A 2014–2020 közötti programidőszakban több mint 1200 milliárd HUF fejlesztési forrás áll rendelkezésre az EMVA támogatásának felhasználásával megvalósuló Vidékfejlesztési Program keretében. A program az 1305/2013/EU rendeletben meghatározott hat prioritáshoz és 17 fókuszterülethez igazodik, az ezekhez rendelt célok megvalósítását összetett eszközrendszerrel segítve (lásd az ábrát). A Vidékfejlesztési Program főbb célkitűzéseit a hazai szükségletekhez igazodva a vidéki munkahelyek megőrzése, számának növelése, a munkavállalás feltételeinek javítása, a kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása, az energiahatékonyság növelése, az energiafüggőség csökkentése, valamint a vidéki térségek fejlesztése jelenti* (Kiss, 2014).

 A munkahelyteremtés elsődleges eszközét a munkaigényes ágazatok, az állattenyésztés, a kertészet, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az élelmiszer-feldolgozás, valamint az erdőgazdálkodás kiemelt támogatása jelenti. Az egyes szakágazatokat tekintve a kertészet beruházási támogatásai esetén prioritást jelent az erőforrás-hatékonyság javítása, a geotermikus energia hasznosítása, valamint a post-harvest tevékenységek ösztönzése, akár közös beruházások formájában. A foglalkoztatás és az erőforrás-hatékonyság az állattenyésztési ágazat fejlesztésében is kiemelt terület. Utóbbi tekintetében a fejlesztések elsősorban a meglévő épületek energetikai korszerűsítésére, épületgépészeti felújításra, a technológiák korszerűsítésére irányulnak. Emellett támogatottak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló beruházások (például az előírásoknak megfelelő trágyatárolási vagy más kezelési módok alkalmazása). A szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó beruházási források az ÚMVP-hez viszonyítva célzottabb tevékenységekre lesznek fordíthatók (például vízvisszatartás, melioráció, öntözéskorszerűsítés és -fejlesztés, kisméretű gabonatárolók és szárítók korszerűsítése). A vízkészlet-gazdálkodás optimalizálását a program a vízvisszatartást szolgáló, meliorációs támogatásokkal, valamint az üzemi öntözőberendezések hatékonyságának javításával és továbbfejlesztésével ösztönzi, kiemelt hangsúlyt helyezve a közös beruházások támogatására.

A program erdészeti beavatkozásai a meglévő erdőállományok környezetvédelmi és gazdasági célú fejlesztésére, a korszerű, természetközeli erdőgazdálkodási módok elterjesztésére irányuló, részben új, részben már korábban is működő, megújuló jogcímek. Alapvető változás, hogy a korábbi időszakokban érvényesülő mennyiségi erdőnövelés helyett a minőségi erdőgazdálkodás támogatása kerül előtérbe. Új fejlesztési terület az erdőgazdálkodás felkészítése a klímaváltozás hatásaira, valamint az erdészet megújuló energia hasznosítási képességének növelése. Az erdőtelepítési kedvet jelentősen növelheti, hogy a telepítés EMVA-forrású támogatása mellett megmarad a mezőgazdasági területek SAPS-támogatása is, célállománytól függően akár 12 évig. Jelentősen bővülnek a károsodott erdők termelési potenciáljának megőrzését, helyreállítását célzó beavatkozások, részben a kutatói-gazdálkodói innovációs együttműködések keretében.

Az új időszakban az erdőgazdálkodás mellett támogatott lesz az elsődleges fafeldolgozás gépi-technológiai háttere is, az erdőgazdálkodók és az egyéb vidéki kkv-k számára.

A program kiemelt területét jelenti az élelmiszeripar fejlesztése, amely felvevőpiacot jelent a mezőgazdasági alapanyagoknak, növeli a gazdák jövedelembiztonságát, miközben új munkahelyeket teremt. Magyarország Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiájával és Élelmiszer-lánc Biztonsági Stratégiájával összhangban a Vidékfejlesztési Program élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztéseinek elsődleges célja a versenyképesség javítása hozzáadott érték növeléssel és az erőforrás-hatékonyság javításával. Utóbbihoz tartoznak a kapacitásnövekedéssel nem feltétlenül együtt járó, erőforrás-megtakarítást eredményező fejlesztések. A 2014 utáni időszakban a program keretében támogatott európai uniós és nemzeti minőségi rendszerekbe (például földrajzi árujelző oltalom, ökológiai termelésből származó termékek) történő belépés, illetve a minőségi rendszerek működtetésével összefüggésben a gazdálkodóknál felmerülő költségek.
Az élelmiszeripar fejlődési lehetőségeit jelentősen bővíti, hogy az új időszakban nemcsak a Vidékfejlesztési Programban, hanem a Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében is rendelkezésre állnak fejlesztési források.

A környezettudatos mezőgazdaság megteremtését szolgálja, hogy a korábbi időszakokban már alkalmazott agrár-környezetgazdálkodási intézkedés mellett önálló jogcímként kerül bevezetésre az ökológiai termelés. A vonatkozó intézkedések alkalmazása során a korábbinál differenciáltabban fognak érvényesülni a területi és környezeti megfontolások, továbbá fontos szempont a párhuzamosan igénybe vehető kifizetések összehangolása. Az új agrár-környezetgazdálkodási kifizetési rendszer a tervek szerint komplex módon kezeli valamennyi, területi alapon működő támogatási rendszert (AKG, KAT, Natura 2000 gyepterületek, ökogazdálkodás). A 2016-tól induló AKG a jelenlegi célprogram struktúra helyett rugalmasabb, egyszerűbb, áttekinthetőbb szerkezetű lesz, a gazdálkodók területi adottságaik, igényeik függvényében vállalt kötelezettségek alapján jutnak üzemre szabott támogatáshoz.

A 2014 utáni időszakban a vidéki munkaerő foglalkoztatásában kulcsszereplőnek számító mikrovállalkozások, kkv-k fejlesztési forrásokhoz való hozzáférését segítik a támogatott pénzügyi eszközökkel kombinált támogatási technikák. A támogatott hitelalap keretében olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások juthatnak forrásokhoz, amelyek banki szempontból nem minősülnének hitelképesnek. Lehetőség nyílik a kisméretű mezőgazdasági termelők egyszerűsített eszközökkel történő támogatására, amelynek alapvető célja a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységek jövedelmezőségének továbbfejlesztése. A termelők versenyképességének növelésében elemi fontosságú tudásbővítés, tudásátadás, tanácsadás az új időszakban is a vidékfejlesztési eszközrendszer szerves részét képezi. E területen új lehetőséget jelentenek az ismeretek megszerzésében, gyarapításában, valamint a tudástranszferben szerepet vállaló agrár-innovációs operatív csoportok, amelyek keretében a gazdálkodók, kutatók együttműködései valamely problémára, lehetőségre keresnek egyedi megoldást.

A vidéki térségek fejlesztését főként a lokális gazdaság és társadalom igényeire reagáló szolgáltatások és fenntartható infrastruktúrák kiépítése, fejlesztése, a közösségi tervezésen alapuló LEADER típusú fejlesztések, a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek, a diverzifikáció, valamint az együttműködések támogatása biztosítja az új időszakban. A diverzifikáció esetében új elem, hogy a mezőgazdasági vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenységeinek (kézműves és kisipari tevékenység, turizmus) elindításánál, illetve fejlesztésénél a kedvezményezettek úgynevezett egyszerűsített átalánytámogatás formájában jutnak fejlesztési forrásokhoz. Új intézkedésként jelenik meg a kisgazdasági szereplők közötti együttműködések támogatása, valamint a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság együttműködéseinek ösztönzése.

A vidéki térségekben megvalósuló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatásának alapvető szempontja, hogy a fejlesztések valódi szükségleteket elégítsenek ki, fenntartható közösségi és gazdasági szolgáltatásokat támogassanak. Folytatódik az ÚMVP-ben is sikerrel működtetett falu- és tanyagondnoki hálózat további támogatása gép- és eszközfejlesztések formájában. Új elem a támogatható alapszolgáltatások között a közétkeztetést végző intézmények konyháinak fejlesztése, amely a helyben megtermelt termékek feldolgozására kínál bővülő lehetőséget, valamint a településközi kooperációban is megvalósítható, közbiztonságot célzó fejlesztések. A LEADER-t tekintve a program Helyi Akciócsoportok számára javasolt fókuszterületei a kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok hatásainak enyhítése, a helyi gazdaság megerősítése, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elősegítése, valamint az innovatív aprófalu kísérleti programok. A LEADER-t érintő további változás a Vidékfejlesztési Program egyéb beavatkozási területeivel, illetve a többi operatív program céljaival és beavatkozásaival való szoros kapcsolat, valamint az elszámolások egyszerűsítése, az egyösszegű átalány és
átalányalapú egységköltség alkalmazása.

A Vidékfejlesztési Programban új lehetőséget kínál az egyes intézkedéseket összehangoltan alkalmazó alprogramok kialakítása. A Rövid Ellátási Lánc (REL) alprogram célja a termelők helyi, termelői piacra jutásának támogatása, míg a Fiatal Gazda (FIG) alprogram a 40 évesnél fiatalabb, szakirányú végzettséggel rendelkező, első ízben önállóan vállalkozó gazdálkodók támogatását célozza. A REL keretében a már működő hazai kezdeményezések továbbfejlődésének segítése, illetve új, fenntartható együttműködések létrejöttének ösztönzése a cél az ehhez szükséges beruházási és egyéb szervezési, képzési, szaktanácsadási fejlesztési eszközökkel. A FIG alprogramon belül az alaptámogatáson túl olyan intézkedések találhatók, amelyek a fiatal gazdák tapasztalatszerzését segítik, együttműködéseiket ösztönzik, valamint szakmai és adminisztrációs tekintetben gyakorlati segítséget nyújtanak a gazdaság működtetéséhez. A 2014 utáni időszakban az uniós források rugalmasabb, hatékonyabb elérését, felhasználását segítheti az új jogi eljárásrenden alapuló, átlátható, átjárható pályázati rendszer, amely az előző időszakhoz képest lényegesen kisebb adminisztrációs terhet jelent majd a fejlesztési forrásokra pályázók számára.

A Vidékfejlesztési Program tervezetét Magyarország 2014 szeptemberében nyújtotta be az Európai Bizottságnak.

Felhasznált források

• 1305/2013/EU rendelet (2013. december 17.) a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
• Kiss M. Zs. (2014): Mit, miből, hogyan? Vidékfejlesztési Program 2014–2020, Falu, XXIX. évfolyam, 4. szám, 5–15. oldal
• Mezei D. (2014): Az új Vidékfejlesztési Program 2014–2020. Az ÚMVP Monitoring Bizottsági ülésén, 2014. december 9-én tartott előadás. (ppt)
• Vidékfejlesztési Program 2014–2020, 2014. szeptember.

Biró Szabolcs – Rácz Katalin

AKI

A cikk szerzője: Biró Szabolcs