Az elmúlt évek tendenciája azt mutatta, hogy kedvező év után a repcevetési kedv, így a vetésterület emelkedik, ám 2014 őszén, a folyamatos és bőséges csapadék a legnagyobb repcetermesztő körzetekben lehetetlenné tette a vetést. Az elvetett repcék több megyében gyengén, vagy egyáltalán nem keltek ki. Okkal feltételezhetjük tehát, hogy ritka kincset tart a kezében az a termelő, akinek sikerült egy egyenletes állományt a télbe kísérnie. Ezt a kincset pedig érdemes féltve őrizni a kórokozóktól és kártevőktől.
A rovarok elleni védekezést nagyban nehezítette az inszekticides csávázószerek kivonása és tovább nehezíti, hogy beszűkült a felhasználható hatóanyagok, és készítmények köre. Érdemes tehát újragondolnunk a még meglévő hatóanyagok felhasználásának módját, konkrétabban azt, hogy milyen időjárási viszonyok közt, milyen fenológiában, és milyen sorrendben juttassuk ki azokat? Az első tavaszi védekezések rendszerint a repceszár ormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a még veszélyesebb nagy repce ormányos (Ceutorhynchus napi) ellen irányulnak, amikor a napi hőmérséklet gyakran visszaesik 5–10ºC köré, ahol is a foszforsav-észterek és a piretroidok hatékonysága nem mindig kielégítő. Gyakori probléma továbbá, hogy ezen időszakban (böjti szelek) az erős légmozgás az alacsony növényállományból könnyedén továbbviszi azokat a hatóanyagokat, amelyek jó gőztenzióval rendelkeznek, ám a növénybe nem szívódnak fel (pl. klórpirifosz). Az első rovarölő szeres védekezésre ezért javasoljuk az Inazuma-t, mivel a készítményben levő hatóanyagok egyike, a Mospilanból már ismert felszívódó neonikotinoid hatóanyag, az acetamiprid a növénybe felszívódva a légmozgásoktól és hőmérséklettől függetlenül jól, és tartamhatással kiegészülve „dolgozik” a kártevők ellen.
Az Inazuma másik hatóanyaga, a lambda-cihalotrin kiszélesíti a rovarölő szer hatásspektrumát, azonnali taglózó hatást kölcsönöz a készítménynek, és repellens hatásának köszönhetően akadályozza a további betelepülést. A szerves oldószermentes WG formulációnak köszönhetően az Inazuma keverhetősége kiváló, így az aktuális rovarölő szeres kezeléssel kijuttathatunk gombaölő szert, pl. Toledot (regulátort), valamint lombtrágyákat is. A készítményt méhkímélő technológiával még zöldbimbós állapotban ki lehet juttatni, így a hatékonysága „belenyúlik” a virágzásba, ahol már a Mospilannal az ismert hosszú tartamhatással és akár nappal is tudunk védekezni a kártevők ellen. A Mospilan hatóanyagát, a már említett acetamipridet, a méhek enzimatikus úton bontják, így az rájuk nem veszélyes, és mivel a Mospilan szagtalan, nem kell tartani a beporzókat riasztó hatástól, így azok nyugodtan segíthetik a virágok termékenyülését, és a terméskötődést.
Az első kezeléstől a virágzásig sokat alszik kint a növényünk, és az időjárás valamint a biológiai tényezők eldöntik, hogy hány alkalommal is kényszerülünk védekezni a kártevők ellen, de a szintetikus piretroidok önmagukban is sokszor szükséges résztvevői a kártevőkkel szemben vívott harcnak. A Sumi Agro által forgalmazott Nagomi hatóanyaga a piretroidok csoportjába tartozó lambda-cihalotrin, amely már jól ismert és bevált molekula a termelők körében. A Nagomi előnye, hogy a méhekre mérsékelten veszélyes, ellenben számos piretroid készítménnyel, amelyeket kifejezetten veszélyes jelölésük miatt virágzó kultúrákban, sem azok szomszédságában, továbbá virágzó gyomokkal borított táblákon vagy azok szomszédságában sem szabad kijuttatni! A jelölés figyelmen kívül hagyását a hatóság 500.000 Ft és 10.000.000 Ft közötti bírsággal szankcionálhatja. Amennyiben a Nagomit választja, egy méhkímélő technológiával virágzó kultúrában is kijuttatható, taglózó és repellens hatással bíró, bevált és ismert hatóanyagot választ remek áron.
A Sumi Agro három olyan kiváló készítményt ajánl a repcetermesztők számára, amelyek nagyszerűen beilleszthetők a kártevők elleni védekezésbe.
Érdemes tehát átgondolni, hogy vajon meddig tartható fenn a jelenlegi szintű foszforsav-észter túlsúly, és hol érdemes változtatni a „szokásjogon hagyatékolt” technológiákon.
Petrohay György
A cikk szerzője: Petrohay György
