A köztestület tájékoztatója felhívja a figyelmet, hogy a friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált, még koraéretten leszedett, és több ezer kilométerről ideérkező gyümölcstől. Például a magyar áru állagra nem olyan kemény, és a csészelevelei frissebbek, nem beszélve a nagyságrendekkel jobb ízéről. A hazai fajták szájéretten szedhetőek, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz, mely különbség ízben is megmutatkozik.

Három fázisban érkezik a magyar szamóca a kereskedelmi forgalomba: elsőként kis mennyiségben a fűtött fóliasátras termés kerül a piacokra, üzletekbe, majd utána május elejével a fűtetlen fóliasátras, fóliaalagutas termőterületekről, és várhatóan május közepétől nagy mennyiségben a szabadföldi szamóca. A hazai termés június közepéig-végéig kitart – jelzi a NAK ismertetése a termelői információk alapján.

A magyarországi üzemi szamóca-termőterület – a 2020-as SAPS-adatok szerint – mintegy 550 hektár, évente, itt az időjárási viszonyok függvényében átlagosan 8-10 ezer tonna áru terem. A termőterület 20-20 százaléka Bács-Kiskun és Pest megyében található, mellettük még Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Somogy megyében van nagyobb termőterület. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliatakarásos, sátras hajtatás.

A köznyelvben „epernek” nevezett gyümölcs valójában a szamóca. Az eper (ami egyébként fán terem) és a szamóca rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába – fűz magyarázatot a köztestületi közlemény az ismertetéshez.