Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságát ágazati szinten áttekintve megállapítható, hogy a növénytermesztési ágazatok közül meghatározó a búza-, a kukorica,- a napraforgó- és ipari növények termesztése, míg az állattenyésztési ágazatok közül a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés jellemző a megyében. A Jászságban, valamint a Tiszazugban szabadföldön és termesztő berendezésekben jelentős volumenben folyik zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés.
Jelentős problémaként jellemezte és alakította a megye szántóföldi növénytermesztésének helyzetét a belvíz, annak folyományaként a tavasszal is művelhetetlen területek. A belvízzel borított területek nagysága még tavasszal is jelentős volt, meghaladta a 10000 hektárt. A vízborítás, illetve tartós víztelítettség ezen túl több évre ható szakmai- és költség-következménnyel is járt, az éves gazdálkodást determinálta, nyilvánvaló módon hátrányos helyzetet indukálva. Más tájegységek, megyék gazdálkodóihoz képest versenyhátrányba kerülnek a természeti károkozással visszatérően érintett termelők.
A megyében 2014. évben őszi árpából valamivel több, mint 25 000 ha-t vetettek a gazdálkodók, míg őszi búzából meghaladta a 114 000 ha-t a vetett területek nagysága. A rozs vetésterülete megközelítette a 1 800 ha-t, míg triticale-ból mintegy 6 000 ha-on került vetőmag a talajba.
Az őszi búza vetése a csapadékos őszi időjárás miatt elhúzódott, de az enyhe tél következtében a késői vetések is kikeltek és kellő tőállománnyal rendelkeznek. Az őszi búza és az őszi árpa kultúrállapota jelenleg hasonló. Az őszi vetésű kultúrákban a téli fagy nem okozott jelentős kárt. Az időben elvetett, megfelelő magágyba került őszi kalászosok fejlettek, 50-60 százaléka jó állapotú, sajnos a későn vetettek, esetleg műtrágyaszóróval kijuttatott és a túlnedvesedett területeken áttelelő gabonafélék a közepes, illetve a gyenge kategóriába sorolhatók csak.
A belvízzel elöntött területeken foltokban van kipusztulás. A későbbi vetések fejletlenebbek, és nem bokrosodtak kellően. Az őszi árpa fejlettsége közel jónak mondható, azonban jelentős a sárgarozsda, illetve egyéb levélbetegségek megjelenése, melynek oka egyrészt az enyhe tél, másrészt a nem megfelelő agrotechnológia alkalmazása (korai vetés nagy tőszám). A belvízzel érintett táblák közel sem mondhatóak jónak, ezen területeken jelentős terméscsökkenés várható. Sajnos a vetett terület 30%-a erősen belvíznyomott. A húsvét utáni időszakban megkezdődött az őszi búza gyomirtása. Összességében megállapítható, hogy a fungicid-kijuttatás is erősen indokolt.
Az őszi káposztarepce állomány jól áttelelt, a nagy mennyiségű téli csapadék foltokban okozott tőpusztulást. Az állomány minősítése javarészt jónak mondható, a közepes és gyenge minősítést a belvízborítás és az őszi rovarkártétel okozza. Az őszi káposztarepcére vonatkozóan elmondható, hogy az optimális tápanyag-ellátottságú területeken megfelelő fejlettségi stádium jellemző a növényre, azonban a tápanyaghiányos táblákon a kora tavaszi hideg időjárás okozta stressz hatására felgyorsultak a repce életfolyamatai és igen korán, nagyon gyenge fejlettségi szintnél zöldbimbós állapothoz közeli fenológiai fázisba került. Jelenleg az őszi káposztarepce állományok virágoznak.
A tavaszi vetés talaj és magágy előkészítése – területenként az átnedvesedés mértékétől függően – ütemesen halad. Több kultúra tervezett vetése megtörtént, ill. folyamatban van, úgymint cukorrépa, borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, zab, vöröshagyma. Megkezdődött a borsó szakaszos vetése, valamint a vöröshagyma vetése. Több gazdaságban megkezdték a napraforgó vetését is, a tervezett vetésterülete jelentős megyénkben, meghaladja a 80 000 hektárt.
A kukorica termőterülete is jelentős, közelíti az 50 000 hektárt. A kukorica vetése várhatóan április utolsó dekádjában nagyobb ütemben megkezdődhet.
A tavaszi vetésű kultúrák esetében a megfelelő kelés érdekében jól jött a március utolsó hétvégéjén érkező 5–15 mm csapadék. Az őszi vetésű kultúráknak is kedvezett a csapadék, főleg olyan talajokon, ahol a felső 4-5 cm-es réteg már száraz volt. Jelenleg a kialakult csapadékhiány miatt több gazdaságban öntözni kell (1. táblázat).
Külön említésre méltó a rizs és az indián rizs termesztése is a megyében, emellett a mák és a dohány fordul elő jellegzetes növénykultúraként. Az utóbbi termőterülete évről évre 60 ha körül alakul, a mák vetésterülete változó, az időjárási viszonyok miatt azonban minden évben jelentősen elmarad a betakarított termőterület nagysága az elvetettétől.
A zöldségfélék megyei termőterülete évről évre 5-6 ezer hektár körül alakul.
A megyében a két legnagyobb termőterülettel bíró gyümölcsfaj a cseresznye és a meggy. A cseresznye termőterülete 220 ha, a meggy termőterülete 342 hektár, továbbá 943 ha a termő szőlőültetvények nagysága. Árutermelő gyümölcsösökben a metszési munkákat, illetve a lemosó permetezéseket, és a szőlő tavaszi munkáit elvégezték. Komoly kockázat ugyanakkor az enyhe tél miatti megszaporodott kártevők és kórokozók.
Az ezek elleni védekezés növeli a termelési költségeket. A kajszi elvirágzott, míg a többi gyümölcsfaj virágzása folyamatos jelenleg.
Megyénkben a főbb gazdasági haszonállatfajok 2014-es állománya bizonyos állatfajoknál jelentős mértékben meghaladta az egy évvel korábbit. A megyei gazdálkodók 59 ezer szarvasmarhát tartottak, mintegy 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ehhez a tendenciához hasonlóan a baromfiállományok létszáma is emelkedett. Más haszonállatoknál ugyanakkor – az anyaállatok számát tekintve is – már árnyaltabb a kép. Míg tehénből többet tartottak az állattartók, a megyében tartott sertések és juhok, valamint anyakocák és anyajuhok száma is némiképp csökkent (2. táblázat).
Megyénk megközelítőleg 4500 ha természetes vízfelülettel rendelkezik, melyből 3780 ha halászatilag is hasznosított. Jelenleg a halászati hasznosítással 2 db halászati kft., 3 db Horgász Szövetség, 19 db Horgász Egyesület foglalkozik. A két kft. 16 db vízteret hasznosít összesen 3423 ha-os területtel.
A fennmaradó 357 ha-on gazdálkodik a többi hasznosító. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Halászati Hatóság felügyelete alá 59 db halászatilag hasznosított vízterület tartozik. Ezekből 27 db állami tulajdonú vízterület, 3 db állami és önkormányzati tulajdonú halászati vízterület (társult halászati jogközösség formájában), 29 db önkormányzati tulajdonú vízterület. A 3780 ha halászatilag hasznosított vízterületből 3 389 ha van állami tulajdonban, 114 ha teljes önkormányzati, 277 ha pedig állami és önkormányzati közös tulajdonban van. Tógazdasági haltermeléssel 19 db regisztrált termelő foglalkozik 2 068 ha területen.
A megye vadgazdálkodóinak állománybecslése szerint a különböző vadfajok mennyisége az alábbiak szerint alakul: az őz állománya 26 730 db, a mezei nyúl állománya 54 271 db, a fácán állománya 36 470 db. A vadászatra jogosultak tájékoztatása alapján megyénkben egyre nagyobb számban fordul elő a vaddisznó, amelynek jelenléte nem kívánatos megyénkben, hiszen a mezőgazdasági kultúrákban (jellemzően kukorica) és az apróvad állományban is mérhetetlen károkat okoz táplálkozásával.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az erdészeti hatóság nyilvántartása szerint 35 362 hektár erdő található, melynek 45,58%-a állami, 2,83%-a közösségi és 51,59%-a magántulajdonban van. Az erdők 89%-ára van bejegyezve erdőgazdálkodó, ahol tényleges erdőgazdálkodási tevékenység folyik, míg 11%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú. Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen jelenleg 724 bejegyzett erdőgazdálkodót tart nyilván az erdészeti hatóság. A rendezetlen gazdálkodási viszony legfőbb oka az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők tulajdoni elaprózottsága, ezáltal az egyes tulajdonostársak érdektelensége. A rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdők aránya nem változott szignifikánsan az elmúlt időszakban. A jászsági erdőterületek különlegessége, hogy bővelkednek nyári szarvasgombában. A megye erdőinek 48,2%-a áll keménylombos fafajokból, melynek döntő többségét a kocsányos tölgy és az akác adja. A lágy lombos erdők aránya 51,1%, melynek legjelentősebb alkotó fafajai a nemes nyár, a hazai nyár és fűz fajok. A fenyők részaránya 0,70%, mely elhanyagolható nagyságú.
NAK Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete
