– Az édesapánk kezdett bele a gyümölcstermesztésbe, aki a frisspiacot célozta meg, s Magyarországon elsőként nyerte el a friss szamócával 1999-ben a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet – utal vissza a kezdetekre Benedek Orsolya. – Ő húsz évvel ezelőtt, 1995-ben lett vállalkozó, akkor jött el a nagyrédei hűtőházból. Az édesanyánk a szövetkezet borászatában dolgozott palackozó vezetőként. Belenőttünk a vállalkozásba, amelyben ma is együtt dolgozunk velük. Magam, aki kertészmérnök vagyok főállásban, ugyan korábban a Dísznövény Szövetség és Terméktanács titkára voltam, de gyakornokoskodtam a Magyar Rádió Hajnaltáj szerkesztőségében, és írtam cikkeket a Kertészet és Szőlészet című szaklapba. Az egyik testvérem, Zsófia, akinek kereskedelmi végzettsége van, a gyes mellett segít be. A másik Borbála, aki agrárközgazdász, kertészmérnök, s az agrárkamaránál ténykedik. Ő a növényorvosi diplomáját azért szerezte meg, mert a környéken nincs, aki a gyümölcsösök növényvédelmével foglalkozna. Nagyon fontos volt, hogy rendelkezzünk ezekkel az ismeretekkel, ugyanis kevés a gyümölcstermesztéshez használatos növényvédő szer. Vannak ugyan olyanok, amelyek külföldön már beváltak, de mert nem rendelkeznek hatósági engedéllyel, nálunk nem használhatók, ezért onnan sem hozhatjuk be. Elsősorban arra törekszünk, hogy a szaktudásunk érvényesüljön.
Két évtizeddel ezelőtt szamócával kezdték. Jelenleg közel 200 hektáron gazdálkodnak, s a szamóca mellett meggyet, ribiszkét, almát és málnát termesztenek. Klasszikus családi vállalkozás az övék, egy-egy részfeladatot mindig az arra legrátermettebb irányít, de „szezonban” csinál mindenki mindent, amit ér.
Állami földeket bérelnek, a legnagyobb részüket teljesen elhanyagolt állapotban kapták meg több mint 20 évvel ezelőtt. A támrendszer nélkül ott hagyott földön kúszó szőlőt, az áthatolhatatlan csipkebokor rengeteget először ki kellett irtani. A derékban elvágott almafákat, a kihajtott és fává vastagodott alma alanyt erdészeti technikával tudták csak kihúzni a földből. Nehéz és költséges feladat volt ezeknek a területeknek az újra művelésbe vonása.
– Szívesen növelnénk a meglévő területeinket, azonban ehhez arra lenne szükség, hogy könnyebben lehessen földet bérelni, mert a nagyrédei határban a korábbi ültetvényszerkezetből adódóan szinte csak egy hektárnál kisebb egybefüggő területek vannak – ad hangot véleményének Benedek Orsolya.
A saját telepítésű ültetvényeiken a művelési rendszert, a fajok adottságait és a kombinált szedési megoldást – kézi, illetve gépi rázott – figyelembe véve alakították ki. A sorközöket mechanikusan művelik és a korona alatti részeken, csak keskeny sávon irtják a gyomot vegyszeresen. A növényvédelem pedig az integrált növénytermesztés elveinek megfelelően helyszíni előrejelzések alapján történik. Nagy figyelmet fordítanak a környezetünkben élő hasznos madarak és rovarfajok védelmére is. Úgynevezett "ülőfák" elhelyezésével a szamócában elszaporodó pocok irtását az ott megtelepedett ölyvek, vércsék végzik.
Igyekeznek minél költséghatékonyabban gazdálkodni. Ennek része az is, hogy miután nagy a terület, a vízutánpótlást szárazabb időjárás esetén saját kútjaikról, elsősorban esőztető öntözéssel oldják meg. S miután bérelt területeken gazdálkodnak, ezért úgy döntöttek, nem építenek hűtőházat, s mert kevés a jól képzett szakember, ezért drága traktorok helyett tizenöt használt, de jó állapotban lévőket szereztek be.
Extenzív gazdálkodást folytatnak. Ősszel, tavasszal, nyáron kultivátorral, tárcsával gyommentesítenek, lazítják fel a talajt. Az alma- és a meggyfákat olyan távolságra telepítik, hogy géppel művelhető legyen a terület és a betakarítás is ilyen módon, rázógépekkel történhessen. Az ehhez használatos speciális gépeik a traktorosaik, szerelőik által felújított és továbbfejlesztett berendezések. A szamóca pedig szalmatakarást kap, amikor érni kezd, hogy könnyebben és tisztán lehessen leszedni. Egész évben átlag harminc embernek tudnak munkát adni, ami a betakarítási időszakban napi 60–80 dolgozót is jelenthet. Ahogy nőtt a gazdaságuk, egyre több kézre volt szükség, amit nem volt egyszerű feladat megoldani, ugyanis nem kis problémát jelent, hogy se kétkezi munkást, se jó traktorost nem igazán lehet találni.
– A gyümölcstermesztésre jellemzőek a nagy munkacsúcsok, ahogy bővült az általunk termesztett gyümölcsök köre egyre több hónapot ölel magába, hiszen a szamóca betakarításával kezdődig és ma már az almával, az őszi málnával ér véget – hangsúlyozza Benedek Orsolya. – Tavaly például a szamóca szezonját az extrém időjárás jelentősen befolyásolta. Míg általában három, négy hét alatt beérik a termés, tavaly ez az időszak öt hétre tolódott ki. Azonban jó is volt, mert jobban ütemezhető volt a betakarítás. E mellett hosszabb ideig tudtunk a piacon is megjelenni a friss gyümölccsel, de a jelentős mennyiségű eső a gyümölcs minőségének romlását is eredményezte.
S miután a bogyós gyümölcs itthon „mostohagyerek”, amelynek elsődleges oka, hogy kézimunka igényes, ezért az ültevények felújításához, a hiánypótlásra a szaporítóanyagért szintén az országhatáron túlra kell menniük.
A szamócát pedig három-négy évente újra kell telepíteni. Éveken át a palántákat a Nyírségből szerezték be, azonban amióta megszűnt ez a lehetőség, azóta Hollandiából, Németországból hozzák be. A ribiszkében és a málnában, valamint a szamócában is mindig próbálnak újabb fajtákat bevezetni a hűtőházak és a feldolgozók igényei szerint.
A meggy- és az almaültetvények felújításához szükséges csemetéket könnyebben tudják itthon beszerezni.
A megtermelt szamóca és málna nagy része frisspiaci értékesítésre kerül, a meggyet, a ribiszkét és az almát a feldolgozóiparnak adják el. Hat éve annak, hogy maguk értékesítik a megtermelt szamóca nagy részét. Ma már saját árusító csapatuk van, saját értékesítési helyekkel rendelkeznek, ezek nagyrészt magánterületeken és magánházaknál találhatók, a törzsvevőik már jól ismerik ezeket a helyeket. A direkt értékesítés nekik bevált. Céljuk, hogy minél rövidebb legyen a gyümölcs útja a fogyasztók asztaláig, mert vallják, így biztosítható a frissesség és a kedvező ár.
– A felvásárlási árak nagyon változóak, a meggyért például tavaly nagyon keveset fizettek. Kimondottan a feldolgozó iparnak termesztett, jó lékihozatalú almánkért is katasztrofális árat ajánlottak a feldolgozók. A betakarítás és a növényvédelem költsége jött csak be. El sem tudom képzelni, hogy azok miként zárták az évet, akik tavaly tizenhétszer is permeteztek.
A gyümölcs egy részét maguk dolgozzák fel. Próbálkoztak azzal, hogy nagyobb kiszerelésben értékesítik, de nem vált be. A termelői piacokon is megjelentek a saját készítésű szörpjeikkel, de ott sem jártak igazán sikerrel. Jelenleg nagyobb mennyiségben a vendéglátóhelyek vásárolnak tőlük.
– A szörpre is nyáron lenne kereslet a piacokon, de akkor a betakarítás miatt nem érünk rá ezzel foglalkozni, télen meg a vevők nem keresik – mondja.
– A saját magunk készítette szörpöket magunk töltjük 7,5 deciliteres üvegekbe és „Benedek Gyümölcs Farm” logo alatt kaphatók. Ezek klasszikus házi szörpök, úgy készülnek, mint egykoron befőzés idején. Egészséges gyümölcsöt használunk fel erre is, ezért az árát is ennek megfelelően állapítottuk meg. Nem kármentés folyik a feldolgozás során, hiszen a termést gyümölcsként is el tudjuk adni, hanem a hozzáadott értékkel próbálunk nagyobb hasznot és hosszabb piaci jelenlétet elérni.
Közepesen kötött barna erdőtalajon gazdálkodnak, aminek jó a víz- és tápanyagmegtartó képessége. A tápanyagutánpótlást lombtárgyával, valamint műtrágyával oldják majd meg, kiszórható szerves trágya a környékben nincs. A talajvizsgálatot minden telepítés előtt elvégeztetik. A frissen telepített cigánymeggy és az almás metszését már tavaly novemberben megkezdték, az öregebb meggyesben idén erre nem kerül sor. A szamóca telepítéséhez a talajmunkákat szintén novemberben elvégezték, a palánták kiültetésére, a telepítésre a fagyok megszűntekor, valamint nyáron kerül sor. Tavaly 20 hektárnyi területen termett a szamóca, s miután vándoroltatni kell, most egy kivágott ribiszke helyére ültetik.
Fontosnak tartják a több lábon állást. Az újabb lehetőségek felkutatása, a megjelenő újabb fajták, valamint az ismereteik bővítése érdekében pedig rendszeresen részt vesznek a hazai és külföldi kiállításokon, tanulmányutakon, szakmai konferenciákon, fajtabemutatókon. Tagjai az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének, amelyen keresztül rengeteg információra és szakmai kapcsolatokra tesznek szert. Amikor lehetőség van rá, pályáznak, de ezt csak egy plusz lehetőségnek tartják. A pályázataikat maguk készítik el. Benedek Orsolya 2008-ban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Fiatal gazda pályázaton elnyert forrás felhasználásával saját vállalkozásba is fogott, tíz hektáron almát telepített.
