A feles bérletnek és részes művelés megállapodásnak van-e bármiféle korlátozó tényezője (lakóhely, állattartás)? Milyen időtávra kellene a szerződést kifüggeszteni?
A feles bérlet és a részes művelés esetén nincs külön korlátozó tényező, még földkifüggesztésre sincs szükség. A feltétel az, hogy a szerződők szerepeljenek a földműves nyilvántartásban, ne kerüljön túllépésre a birtokmaximum, illetve a szerződéshez szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. Vagyis nem kell kifüggeszteni a szerződést, de a földhivatalba be kell vinni jóváhagyás céljából.
Ha esetleg tulajdonostársak vagy közeli hozzátartozók között történik használati megosztás, akkor még a földhivatal jóváhagyása sem szükséges. (Természetesen a szabályos szerződés igen.) Ez esetben a földhivataltól kérhetnek olyan igazolást is, ami arról szól, hogy nem kell földhivatali jóváhagyás a szerződéshez.
Az időtáv a haszonbérleti szerződéshez hasonlóan legfeljebb 20 év lehet.
Ha egy Kft. tagja és vezetője vagyok, megvásárolhatok-e 1,5 ha területet, ami a saját 20 hektárnyi területünktől mérve 10 km távolságban található? A központunk a saját lakáscímemre van bejelentve, attól viszont 25 km a távolság.
Csak magánszemély minőségében vásárolhat termőföldet. (Cég nem vásárolhat.)
Erre azonban bármilyen távolságból van lehetősége, csak a 20 km-en kívül esők alapesetben nem rendelkeznek elővásárlási joggal. Tehát csak akkor lesz az Öné a terület, ha más, akinek elővásárlási joga is van, nem jelentkezik be a területre a kifüggesztés ideje alatt.
Egyébként mindenképpen a legalább 3 éve bejelentett lakóhely számít, illetve annak a távolsága. Az mindegy, hogy van már földje a közelben.
Itt azonban érdemes megvizsgálni a közigazgatási határokat, mivel azok távolsága számít. (A lakóhely szerinti település és a föld szerinti település közigazgatási határa.)
Ha a föld valamivel messzebb van, mint 20 km, de a két közigazgatási határ ettől függetlenül közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton 20 km-en belül elérhető, akkor már Önnek is lenne elővásárlási joga. (Bár még így is többen megelőzhetik.)
Elővásárlási jogot a következők alapján lehet szerezni (ez a rangsor is):
- az adott településen állattartó telepet üzemeltet, vagy
- földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítója és feldolgozója, vagy
- biogazdálkodó, vagy szomszédos hegyközségi tag (azaz a szomszédos szőlő az övé).
(A 4. pontban lévők egymáshoz viszonyítva egyenrangúak.)
Az egyenrangú kifüggesztésre jelentkezők között az alábbi másodlagos sorrend dönt:
(Ha még így is egyenrangúak a jelentkezők, akkor az eladó dönt.)
Tehát Ön megvásárolhatja a földet, de lehet, hogy a kifüggesztés alatt „elviszik” Ön elől az elővásárlásra jogosultak.
Még úgy kerülhet be a fenti 4. pontba, ha a megvásárolandó földdel a célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása, esetleg ha állattartó teleppel is rendelkezik a kérdéses föld településén. (De ezekben az esetekben Önnek kellene gazdálkodnia, nem a cégnek.)
Folytatódik-e a Kérődző szerkezetátalakítási program az új támogatási ciklusban?
A Kérődző szerkezetátalakítási program 2014. december 31. napjával véget ért, ebben a formában nem folytatódik tovább.
A 2014. évre vállalt nemzeti feltétel (foglalkoztatás vagy beruházás, vagy képzés) teljesítéséről szóló nyilatkozatot azonban még be kell küldeni az MVH felé, legkésőbb 2015. március 16-ig. (Ugyanezen dátumig a tavalyi évre vállalt feltétel még módosítható és teljesíthető.)
A tavalyi év során olyan tenyésztőtől vásároltam anyajuhot, akinek bázisjogosultsága volt. Nekem ezt jeleznem kellett volna az MVH felé? Ha nem jeleztem, akkor elesek az anyajuh támogatástól?
A 2015 februárjában megjelent, 2015. évi átmeneti nemzeti támogatásokról (is) szóló minisztériumi rendelet szerint – néhány kisebb eltéréstől eltekintve – minden átmeneti nemzeti támogatás az előző évekhez hasonló módon történik kifizetésre.
A nemzeti anyajuh támogatás termeléshez kötött támogatás lesz (a korábbi években is az volt), így azt évente igényelni kell az aktuális állatlétszámra. Ennél a jogcímnél az adott évi támogatási kérelem egyben jogosultság iránti kérelemnek is minősül, tehát jogosultságigényre nem kell külön kérelmet benyújtani. (Más támogatásoknál azonban szükség lehet erre.)
Az adott évben ahány anyajuhot tartanak, annyira kell beadni a támogatási kérelmet. Ha nőtt az állomány, akkor a több állatra szóló támogatási kérelem benyújtásával egyben plusz jogosultságot is igényelnek.
Az átmeneti nemzeti anyajuh támogatást 2015. április 1. és május 15. napja között, majd az azt követő években tárgyév január 10. és február 28. napja között kell igényelni elektronikusan.
Az átmeneti nemzeti támogatások keretéből fizetendő anyajuh támogatás mellett a termelők továbbra is számíthatnak az évenkénti anyajuh „de minimis” támogatásra (ezt várhatóan továbbra is azok kapják, akik a fenti nemzeti támogatást is igényelték), valamint az EU-s közvetlen kifizetések keretében várható még további termeléshez kötött anyajuh támogatás (és más állattartási és növénytermesztési jogcímek is) fizetése az azt igénylők részére, de ezek jelenleg még csak tervezetek.