2015. április 15-én jelent meg a földművelésügyi miniszter 16/2015. számú rendelete, amely a mezőgazdasági kistermelői támogatásról szól. A Közös Agrárpolitika 2015 és 2020 közötti időszakának egy jelentős újdonsága, hogy a termelők számára lehetővé válik egyszerűsített rendszerben igényelni az uniós forrású közvetlen támogatásokat.

Támogatásra jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki vagy amely:

• legalább egy hektár földterülettel jogszerű földhasználóként rendelkezik (ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt), és
• mezőgazdasági tevékenységet folytat (a mezőgazdasági tevékenység keretében a termelő mezőgazdasági termékek termelését, tenyésztését vagy termesztését végzi, valamint mezőgazdasági területét olyan állapotban tartja, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre).

Azt a minimális területnagyságot (nem feltétlenül pont azt a területet, hanem akár más terület(ek)et, de legalább akkora nagyságút), amivel a termelő 2015-ben belép a kistermelői támogatás rendszerébe az egész támogatási időszak (2020-ig) alatt fenn kell tartania.

A támogatás évente egyösszegű, amelynek gazdálkodónkénti éves mértéke minimum 500, maximum 1250 euró lehet. Az átalánytámogatás megállapításakor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a mezőgazdasági termelő alaptámogatását (SAPS), a zöldítés összegét továbbá esetlegesen a fiatal gazdálkodóknak juttatott közvetlen támogatását, valamint a termeléshez kötött támogatás(ok) összegét veszi figyelembe.

Az átalánytámogatás összegébe sem az uniós forrású vidékfejlesztési támogatások, sem a nemzeti forrásból megvalósuló átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) összegei nem számítanak bele. Így a kistermelői rendszerben résztvevő termelő az átalány támogatási rendszertől függetlenül pályázhat vidékfejlesztési forrásokra, illetve igényelhet bázis alapú vagy termeléshez kötött ÁNT-t.

A támogatás összegét csak egyszer – 2015-ben – határozza meg az MVH és azt a termelő 2020-ig fogja kapni. Ez kiszámítható és tervezhető támogatást jelent, hiszen ha a későbbi években esetlegesen változni fog az egyes jogcímek fajlagos összege, akkor az nem fogja érinteni a kistermelőket.

Fő szabály szerint a termelők akkora támogatási összeget kapnak a kistermelői rendszerben, amekkorára jogosultak lennének idén a normál rendszerben. Azonban azok a gazdálkodók, akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 euró támogatásra lennének jogosultak, a Kormány döntésének értelmében egységesen 500 euró összegű támogatást fognak kapni. (Például akiknek csak területalapú támogatásuk van kb. 2,2 ha-ig kapnak felkerekítést.)

Akik a normál rendszerben az egyes jogcímek révén összesen 500 és 1250 euró közötti támogatásra lennének jogosultak a normál rendszerben (hozzávetőleg ha csak SAPS-ra és zöldítésre jogosultak kb. 5,5 ha-ig), akkor az őket megillető nagyságú összeget fogják kistermelői támogatásként megállapítani.

Fontos azonban tudni, hogy a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerébe csak egyszer, 2015-ben lehet belépni. A támogatás igénybevételének feltétele az egységes kérelem benyújtása, valamint az, hogy a gazdálkodó a támogatási rendszerben való részvételi szándékát az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen legkésőbb 2015. augusztus 15-éig jelezze. Az egységes kérelem beadása ugyan a szankciós időszakot követően legkésőbb júniusra befejeződik, de a kistermelői rendszerbe történő belépésre vonatkozó nyilatkozatot – szankció nélkül – augusztus 15-ig meg lehet tenni. Egyébként a belépés első évét követően, bármelyik évben, a következő kérelem beadási periódusban ki lehet lépni a rendszerből.

A belépés mérlegelésének megkönnyítésére a termelők számára rendelkezésre áll egy olyan kalkulátor, mely lehetővé teszi azt kiszámolni, hogy kedvező-e a jogcím igénybevétele vagy sem. A kalkulátor a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet honlapján elérhető. A kalkulátorral kapcsolatban figyelemmel kell lenni arra, hogy az csak a korábbi időszak alapján meghatározott becsült adatokat tartalmaz. A 16/2015. (IV. 9.) FM rendelet rögzítette azt, hogy az egységes kérelmek beadását követően frissíteni kell az értékeket, így július 1-jét követően már az idei kérelmezési adatok alapján lehet tervezni. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezek az adatok a kérelmezett és nem az MVH által jóváhagyott jogosultságok alapján alakulnak ki, így a határozatok a becsült értékektől eltérő összeget tartalmazhatnak.

Április elején, a kistermelői rendelettel együtt jelent meg egy módosításokat tartalmazó FM rendelet. A KAP-reform hazai megvalósítását biztosító rendeletek esetében ugyanis szükség volt részben uniós jogszabályi változások, részben gyakorlati, termesztési igények miatt egyes paramétereket nemzeti hatáskörben módosítani. Ezek sorában az alábbi elemeket szükséges kiemelni.

Termeléshez kötött hízott bika támogatás esetében azon kilenc hónapos vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhák vagy bivalyok után igényelhető, amelyeket – ellentétben a korábbi szabályozással nem 2015. egész évében, hanem – 2014. április 1. és 2015. március 31. között levágtak vagy exportáltak és megfelel a 9/2015 (III. 13.) FM rendeletben nevesített egyéb feltételeknek. Így a 2015. április 1. és május 15. közötti szankciómentes kérelem beadási időszakban valamennyi jogosult állat bejelentése lehetővé válik.

Uniós jogszabályi változás az alapja a termeléshez kötött anyatehén támogatás és anyatehén átmeneti nemzeti támogatás változásának. A támogatási kérelmet az egységes kérelemmel egy időben, 2015. április 1. és május 15. között lehet szankciómentesen benyújtani, a hat hónapos birtokontartási kötelezettség a benyújtást követő napon kezdődik, továbbá legkésőbb 2015. május 15. napjáig gondoskodni kell az állatok szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról.

A tejhasznú tehéntartás támogatás esetében – a korábbi szabálynak megfelelően – azok a tejhasznú egyedek támogathatóak, amelyek tárgyév március 31-én a termelő tenyészetében voltak. Azonban – az esetleges félreértések elkerülése érdekében – szükségessé vált pontosítani, hogy csak azon egyedek vehetők figyelembe, amelyek március 31-e előtt már a tenyészetben voltak. Így a referencianapon megvalósuló egyedértékesítés miatti bonyodalom elkerülhető.

További, a termelőknek kedvező változás, hogy a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet („zöldítési rendelet”) 21. § (5) bekezdés szerinti, nitrogénmegkötő növényfajok esetében alkalmazandó termesztési időszak a szója esetében május 15.–július 15-re, míg zöldborsó és lóbab esetében május 1.–május 31-re módosul.

Dr. Vásáry Miklós

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós