A szakmai programot Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nyitotta, aki előadásában a 2015-ben várható támogatási rendszert ismertette a hallgatósággal.

Őt követte dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. Agrodivízió munkatársa. A fejlesztőmérnök a tavalyi év tapasztalatait foglalta össze, különös tekintettel a járványokra – a lisztharmatra és a botritiszre.

„2014 igazi kihívás volt a szőlőtermesztők számára. – mondta el az Agro Naplónak Füzi István. – Két nagy erejű járvánnyal is meg kellett küzdeniük, amelyek a szokásosnál sokkal nagyobb erőfeszítést követeltek tőlük. A szezon első felében a lisztharmattal, a másodikban pedig a botritisszel, vagyis a szürkerothadással.”

A két járvány között pedig – csak, hogy ne unatkozzanak a gazdák – a peronoszpóra okozott gondot. Igaz, ez utóbbi betegség nem duzzadt járványos méretűvé, mégis sok bosszúságot okozott.

A lisztharmat tünetei minden eddiginél korábban, már április 30-án megjelentek. Ahogy az lenni szokott, először a levelek fonákján tűntek föl az apró lisztharmattelepek – innen pedig egyenes út vezetett a bogyófertőzésig – emlékszik vissza Füzi István. Az időjárási feltételek, mint ahogy általában, most is adottak voltak a másodlagos fertőzésekhez, nem tudták meggátolni a betegség elhatalmasodását. Füzi István Hoffmann Péterrel végzett közös kutatásainak legnagyobb tanulsága az, hogy minél korábban és minél nagyobb gyakorisággal jelennek meg a lisztharmat első tünetei a leveleken, a betegség annál nagyobb erejű járványt okoz. Erre az összefüggésre alapozzák a szőlőlisztharmat előrejelzését.

Nagyon fontos, hogy a gazdák már a korai szakaszban folyamatosan figyeljék, jelentkeznek-e a tünetek. „Ez egy hosszú folyamat, sok tanulást, tapasztalatot igényel, míg valaki eljut a tünetek biztos felismeréséig – magyarázza Füzi István. – A lényeg, hogy ne a bogyón keressék a betegséget, mert ha ott megjelenik, már túl késő, a fertőzést nem lehet megállítani. Három dologra kell figyelni, ha a tüneteket keressük a növényen.

Az első, hogy a levelek fonákját vizsgáljuk, ne a színét. Másodszor: a tőketörzs alapi rügyeiből kinövő hajtások legalsó leveleit nézzük, melyek gyakran egészen aprók, akár csak két-három centiméter átmérőjűek, kifejlettek ugyan, de csökevényesek. Ezek szinte ráborulnak a fás kéregre, ahol a lisztharmat termőtestei áttelelnek. Csapadékos, enyhe tavaszi időszakban ezekből a termőtestekből szóródnak ki a primer fertőzést okozó aszkospórák. Harmadszor pedig érdemes türelmesnek és alaposnak lennünk a keresés során: sok levelet, sok tövön nézzünk át. Ha ritkák a tünetek, néha több száz, akár ezer levelet is alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy a betegség nyomára bukkanjunk.”

Mindezek mellett kísérjük figyelemmel az előrejelzéseket. Mint azt Füzi István az előadásában is kiemelte, a BASF honlapján mindig az aktuális veszélyhelyzetnek megfelelően jelennek meg az újabb és újabb prognózisok. A tavalyi járványveszélyre már április végén felhívták a figyelmet, május közepétől pedig már erős szerek használatát javasolták. „Ilyen súlyos fertőzés, járvány esetén nincs mit tenni, a legerősebb szereket kell használni, lehetőleg kombinációban, egymást váltogatva, kilenc-tíz naponként. Nem szabad ritkábban és kevésbé erős szerekkel permetezni, hiszen amíg a bogyók fogékonyak, minden egyes napon bekövetkezhet a fertőzés. Ajánlottuk például a Vivandót, természetesen kombinálva és a Collisszal váltogatva. De tavaly olyan szereket is a szőlészek figyelmébe ajánlottunk, amit nem is mi gyártunk, csupán azért, hogy színesebb legyen a paletta, biztosabb a védelem.”

Júliusban, mikor a lisztharmatveszély már szűnőben volt, az egyre erősödő peronoszpóraveszély miatt továbbra sem lehetett lazítani. „Igaz, a peronoszpóra már inkább csak a leveleket támadta, de ha a lomb nem egészséges, akkor hiába védtük meg korábban a fürtöket a lisztharmattól, nem lesz, ami beérlelje a termést. Fontos volt tehát, hogy egészen a szüretig egészségesen megőrizzük a lombot is.

Júliustól ráadásul a botritisz is megjelent, és ennek a betegségnek az elhárítása köztudottan nem az olcsó szegmensét képezi a szőlővédelemnek. Augusztustól már egyre gyakoribbá váltak a betegség tünetei, amit az váltott ki, hogy az év második fele extrém módon csapadékos volt – az évszaknak megfelelő csapadék duplája-háromszorosa hullott október végéig. Szeptember közepére a helyzet kritikussá fokozódott, a termést sok esetben csak korai szürettel lehetett úgy ahogy megmenteni, egyes ültetvényekben már azzal sem.

És hogy mire számíthatunk idén?

A fejlesztőmérnök optimista, mint mondja, ekkora erejű lisztharmatjárványt nem feltétlen követ még egy hasonló erejű.

Mivel 2014 őszén a hűvös, csapadékos időjárás nem kedvezett a termőtestek képződésének, valószínű, hogy a fertőzési nyomás úgy általában mérsékeltebb lesz a tavalyinál, ám bonyolíthatja a helyzetet, hogy 2015-ben két forrása is lehet a primer fertőzésnek: a kérgen áttelelt termőtestek aszkospórái mellett a beteg rügyekben meghúzódó micéliumnak is jelentősége lehet. Ez utóbbi nem szokványos, csak ritkán fordul elő borvidékeinken, a járványos évek utáni esztendőkben lehet számítani rá, ha enyhe a tél. Olyan ültetvényekben, ahol gyakori lesz a micéliumos primer fertőzés is, könnyen helyi járványok alakulhatnak ki.

A BASF honlapján természetesen idén is olvashatnak majd előrejelzéseket a gazdák, már a szezon kezdetétől folyamatosan. „Föltehető, hogy mint a korábbi években is, az első információk a várható lisztharmatfertőzést illetően jelennek majd meg április végén–május elején. Április közepétől már érdemes lesz figyelni az előrejelzési honlapot” – zárta előadását Füzi István.

Hardi Judit

A cikk szerzője: Hardi Judit