezt átlagon felüli szárazságtűréssel és alkalmazkodóképességgel tudjuk mérsékelni, de kivédeni sajnos nem. A tenyészidő-arányok megtervezése is olyan lehetőség, amivel érdemes számolni. A rövidebb tenyészidejű hibridekkel kikerülhetjük a júliusi forró napokat, az alkalmazkodóképességgel növeljük a termésbiztonságot.
A tavalyi évben ezzel szemben a rengeteg nyári és őszi csapadékkal küzdöttünk. A betakarítás elhúzódása miatt a kiemelkedő termés- átlagokat a csőfuzárium és a fertőzés következtében felhalmozódó mikotoxinok veszélyeztették. Ez nem elsősorban terméscsökkentő tényezőként, hanem a termés minőségét drasztikusan csökkentő stressz- faktorként lépett fel. A kényszerből adódó túlérés nagyobb arányú terméskiesésének elkerüléséhez a hibrideknek két fontos tulajdonsággal kell rendelkezniük. A kiváló szárerősségen túl legalább annyira fontos a fuzáriumos csőbetegséggel szembeni tolerancia.
Joggal merül fel a kérdés, hogy ilyen változatos évjáratok után hogyan lehet mérsékelni a különböző kedvezőtlen hatásokat. A választ maga az élet nyújtotta: változatossággal, amit, ha jól kezelünk, aranyat ér. A teendők egyik csoportja a technológiához kötődik azzal, hogy a növények számára megfelelő életteret biztosítunk, azaz igényhez legközelebb álló tápanyagszintet biztosítjuk, nem szárítjuk ki talajunkat, reális szemlélettel állítjuk be a vetés idejét és a tőszámot, megóvjuk a kukoricát a gyomkonkurenciától és a kártevők populációját minimum szinten tartjuk. A teendők másik köre a kukoricahibridekben rejlő változatosság kihasználása. A rövidebb tenyészidejű hibridekkel kikerülhetjük a júliusi forró napokat, az alkalmazkodóképességgel növeljük a termésbiztonságot, a csőbetegségekkel szembeni ellenálló képesség javításával pedig az egészséges szemtermés betakarítását tesszük lehetővé.
A kukorica fejlődési fázisait a levelek számával, illetve a szemek érettségi fázisával – tejes érés, valós érettség – jellemzik a tudományos körökben. Jelen cikkben 3 fő periódust különítenénk el a kukorica fejlődésében, melyek a legmeghatározóbbak, hogy a hibrid genetikai potenciálját elérhessük.
A kukorica 5–8 leveles állapottól virágzásig – a generatív szervek kifejlődésének időszaka
A csövön található szemek száma ekkor determinálódik. Mind a páros szemsorok száma, mind a szemsorok hossza ebben az időszakban alakul ki. A termésünket a szemek száma közel 80%-ban meghatározza, tehát ebben az időszakban lezajló – szabad szemmel láthatatlan folyamatok – hatása a legmeghatározóbb.
Stresszhatások és megelőzés: A leggyakoribb stresszhatás – ami ellen védekezhetünk – a megkésett gyomirtások. A generatív szervek fejlődésének megkezdése előtt elvégzett gyomirtásokkal szemben a megkésett – 7-8 leveles fenológia – gyomirtások akár 10%-os terméskiesést is okozhatnak. A szárazság okozta stressz, a tápanyag nehezebb felvétele mind a szemek számát csökkentik, ezért az öntöző rendszerekkel rendelkező termelőket biztatjuk arra, hogy ebben az időszakban intenzívebb öntözési programokat alkalmazzanak, mint a virágzás alatt és után.
Virágzási időszak – a megtermékenyülés időszaka
A kialakult szemek megtermékenyülésének hatékonysága fordítottan arányos a terméskieséssel. Ebben az egy hetes időszakban 0–100%-ig terjedő terméskiesés is előfordulhat.
Stresszhatások és megelőzés: A szárazság okozta stressz a leg- gyakoribb. A magas – 38°C feletti – hőmérséklet okozhatja a pollenek megsülését mielőtt azok a bibeszálat elérik, és így nem tudják azt megtermékenyíteni. A bibeszálak elszáradásához ennél tartósan magasabb hőmérsékletre van szükség, de ezt a jelenséget is jegyzi a szakirodalom. Tartós szárazság esetén a női és hím virágzat szinkronja is felborulhat.
A stressz megelőzése csak okszerűen megtervezett vetéstervvel lehetséges, mivel az időjárást nem tudjuk befolyásolni, és az öntözéssel sem tudjuk megfelelően hűteni a léghőmérsékletet. A vetéstervnél igyekezzünk eltérő érésidejű hibrideket választani, melyek vetésidejét úgy állítsuk be, hogy teljes gazdaságunk kukorica virágzási ideje a lehető leghosszabb legyen.
Szemkitelítődés időszaka – a virágzástól a valós érettségig terjedő időszak
A megtermékenyült szemek súlya, melyet az ezermagtömeg jellemez 180–400 g-ig változhat. Az ezermagsúly nagyban függ a hibrid éréscsoportjától, az alkalmazott technológiától, és az időjárási körülményektől, amik lehetővé teszik a víz- és a tápanyagfelvételt.
Stresszhatások és megelőzés: A szárazság okozta stressz okozza a legnagyobb terméskiesést, melyet nem tudunk befolyásolni. Jellemző az ezermagtömeg-vesztés mellett a cső csúcsán elhelyezkedő szemek visszafejlődése a megtermékenyülés után. Ezt a növény a korábban megtermékenyült szemek megóvása miatt alkalmazza. A növény ebben a stádiumban általában már betárolja a vegetatív szerveibe azt a mennyiségű tápanyagot, ami számára a túléléshez szükséges, így a maximális termésvesztés ebben az időszakban 20%-ra tehető.
A helyes kálium műtrágyázás sokat segít a növény számára ebben a stádiumban. Általában elmondható, hogy a kálium nagyban segíti a stresszhatások oldását, és a magasabb termést. Az öntözés ebben a stádiumban is segíthet.
A három leghatékonyabb terméscsökkentő stresszhatást megelőző technológia gyakorlat:
- Gyomirtás Korai Post, illetve Pre kezelések alkalmazásával.
- Kukorica portfóliónk felépítése, hogy a virágzási idő minél hosszabb legyen gazdaságunkban.
- Helyes kálium hatóanyag-utánpótlással csökkentsük a stressz mértékét.
A kukoricatermesztés során számos stressztényezővel számolhatunk, amely az elérhető termést befolyásolja. Ezeket a stresszhatásokat biotikus és abiotikus voltuk szerint csoportosíthatjuk. Az élettelen környezeti hatások tartoznak az abiotikus tényezők közé. A következőkben ezekből emelném ki a leginkább befolyással bírókat. Nagyon fontos továbbá a stressztényező időbelisége, azaz, hogy a kukorica mely vegetációs stádiumában van éppen, amikor bizonyos stresszhatás éri.
Magyarország éghajlatára az évek döntő részében a száraz kontinentális viszonyok a jellemzőek. Ezért a kukorica termését elsősorban az elérhető csapadék mennyisége határozza meg. A csapadék limitáló hatása mellett az esetenként túl magas hőmérséklet lehet a második fontos tényező, ami az időjárásból eredő kockázatokat illeti. Azt is meg kell jegyezni, hogy számos egyéb tényező felnagyíthatja a csapadékhiány és magas hőmérsékletek okozta stressz kialakulásának mértékét. Így például a talajtömörödöttség, tápanyaghiány, gyomnövények, kártevők, rossz vízgazdálkodású talajok és még lehetne sorolni egyebeket is, amelyek súlyosabbá tehetik az aszály és hőstressz hatásait.
Bizonyos stressztényező fennállása esetében továbbá nem mindegy, hogy a kukorica éppen hol tart a fejlődési stádiumokat, élettani szakaszokat tekintve. Nagyon fontos tudni, hogy mely élettani szakaszban éppen mi játszódik le és az akkor fennálló stresszhatás éppen mire lesz hatással. A teljesség igénye nélkül a kukorica esetében fontos élettani szakaszok:
Csírázás-kelés folyamata a 6 leveles állapot eléréséig
A nagy termés elérése azzal kezdődik, hogy egészséges, jó vigorral rendelkező, egyöntetű növényállományt tudjunk elérni a 6 leveles állapotra. Magától értendő, hogy itt dől el a hektáronként betakarítható potenciális csövek száma. A gyors korai fejlődési eréllyel rendelkező hibridek választása azért fontos, mert gyorsabban elérik ezt az állapotot, azaz kevésbé vannak kitéve a korai rossz időjárás okozta kockázatoknak. Ebben a stádiumban az egyenletes növényállomány kialakulását mind a hideg stressz, mind az aszály negatívan befolyásolhatja.
Intenzív növekedés időszaka
Gyakorlatilag ekkor megtörténik a csőméret determináció, azaz kialakul a potenciális sorok és soronkénti szemek száma. Az ebben az időszakban bekövetkezett bármilyen stressz, de főleg az aszály és hőstressz jelentős befolyással bír a végső termés kialakulásában. Ekkor a kukorica „bekalibrálja” magát egy bizonyos termés- szintre azon hatások szerint, amelyek ebben az élettani szakaszban érik. Vizsgálataink szerint, ha csak ezt az időszakot vesszük stresszel terheltnek (átlagos szárazság és hőstressz hazai viszonyok között), akkor a termésben ez akár 20%-os veszteséget is jelenthet. A termésveszteség kivédésében ebben az esetben is nagy szerepe van a hibridválasztásnak, hiszen a hibridek között jelentős különbségek lehetnek, a szerint, hogy melyik viseli jobban az intenzív növekedés időszakában a szárazságot, illetve a túl magas hőmérsékleteket.
Virágzás, megtermékenyülés folyamata
Ekkor alakul ki a csövenkénti tényleges szemszám. A Kárpát-medencében gyakran számolhatunk a légköri aszállyal, aminek következtében a megtermékenyülés hiányos lesz, kevesebb szem alakul ki csövenként. Egészen extrém hőségben és szárazságban nagyon komoly termésveszteség is kialakulhat (pl. 2012-es év). A hibridek fontos tulajdonsága a szinkronizált virágzás és a pollentermő képesség, melyekkel csökkenthető a kritikus periódus negatív hatása.
Szemkitelítődés folyamata
Ebben az élettani szakaszban építi be a kukorica a keményítőt a szemekbe. A szakasz kezdetén, ha stressztényezők lépnek fel, még sor kerülhet a már megtermékenyült szemek abortálására is. Az idő előrehaladtával azonban, ha hőstressz, illetve aszály jelentkezik, az asszimiláció lelassul és a szemekbe beépített keményítő mennyisége csökken. Fontos még említést tenni a napfényből származó energia és a hőmérséklet összefüggéséről. A magas termés elérése szempontjából az a kedvező, ha minél több napfényenergiát tud hasznosítani a kukorica. A napfényből származó energia a fotoszintézisen keresztül keményítőként jelenik meg a szemtermésben. Ezt a folyamatot lassítja a hőstressz, 30°C fok felett már lelassul, illetve leáll az asszimiláció, tehát nem tudja hasznosítani a kukorica a napfényenergiát. A hazai klímához leginkább alkalmas hibridek ebből a szempontból azok, amelyek a kevesebb hasznosítható napfényenergia mellett is magasabb terméseket tudnak elérni. A napfényenergia és hőmérséklet összefüggésének mérésére a fototermikus együtthatót használjuk. A Kárpát-medencét szinte rendszeresen sújtó szemkitelítődés időszakában előforduló hőstressz miatt ez a hányados nálunk rendszerint alacsony. Európát kelet-nyugati részre bontva azt találjuk, hogy nálunk azok a hibridek sikeresebbek, melyeket az alacsony fototermikus hányados kevésbé viseli meg, azaz toleránsabbak a hőstresszel terhelt viszonyokra.
A zöld száron érést szeretném még megemlíteni, amely szintén segíti a növényt a hőstresszel terhelt időszak átvészelésében. A zöldszáron érő hibridek az érési időszakban lassabban veszítik el élő levélzetüket. Így a stresszel terhelt időjárás után amennyiben kedvezőbbre változnak a körülmények több ép levéllel rendelkeznek, melyek így még tudják folytatni az asszimilációt. Ezáltal a keményítő beépítés kevésbé sérül, mint azon hibridek esetében, ahol gyorsan történik meg a leszáradás folyamata.
Összességében azt emelném ki, hogy a termésbiztonságra törekedve nagyon fontos a helyi körülményekre leginkább megfelelő hibrid kiválasztása. A hibrideket a nemesítők nagyon jól ismerik – erős és gyenge oldalukról is –, a termelő pedig jól tudja, hogy a területén mely stressztényezőkre lehet leginkább számítani az elmúlt évek tapasztalatai alapján. A kettőt összekötve tudjuk még biztonságosabbá tenni a kukoricatermesztésünket!
A világ kukoricatermesztése elképesztő ütemben fejlődik. Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott a termés mennyisége, ez elsősorban a termésátlag növekedéséből adódik, a területi változások kisebb mértékben befolyásolják. Mindazonáltal a kukorica termésátlagában, a folyamatos növekedés mellett, nagymértékű ingadozásokat is megfigyelhetünk. Ezek a tendenciák nem csak világszinten igazak, de Magyarországon is jól megfigyelhetőek. Az évenkénti ingadozás legfőbb okainak egyike az éves csapadékmennyiség ingadozás, illetve annak kedvezőtlen eloszlása. Talán ez okozza a legnagyobb stresszhelyzeteket a kukoricatermesztésben. Mindezek mellett természetesen még számtalan tényező okozhat termésdepressziót.
A stresszhelyzeteket két csoportra oszthatjuk, azokra a tényezőkre, amelyekre nincs befolyásunk (időjárási anomáliák stb.) és azokra, amelyeket változtatni tudunk (agrotechnikai hibák). Az első csoportnál csak részben, vagy egyáltalán nem segíthetünk a növénynek, míg a másodiknál megfelelő agrotechnika alkalmazásával szinte teljesen kivédhető a stressz.
A nemesítőházak – többek között a mi vállalatunk is – komoly kísérleti hálózatokat tartanak fent azért, hogy minél ellenállóbb növényeket hozzanak létre, így segítve elérni a gazdáknak a magasabb fokú termésstabilitást. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy olyan hibrideket adjunk a gazdálkodóknak, amelyek ezeknek a helyzeteknek a lehető legjobban ellenállnak, de vegyük sorba mivel is számolhatunk, mivel kell szembenéznünk:
A kukoricánál az első stresszhelyzet már a csírázáskor bekövetkezhet (nem megfelelő talajhőmérséklet, talajnedvesség). Ennek kivédésére, tompítására számos lehetőség van, ilyenek a megfelelő hibridválasztás az adott vetésidőre és a különböző kémiai segítségek a csíranövénynek (csávázószerek, starter jellegű kemikáliák). A következő kritikus pont a kukorica korai fejlődése, ugyanis ekkor alakulnak ki a csőkezdemények. A csődifferenciálódás során kialakul a szemsorszám és ezzel már meg is alapoztuk a termést. Később még természetesen be tudunk avatkozni megfelelő tápanyagellátással, vízellátással stb. de a termés nagy része már eldőlt. A legfontosabb kérdés itt a gyomkonkurencia kikapcsolása, mivel a gyomok konkurenciát jelentenek a kultúrnövénynek, de nem csak tápanyag és víz szempontjából, hanem az árnyékolás miatt is. Így nem tudnak fejlődni rendesen a kukorica növények, ezért az itt elszenvedett termésveszteség 50-60% is lehet. Nagyon fontos itt is a hibridválasztás, léteznek olyan korai koncepciók, melynek hibridjei különösen jó korai fejlődéssel bírnak.
Ha ezeket az akadályokat sikeresen kikerültük, még mindig nem nyugodhatunk meg. Ezután jön ugyanis a kukorica fejlődésének kritikus szakasza, a virágzás és szemkitelítődés ideje. Itt egy száraz periódus végzetes lehet. Rengeteg kísérlet van arra, hogy különböző hibridek hogyan reagálnak erre a stresszhelyzetre. Megállapítható, hogy hatalmas különbség van hibrid és hibrid között. Mindazonáltal az aszálytűrést sem lehet egyszerűen egy pontnak venni, mivel ennek is számtalan formájával szembesültünk az évek alatt. (Fejlődéskori vízhiány, virágzáskori vízhiány, légköri aszály, szemkitelítődés kori aszály…). Itt is fontos a hibridválasztás, illetve a helyes vetésidő megválasztása, ezzel elkerülhetjük vagy mérsékelhetjük a károkat. Fontos a kukorica hím- és nővirágzásának szinkronja, ilyen hibridekkel szintén mérsékelhető a baj. Amennyiben van rá lehetőség, az öntözés a legjobb megoldás a terméscsökkenés minimalizálására.
Ez csak néhány kiemelt probléma, de ezeken túl még számos létezik (rovarkártételek, növénybetegségek, jégverés, belvíz, vadkár stb.) Ezek kivédése néha lehetetlen, de legtöbbször valamilyen szinten mérsékelhető. A nemesítőházak kutató munkái, fejlesztései erre irányulnak, hogy a lehető legjobban visszaszorítsuk ezeknek a káros, terméscsökkentő hatását.
„A stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Mindössze két alapvető reakciótípus létezik: aktív válasz, azaz küzdelem, vagy pedig passzív válasz, azaz menekülés vagy eltűrés”
(Selye János: Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.)
Egy társaság, amikor a jövőt középhosszú-hosszú távon fejtegeti vagy csak egyszerűen a jelenről beszélget, nagyon hamar szóba kerülnek ezek a szavak, vagy ezek szinonimái: trauma, sokk, megrázkódtatás. Akinek a Selye által definiált fogalom első hallásra nem jelent mélyebb tartalmi összefüggést, az itt felsorolt szavak láttán átélhető közelségbe kerül a szó tartalmi töltete.
A stressz az összes élő szervezetre a legparányibbtól a legösszetettebb struktúrával bírókra is hatással van és természetesen indirekt vagy közvetlen módon kölcsönhatással is bírnak egymásra. A komplexitásukból adódóan a legösszetettebb struktúrák vizsgálatánál a legnehezebb egy diagnózist felállítani, hiszen a szervezetben (legyen az akár egy növényi bonyolult szerkezet) hatások és ellenhatások sokasága és folyamatossága időben és térben zajlanak, amelyek végleges látható eredményei teljesen eltérhetnek vagy különbözhetnek az elsődleges behatás helyétől és idejétől.
Hazánkban, az elmúlt évek, sőt már évtizedben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a szántóföldi növénynemesítés a különböző szelekciós eljárások során (laboratóriumi vagy konvencionális) összegyűjteni azokat az egyedeket, melyeket további vizsgálat és tesztelést követően egy magasabb értékkel bíró, potenciális jelöltként a piac vélhető elvárásainak megfelelve kerüljön bevezetésre. A laboratóriumi kísérletek és a szántóföldi kisparcellás kísérletek terméseredményeiben látni vélt jóság vagy gyenge teljesítmény is a stresszfaktorok (ami nem minden esetben csak negatív előjelű lehet) hatásainak összessége. Ha rangsorolni kellene és jellemezni a különböző tesztelési szinteket-eljárásokat, azt kellene mondanom, hogy:
- a laboratóriumi körülmények azok, ahol a legideálisabb körülményeket lehet szimulálni és a folyamatokat megismételni, vizsgálni végtelenségig;
- a főként a szelekcióra alkalmas kisparcellás kísérletek az ismétlések számával, a kísérleti helyszínek sokféleségével tudják megalapozni későbbi döntéseink sikerességét;
- majd a sorban következnek az agrotechnikai kísérletek – ezek a leginformatívabbak –, a leg termelőközelibb és használható információk sokaságával bírnak.
Laboratóriumi, illetve szántóföldi kísérletek eredményei alapján mikor okozhat kukoricában leginkább termésdepressziót egy stressz hatása?
A válasz sajnos nagyon egyszerű és akár egy mondatban is összegezhető. Bármikor érhetik a szervezetet olyan negatív a működésüket befolyásoló hatások, melyek a várható termésünk mennyiségét és minőségét károsan befolyásolhatják. A legtöbbször a témában a tartós vízhiány vagy a légköri aszály és annak látható tünetei jutnak eszünkbe. Azonban a kép ettől sokkal-sokkal színesebb. Előfordulhat az is, hogy éppen egy jónak vélt döntéssel vagy javaslattal teremtünk olyan stresszes környezetet az állományunkba, amely eredményeinek sokasága és azok bonyolult láncolatának következtében érünk el veszteséget.
Erre egy rendkívül egyszerű és szemléletes példát hoznék fel. Egy magas tőszám használata esetén, kísérleti eredményekkel alátámasztott, hogy:
- betakarításkor a szemnedvesség magasabb (vs. abban az időben vetett alacsonyabb sűrűségűével);
- az állomány növénymagassága magasabb;
- az állomány magasságból adódóan instabilabb lesz;
- az állomány vízleadása vontatott, a betakarítás késni fog;
- az állomány ki lesz téve a kései kártevők károsításának;
- a kései kártevők károsításának eredménye fokozott gombás fertőzési veszélyt rejt magában;
- negatív gazdasági hatás: magas fertőzöttség esetén eladhatatlan.
Egy indokolatlanul magas tőszám a magasabb, vélt hozam pont ellenkezőjét válthatja ki.
Az idei év is azt bizonyította be, hogy a minőség helyezkedik előtérbe a mennyiségi termeléssel szemben. Ahhoz, hogy minőséget termeljünk, és jobb eredményt tudjunk elérni, az agrotechnikai kutatások eredményeit, a saját tapasztalatainkat és egy minőséget képviselő hibrid hármasával kell terveznünk az idei termelési szezonunkat.
No pánik – No Stressz!
