A nitrátérzékeny területek 2013-as módosításával az ország 68-69%-át nitrátérzékennyé nyilvánították. Ezeken a területeken valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságra nézve kötelezőek a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai, melyet az 59/2008-as FVM rendelet határozott meg. A rendeletben szereplő, a trágyázással kapcsolatos mennyiségi korlátozások betartása nagy nehézséget okoz a jó termésátlagokat megcélzó termelők számára. Mivel a határértékeknél magasabb nitrogén hatóanyag kijuttatására nincs lehetőség, az engedélyezett mennyiségek hatékonyabb felhasználása maradt az egyetlen megoldás a nagy termésátlagok elérése érdekében.

A nitrogén trágyák hasznosulását legnagyobb mértékben befolyásoló tényező a nitrát-lemosódás. A lemosódás ugyan csak a mozgékony, nitrát formában lévő nitrogént érinti, a talajban a többi nitrogén forma, mint az amid-nitrogén (karbamid) vagy az ammónium-nitrogén is rövid időn belül nitráttá alakul.

A nitrát-lemosódás a lefelé irányuló vízmozgás (talajtextúra, csapadékviszonyok) és a talaj nitrát készletének függvénye. A nitrifikáció blokkolása nitrifikációs inhibitor segítségével jelentősen csökkenti a lemosódás veszélyét, hiszen a hatóanyag tartalom ammónium formában marad, ami a nitráttal szemben nem mobilis. Az idei évtől Magyarországon is elérhető, nitrapyrin hatóanyagú N-Lock használata erre ad lehetőséget.

Az N-Lockot a Dow Agrosciences és a KITE két éve teszteli kalászos, repce és kukorica kultúrákban. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a készítmény alkalmas a lemosódás gátlására és ezen keresztül a termésátlagok növelésére. A felhasználási módot tekintve az N-Lock nagy előnye, hogy a folyékony formuláció miatt könnyen alkalmazható folyékony trágyákkal vagy hígtrágyákkal együtt, de szilárd trágyákkal kombinálva, a teljes felületre kipermetezve és bedolgozva is egyenletesen kijuttatható.

A nitrogénstabilizáló N-Lock – hatásmechanizmusából adódóan – Nitrosollal, karbamiddal és hígtrágyával együtt használható eredményesen. Vetés előtti nitrogén kijuttatás esetében a nitrogén veszteség várhatóan nagy, hiszen a növény intenzív nitrogén-felvételi időszaka és a kijuttatás időpontja távol esik egymástól. Ilyenkor a szilárd karbamiddal, vagy a kipermetezett Nitrosollal kombinált N-Lockos kezelés lehetővé teszi, hogy csapadékos időjárás esetén se vesszen el a nitrogén a növény számára.

A Nitrosolos kalászos és repce fejtrágyázás is hatékonyabbá válik, hiszen az első fejtrágyázáskor az állományok még jobban tolerálják a nagy dózisú nitrogén kijuttatást, ami viszont N-Lock nélkül a tavaszi csapadékkal lemosódhatna.

A kukorica fejtrágyázás célja, hogy követve a kukorica nitrogén felvételi dinamikáját, a nitrogén hatóanyagot megosztva, célzottan a növényi sor mellé juttassuk ki. Ezt a törekvést megnehezíti az a tény, hogy a kétszeri fejtrágyázás is kapacitási problémákba ütközik a legtöbb üzem esetében. Erre ad megoldást az N-Lock alkalmazása, ami lehetővé teszi, hogy egyszeri fejtrágyázással a kétszeri kijuttatással egyenértékű hatást érjünk el.

Az N-Lock sokoldalú hasznosíthatósága és bizonyított hatékonysága révén elősegíti az ésszerű nitrogén felhasználást, és egy új, a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatot elősegítő agrotechnikai elemmé válhat hazánkban is.