A dologidő ellenére mintegy háromszázan – köztük gyakorló gazdák, döntéshozók, „véleményvezérek” – jöttek el a gazdag szakmai programot ígérő rendezvényünkre. A jelentős érdeklődés azt üzeni, hogy partnereink várják és hasznosnak tartják az eseményt.

A Bábolna Takarmány annak tudatában készült e fontos rendezvényére, hogy minden eleme cégünk új arculatát, szakmai, szellemi törekvéseit, eredményeit, ajánlatát, termékeit tükrözi; jó hírünket kelti, erősíti; imázsunkat, márkanevünket építi!

A három napon rangos nemzetközi és hazai előadók 19 előadása hangzott el. „Újoncokat” is avattunk. A Bábolna Takarmány több fiatal szakértő előadója most először „lépett fel” a szakmai nagyközönség előtt. Sikerrel! Ez a rendezvénysorozatunk egyik hozadéka. Jelentős az innovatív szakmai tőkénk.

Szakmai konferenciasorozatunk folytatásra érdemes!

E jelmondat hirdette a Szarvasmarha Szakmai Nap mondanivalójának lényegét.

Mi a teendő a szárazraállítás és az előkészítés idején? Erre a kérdésre Dr. Tóth Tamástól, a Nyugat-magyarországi Egyetem professzorától várt, kapott elméleti és gyakorlati válaszokat a Bábolna Takarmány tanácskozására érkezett mintegy száz partnerünk.

Ebben a szakembert próbáló időszakban – ahogy a gyakorló gazdák mondják – a tehén „eltűnik” a szemek elől. Ezért különös a feladat. A borjút váró hagyományos szárazon állási és előkészítő időszak a kondíció visszaszerzését és a laktáció megalapozását szolgálja.

Az újabb módszernek számító – és a viták sorát kiváltó – csökkentett szárazon állási idő (vannak, akik ennek az időszaknak a teljes elhagyását hozzák szóba) egy sor biológiai és takarmányozási kérdést is felvet. Egyedül üdvözítő módszer természetesen e téren nincs. A siker a telep szakmai menedzsmentjének felkészültségétől, a takarmányozás színvonalától és az „egyed”-től függ.

Az állatok egészségi állapotát és az előkészítés sikerét a kation/anion egyensúly alapvetően meghatározza. Ezt az értéket az ellést követő időszakban a vizelet pH-ja biztonságosan mutatja.

Amerikai tapasztalatok szerint – (Travis R. Bisor) a szárazonállás ideje alatti takarmányozásban a kukoricaszilázs, lucerna- és fűszenázs, védett kolin, elektrolit készítmény és 6–8 centiméterre szecskázott szalma a meghatározó. A takarmányadag fontos jellemzői: szárazanyag-mennyiség, energiakoncentráció, nyersfehérje- és kalciumtartalom.

Dr. Brydl Endre, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar professzora a tejhasznú tehenek metabolikus zavarait megelőző lehetőségekről tartott előadásában az elmúlt néhány évben elkövetett hibák tanulságaiból azt a következtetést vonta le, hogy a megoldás fontos kulcsa a kondícióellenőrzés (kondíciómenedzsment), a „kíméletes” takarmányozás (optimalizálás, kiváló minőségű tömegtakarmány, lucerna, komplett abrakkeverékek) és a tehenek komfortérzetének javítása.

A Bonafarm Mezőgazdaság nagy hozamú csipőteleki tehenészetében a szárazonállás és az előkészítés gyakorlati technológiájából szerzett tapasztalatokról Oratics Balázs, a Bóly Zrt. takarmányozási vezetője és Éliás Dávid, a Bonafarm-Bábolna Kft. vezető szarvasmarha szaktanácsadója számolt be. Az előadó páros a magas színvonalú, gazdaságos tejtermelést alakító tényezők közül – többek között – a takarmányváltoztatást és a csoportváltást kísérő stresszhatást állították középpontba. A nagy hozamú (30 literes) teheneknél a stressztényezők tejcsökkentő hatásának kihasználását, illetve a szárazonállás ideje alatti egyfázisú takarmányozásra való átállás stresszhatásának kiküszöbölését hangsúlyozták.

A problémamentes szárazonállás és előkészítés idejére ajánlott Bábolna Takarmány termékeket Kollár Sándor szarvasmarha tanácsadó és Éliás Dávid mutatta be.

Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. igazgatója a tavaszi betakarítási idény költséghatékony takarmányozásáról szóló időszerű előadását hallgatták meg az egybegyűltek.

Akác Balázs, a Holsten Genetika Kft. ügyvezető igazgatója a cég nemzetközi kapcsolatrendszeréről adott tájékoztatást.

E jelmondat idézi a Sertés Szakmai Nap tartalmát.

Ádám János vezérigazgató a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati integrációjáról tájékoztatta az egybegyűlteket.

Az előadó a várható világ- és a hazai sertéstartási tendenciák bemutatásával vezette be az integráció helyzetét és esélyeit elemző előadását.

Kölcsönösen előnyös integráció eredménye: hatékonyabb piaci fellépés; a kapacitások összehangolt, optimalizált kihasználása; szakmai tapasztalat, a tudásmegosztás; új ismeretek bevezetése; a minőségirányítás megvalósítása; kockázatmegosztás; termelési- és piaci biztonság. Az előadó ezután a vertikális és horizontális együttműködés szervezéséről, összefogásáról beszélt.

Az integrációba vont Bonafarm sertésvertikum biztonságot adó, hatalmas termelési kapacitással rendelkezik.

• Tenyészállat-előállítás a saját telepen (2600 koca, 200 kan)
• Malacelőállítás (saját telepen 14.400, integrált telepeken 10 ezer koca)
• Hízóelőállítás (saját telepen 360 ezer, integrált telepeken 250 ezer/év)

Az integrátor Bonafarm Mezőgazdaság felméri a telephelyek állapotát, állategészségügyi helyzetét (megfelelés) és rotációs tervet készít.

Írásban rögzített szerződési feltételek (vételi és eladási árképletek). Elszámolás. Biztosítékok. Kontrolling. Folyamatos eredménykövetés. Bérhizlalási modell.

Tudjuk: a jó indítás a malacnevelésben fél siker, ám Peter Jan Mees előadásában ezt tényekkel is bizonyította.

Vizsgálatai szerint a sertés várható teljesítménye születéskor és választáskor 30-30%-ban, a malacnevelés 21. napja körül 70%-ban előre meghatározható. Az előadó szerint a 21 napos korban elért 2,9 kg-os súlytöbblet 12, a 2,7 kg súlytöbblet 15 nappal rövidítette a hizlaláskori végsúly elérését.

Czompo Krisztián, a Bábolna Takarmány receptgazdálkodási vezetője a Kaposvári Egyetemen folyó, többször ismételt kísérletekről elmondta, hogy az immunrendszert erősítő sertés-vérplazmával, hidrotermikusan feltárt gabonafélékkel és tejipari termékekkel kiegészített ízletes malactakarmányok a takarmányfelvételt és a tömeggyarapodást bizonyítottan növelik. 24–42 napos kor között etetett Bábolna Takarmány Platinum Prestarter és a kiegészítő Prestarter takarmányaival átlagosan 300 gramm napi tömeggyarapodást értek el, ami a 42–63 napok között megduplázható.

Mikotoxin-kártétel és -védekezés elméleti és gyakorlati esélyei, lehetőségei. Ez volt Vida Orsolya, a Bábolna Takarmány fiatal termékfejlesztő mérnök előadásának alapgondolata.

A 2014. évi kukoricabetakarításkor végzett felmérések szerint a kukoricaminták 90%-a DON-terhelt volt. A takarmánygyártásnál felhasznált alapanyagok szigorú minőségellenőrzése tehát elengedhetetlen, szükséges, de nem elégséges feladat. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy milyen gyakorlati megoldások lehetségesek a mikotoxinok kártételének csökkentésére; adott mikotoxin-szennyezettségi szintek milyen vélt, illetve valós kockázatot hordoznak; e probléma esetén mely toxinkötők alkalmazásával mérsékelhetjük leginkább a termelési eredményekre gyakorolt lehetséges károkat?

Megannyi „innovációs kényszer” és melyek azok a területek, ahol azonnali váltásra van szükség – tette fel a kérdést előadásában Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem professzora.

A válasz? Például a sertéstakarmányok energiaértékelésében; a táplálóanyag-szükségletek pontosításában; a nem konvencionális takarmány összetevők alkalmazásában; a takarmányadditívok ésszerű használatában; a genetikai profilra alapozott takarmányozás bevezetésében; az ivarspecifikus takarmányozás elterjesztésében.

A baromfi takarmányozásával foglalkozó előadásoknak ez a jelmondat adta az alapgondolatát.

A víziszárnyas állományok takarmányozásánál jelentős gondok forrása, hogy ma még nem tudjuk számszerűsíteni e fajok sajátos igényeit és emésztés-élettani jellemzőit. A világon nincs a kacsa- vagy a lúdfajokra egységes, mindenki számára elérhető takarmányozási adatbázis. Vannak ugyan külföldi táplálóanyag-szükségleti ajánlások, ám ezek olyan emésztési együtthatókkal számolnak, amelyeket kifejlett kakasokkal vagy brojlercsirkékkel határoztak meg. Ezek a mutatók tehát nem tesznek különbséget a baromfifajok között. Pedig a víziszárnyasok emésztésfiziológiai szempontból különböznek a többi baromfifajtól, mondta előadásában – többek között – Gyurcsó Gábor, a Bábolna Takarmány vezető baromfi szaktanácsadója.

A Bábolna Takarmány szakértői a Kaposvári Egyetemmel folyó közös kutatás-fejlesztési program keretében hiánypótló takarmánytechnológiai tudásbázis kidolgozásával ezen a helyzeten szándékoznak változtatni. Kísérleti célkitűzés: választ kapni arra az alapvető kérdésre, hogy a különböző mennyiségű foszfor, DDGS, repce- és extrahált napraforgódara kiegészítés hogyan befolyásolja a pecsenyekacsák takarmányfelvételét, tömeggyarapodását és elhullását? Madártetű-atka anyagi kártétele évente kb. 130 millió EUR, megközelítőleg 39 Mrd forint – mondta előadásában

Dudás György, a Bonafarm Bábolna Takarmány területi képviselője.

A Bonafarm Bábolna Takarmány a madártetű-atka ellen

Tetű Stop nevű, kipárologtatás útján ható terméket dob a piacra.

A kiegészítőt eddig 200 ezer tojótyúkon vizsgálták. Organoleptikus (ízpróba) vizsgálatokat is végeztek. Ebből kiderült, hogy az anyag íze nem megy át a tojásba.

A Baromfi Szakmai Nap résztvevői előadást hallgattak a Coob Germany világcég tevékenységéről és tájékoztatást kaptak az uniós pályázati lehetőségekről is.

A három SZAKMAI NAP teljes anyagát a „Tudástár” című kiadványunkban és az interneten közöljük.

Fehér Károly

Wellesz Tibor

A cikk szerzője: Fehér Károly