2010–2014 mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata a Magyar Nagykövetségen Madridban.
A 80-as évek közepén megszerzett angol-spanyol szakos egyetemi végzettség után, merő érdeklődésből és kíváncsiságból kezdtem el vonzódni a mezőgazdasághoz, mert urbánus mivoltomban nyugtalanított az a nagyfokú elidegenedés és közömbösség, ahogyan mindennapjainkban a természet adta kincsekhez – táplálékainkat adó élelemforráshoz és az ezt előállító környezethez – viszonyulunk. A 90-es évek második felében napirenden volt az európai uniós tagságra történő felkészülés, és akkori munkahelyemen ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk. Így, 2002-ben megszereztem a Szent István Egyetem képzésében az EU agrármenedzseri egyetemi szakosító oklevelet is. 2004-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban dolgoztam, ahol megismertem az európai uniós mezőgazdasági támogatások kifizetési rendszerét. Az attaséi posztot nyilvános pályázati kiíráson nyertem el. Kiküldetésem befejeztével a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályán dolgozom, ahol e sok év tapasztalatát próbálom kamatoztatni a magyar mezőgazdaság intézményi kapcsolatainak fejlesztésére és érdekeinek erősítésére.
Jelen írás az attaséként Spanyolországban töltött évek lezárásaként született, szakmai számvetésként aposztrofálnám. Megragadom ezt az alkalmat arra, hogy köszönetemet fejezzem ki az itthoni, valamint a kinti kollégáknak és partnereknek a készséges együttműködésükért.
Spanyolország
A spanyol mezőgazdasági termelés jellemzői
A mezőgazdaságnak a spanyol gazdaságban stratégiai, meghatározó szerepe van. Fontos forrása a munkahelyteremtésnek, a társadalmi, a gazdasági és környezeti javak előállításának, valamint a területi szervezésnek. Spanyolország az Európai Unión belül a második a mezőgazdasági jövedelmet (24,32 milliárd euró), a gazdaságok számát (989.800 db) és a mezőgazdaságilag művelt terület (23,7 millió hektár) nagyságát tekintve, és a negyedik a legnagyobb mezőgazdasági termelést előállító tagállamok között. A mezőgazdasági termelés értéke 2013-ban 44,27 milliárd euró volt. A termelés kibocsátása 60,3%-ban a növényi termékekből, 36%-ban állati termékekből állt. Előzetes adatok alapján 2014-ben a mezőgazdasági jövedelem értéke 7,5%-kal csökkent, aminek egyik oka a termelői input és a növényi termékek árának csökkenése volt.
A mezőgazdaság 2013-ban 2,6%-kal járult a gazdaság teljesítményéhez. Ezen ágazat versenyképessége sokat köszönhet az Európai Uniónak, amely Spanyolország 1986-os csatlakozása óta jelentős forrásokat biztosított a mezőgazdasági termelésnek, a piaci intézkedéseknek és a vidékfejlesztésnek. 2014-ben a közös agrárpolitikai (KAP) támogatások 6,3 milliárd eurót tettek ki, amelyből az egységes kifizetésre 4,4 milliárd összeget fordítottak. Az „új” KAP időszak alatt 2014–2020-ra Spanyolország 47 milliárd euró (kb. 14.100 milliárd Ft) támogatásból gazdálkodhat. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 8 milliárd euró forrást különített el Spanyolország 17 regionális vidékfejlesztési, és további 238 millió eurót a nemzeti vidékfejlesztési programok hét éves időszakára.
A mezőgazdasági támogatás a mezőgazdasági jövedelem 26–28%-a, a többi piaci bevételből származik, így a termelői, kínálati oldal jobb szerveződése, valamint az élelmiszerlánc jobb működésének elősegítése fontos elemei a kormányzati politikának a mezőgazdasági termelők nagyobb jövedelmének biztosításához.
Az ország domborzati és természeti adottságai miatt nagyon változatos és színes mediterrán ország, amely a kiváló borok, a több mint száz féle kecske- és juhtejből készült eredetvédett sajt, az ibérico és serrano sonka, valamint az olívaolaj és az olajbogyó, citrusfélék és rengeteg friss salátaféle hazája. Az országban a kontinentálistól a trópusi gyümölcsig: az almától a mangóig, az epertől a banánig; a gyümölcsök szinte teljes skálája megterem. A zöldségek és salátafélék választéka egész évben bőséges: a téli hónapokban a napsütötte délen a fóliaházakban, nyáron pedig a középső, északibb területeken, szabadföldi művelésben termelik. A mezőgazdaság egy másik sajátossága, hogy Spanyolország a világon az ötödik, és az Európai Unióban a legnagyobb ökológiai területtel (2011-ben 1.845.039 hektár) rendelkezik.
2014-ben az ország teljes területének 7,13%-a volt öntözött, a mezőgazdasági hasznosításban található 17,5 millió hektár 21,23%-a. A 3,6 millió hektár öntözött területen a legelterjedtebb a lokalizált rendszerű (1,76 millió hektár) és a felületi öntözés (0,98 millió hektár). Az öntözött területek közel egyharmada Andalúziában található.
Rengeteg ugaroltatott terület és állandó ültetvény van. Gabonatermesztés 2013-ban 6,2 millió hektáron volt, ami 25,2 millió tonna termést adott.
A GMO növények termesztése Európában itt a legelterjedtebb. A sajátos termelési adottságok, rendszerek fennmaradására a 2014–2020-as KAP-reform vita során Spanyolország nagy figyelmet szentelt (1. táblázat).
FÖLDHASZNÁLATI BESOROLÁSOK (2012)
2013-ban a föld átlagára folyó áron 9.632,8 euró, a mezőgazdasági földbérleti díj összege hektáronként 156,7 euró volt. A mezőgazdasági művelésben a terület körülbelül 27%-a haszonbérbe adott. Északon a kisebb családi gazdaságok, délen inkább a nagyobb, több ezer hektáros birtokok találhatóak. Az átlagos birtokméret nagysága 24 hektár (2009). A gazdasági üzemek 43,9%-a 8 ezer euró, vagy annál nagyobb standard termelési értéket (STÉ) állít elő. A (39,6%) legalább 4 ezer euró STÉ méretű üzemek a mezőgazdaságilag művelt terület 8,3%-án helyezkednek el.
A gazdaságok 5,8%-a 100 ezer és 500 ezer euró közötti értéket állít elő, a mezőgazdasági terület 26%-án gazdálkodnak.
Az állattenyésztési ágazatok közül vezet a sertéstenyésztés, Németország után Spanyolország a második legnagyobb sertéstartó tagállam. Az intenzív tartáson kívül elterjedt a dehesa (tölgyfa fajokkal borított, ligetes, legeltetésre és egyéb erdei mellékhasznosításra használt terület) ökoszisztéma legelőin, makkon tartott őshonos ibérico fajta, amely a spanyolok számára emblematikus termék, az ibérico sonka alapanyaga. A másik híres sonka, a serrano fehér sertésből készül.
A külterjes őshonos szarvasmarha állattartás szintén nagyon elterjedt, de a legelők tartják el a tíz év alatt 26,5 millióról (2003) 18,7 millióra csökkent juh- és kecskeállományt is (2. táblázat).
Spanyol agrár- és élelmiszergazdaság
Spanyolországot, valamint a Kanári-szigeteket és a Baleári-szigeteket összesen 7.876 kilométer hosszan övezi az általában napsütötte tengerpart, ami a nyaralás közkedvelt úti célja. A gazdasági ágazatok közül ezért jellemzően a szolgáltatás (72%), ezen belül a turizmus járul hozzá a legjobban Spanyolország GDP-jéhez.
A szolgáltatások exportjában a beutazó turizmus 2014-ben rekord évet zárt: Spanyolországban 65 millió (!) külföldi turista fordult meg – Spanyolország lakosságszáma 46,7 millió –, akik 63 milliárd eurót költöttek. Ez az eredmény a spanyol gasztronómia egyre növekvő vonzerejének érdeme is. Spanyolországot 7,4 millió turista kifejezetten a spanyol konyha miatt választotta úti céljául. Ez a kincs a Marca España, azaz a mi Hungarikumainkhoz hasonló “Spanyol márka” nemzeti értékeinek egyik jelentős alkotó eleme is.
A spanyol háztartások 2013-ban 101,25 milliárd eurót költöttek élelmiszerre, 68%-át otthoni étkezésre, 32%-át házon kívüli fogyasztásra fordították.
A megvásárolt élelmiszer 58%-a feldolgozott volt, erre az élelmiszerkiadás 55%-át fordították a családok. A legtöbbet húsra, friss zöldég-gyümölcsre, halra költöttek.
A spanyol gazdaság másik dinamikusan fejlődő ágazata az élelmiszeripar, amely fontosságát tekintve vetekszik az autó- és vegyiparral. 2013-ban 90,17 milliárd euró árbevétellel a nettó ipari értékesítés 20,5%-át, a bruttó hozzáadott érték 16,8%-át állította elő. Ezzel az eredménnyel Európában a negyedik helyet érte el. Az élelmiszeripar az iparban foglalkoztatottak 20%-ának, 439.675 főnek, azaz, az összes munkavállaló 2,5%-ának adott munkát. (Az ágazatok közül az ipar hozzájárulása a GDP-hez 17,5%-os.)
A spanyol élelmiszerfeldolgozó üzemek 80%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, ami azt bizonyítja, hogy az üzemek versenyképességét ez a körülmény kevésbé befolyásolja. A 29.196 élelmiszeripari üzem közül csak 59 esetben foglalkoztattak 500 főnél többet 2013-ban.
Agrár- és élelmiszer külgazdaság
Az export szerkezetében a kivitelt az ipari javak képviselték a legnagyobb arányban (20,7%). A járműiparé 14,3% és a vegyipari anyagoké 14,4%. A behozatalban továbbra is meghatározó az energiaimport (22,8%). Az élelmiszer termékek kivitele 15,2% volt 2013-ban, a behozatala 12%.
A spanyol külkereskedelem egyenlege negatív (2013-ban a kivitel értéke 234,2 milliárd, a behozatalé 255,67 milliárd euró volt), amelyet az élelmiszer és halászati ágazat külkereskedelmi többlete mérsékel 2009 óta. Az agrár-élelmiszer export a gazdasági válság ellenére is beindult, ami az ágazat rendkívüli életképességéről tanúskodik. 2013-ban 7,8 milliárd euró pozitívumot ért el.
A WTO szerint Spanyolország 2012-ben megszilárdította a világon a nyolcadik legnagyobb élelmiszer exportőri pozícióját. Legfontosabb élelmiszer kereskedelmi partnere az Európai Unió, ahova az élelmiszer kivitelének 76,2%-a irányult. Az import 56,7%-a is innen érkezett. Spanyolország agrár-élelmiszer kereskedelmi egyenlege az EU-val 11,8 milliárd euró volt 2013-ban.
A tagállamok közül a legélénkebb agrárkereskedelmet a szomszédos Franciaországgal folytat, ahol a mezőgazdasági ágazat fontossága szintén meghatározó. Spanyolország második legnagyobb partnere Németország. A harmadik, a szintén szomszédos Portugália, amelyet Olaszország, Egyesült Királyság és Hollandia követ. Ezen utóbbi három országból, de különösen Hollandiából érkezik a legtöbb import.
Spanyolország célpiacai tekintetében nagyobb diverzifikációra törekszik, ezért 2013-ban kivitelének már 38%-a irányult az Európai Unión kívüli piacokra.
Ezen piacok közül a legfontosabb agrárkereskedelmi partnere az USA volt, amely Spanyolország második legnagyobb élelmiszer importőre is. Ezt követi Kína, a hús, vágási termékek, italok és állati, növényi zsírok, olajok exportjával. Észak-Afrikából Marokkóval és Algériával folytatott kereskedelme emelhető ki, míg Svájc és Japán a spanyol export miatt fontos felvevőpiacok. Latin-Amerika inkább a mezőgazdasági alapanyag-behozatal szempontjából jelentős. Kelet-Európa, ezen belül Oroszország reményteljes exportpiac volt 2013-ban, de ezzel kapcsolatos várakozások az Európai Unióval szemben elrendelt kereskedelmi embargó miatt csökkentek. Ukrajnából a gabonabeszerzés fontos.
A spanyol exportra termelő agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat stratégiai iránymutatások, erős szakmai érdekképviselet, exportkockázati biztosítások, állami kezességvállalási garanciák és kedvezményes vállalkozási hitelkonstrukciók segítik.
Az élelmiszeripar dinamikus fejlődése már önmagában is húzóerő a spanyol gazdasági növekedéshez, ami különösen erőteljesen hat a mezőgazdasági alapanyagtermelésre: a mezőgazdasági ágazatok, a növénytermesztés (öntözésfejlesztés) és az állattenyésztés innovációs és technológiai fejlődésére. A kutatás, fejlesztés és innováció potenciális kitörési pontok lehetnek a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság számára, amely a KAP támogatásokkal összefüggésben, az Európai Innovációs Partnerség és a Horizon2020 programok keretében előtérbe állítják a fenntartható erőforrások, hatékony és takarékos energiafelhasználás, „zöld” környezet gazdálkodás, éghajlatváltozás elleni küzdelem és adaptáció fontosságát.
A mezőgazdasági alapanyag-termelés legnagyobb felvevőpiaca a feldolgozóipar, a termékek 70%-át hasznosítja. A termelés fejlettsége közvetlenül befolyásolja az ipari termelékenység növelhetőségét. Az élelmiszeripar másik jelentősége pedig, hogy a legjobban képes növelni a spanyol konyha étel- és italfogyasztását. Külföldön a legkeresettebb spanyol termékek a bor, sertéshús, olívaolaj, fagyasztott hal, gyümölcslevek, pékáru, rövid italok, olívabogyó, halkonzerv és szójaolaj.
Az élelmiszerexport másik gazdasági jelentősége, hogy a teljes ágazati (mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás) foglalkoztatás 33%-át (246 ezer fő) biztosítja, és ezen belül az élelmiszer- és italipari foglalkoztatás 21%-át (86 ezer fő).
Kétoldalú agrárkereskedelmünk
Agrárkereskedelmi kapcsolataink visszafogottak. Az EU15 tagállammal folytatott kereskedelemben 2013-ban Spanyolország a nyolcadik legfontosabb vevő volt a magyar termékekre, Magyarország számára Spanyolország az EU15-ből származó behozatal értéke alapján a hetedik legfontosabb partner volt. Az agrárexportunk értéke 26,9 milliárd, az importé 32 milliárd forint volt 2013-ban. A kereslet összetétele évről évre változó, az áruk jellege széles skálán mozog.
A legfontosabb kiviteli termékeink a gabonafélék (búza), élelmiszeripari melléktermékek, hús, vágási melléktermékek (ezen belül a sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva). A baromfi kivitelünk csökkent, a növekvő spanyol fogyasztás miatt a pulykahús és nyúlhús termékeink keresettek lehetnének. A fagylalt, jégkrém hagyományos exporttermékünk és növekedett a csokoládé, kakaótartalmú más élelmiszerek exportja is.
A spanyol agrárbehozatal bővülése erőteljesebb, a spanyol piaci expanziós törekvések nőnek és egyre versenyképesebbek az árak. A legfontosabb behozatali termékeink egyes zöldségek (paradicsom, saláta, uborka), gyümölcsök, citrusfélék, hús és vágási melléktermékek (sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva, sertészsír), állateledel, élelmiszeripari melléktermékek. 2013-ban az előző évhez képest háromszorosára nőtt a friss, illetve hűtött paradicsom behozatala.
Észrevételek
Spanyolországban az áruválaszték bőséges, a kínálat változatos, a magyar kiváló minőségű termékek is bátran kaphatnának nagyobb szerepet, legalább piaci szegmens részeként. A mangalicából készült érlelt sonkáról és a Tokaji aszúról egyre többet hallanak a spanyol fogyasztók, de egyik termék esetében sem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen termékekkel történő piacra jutási törekvések több éve kezdődtek.
A piacra jutásban szubjektív természetű akadály, hogy a kereskedők nem kockáztatják a hagyományos spanyol fogyasztói ízlésvilág kiszolgálását, amely az újdonságoktól többnyire idegenkedik, annak ellenére, hogy ilyen újdonságoknak látszólag nagy a sikere. Másrészt, jelentős a külföldiek közössége is, akik az áruházláncok gourmets vagy nemzetközi termék polcain keresik saját, hazai ízeiket, vagy más ismert, külföldi terméket is szívesen megvesznek.
Spanyolországban általában bármi eladható, ami versenyképes áron, minőségben és mennyiségben rendelkezésre áll. A sikert – egy potenciálisan 47 milliós fogyasztói piac megnyerését – természetesen sok egyéb más tényező mellett, nagyban befolyásolja a spanyol „kötődés”, a (logisztikai) szervezettség, a kiváló üzleti kapcsolatrendszer, a hosszú távú stratégai szemlélet, helyismeret, spanyolnyelv-tudás, az állhatosság és a türelem. A magyar termékek minősége, ízvilága nem idegen, ismertségük eléréséhez kitartó marketing munkára van szükség.
Pintérné Viesel Judit
A cikk szerzője: Pintérné Viesel Judit
