A köztermesztés „elvárása” röviden összefoglalva az, hogy egy fajta legyen bőtermő, jó minőségű, tűrje a szárazságot, a sok esőt, ne legyen fogékony a betegségekre, érje be kevés tápanyaggal, ne legyen az előveteményre igényes, a talajadottságokat figyelembe véve tolerálja a szélsőségeket, minél kisebb ráfordítással hozzon tisztességes hasznot termelőjének. Ez így együtt egy fajtában sincs meg, legyen az hazai nemesítésű vagy külföldi. Az azonban igaz, hogy egy-egy fajtában egyszerre több jó tulajdonság megvan és helyes fajtaválasztással, fajtaismerettel, a termesztési adottságok és a realitások figyelembe vételével eredményesen termeszthetjük.
Az új fajták sorsát végül is a termelők, Önök döntik el, figyelembe véve, melyik fajta mennyire termeszthető gazdaságosan és gond nélkül, találnak-e rá vevőt kedvező áron, itthon vagy az igényesebb, határon túli piacokon.
Egy fajtának évről évre újabb és újabb kihívásokat kell tolerálnia. A „GK” fajták, mivel évtizedes szelekción esnek át, és ott születnek ahol termesztik is őket, kiszámíthatóak, a hazai viszonyokhoz tökéletesen adaptálódtak.
Az idei év sem átlagos, komoly szárazság volt és jelentős a hősokkos napok száma is, már június végétől fogva. A szegedi fajták koraiságukkal ezt jól tolerálták, de a régiónként jelentkező „fehérkalászúságot” és az abból adódó minőségi problémákat is elkerülték.
E sorok papírra vetésekor még javában arattak, így kevés információ állt rendelkezésünkre, de amit hallottunk és tapasztaltunk az kedvező. Jelesül a hazánkban a legnagyobb területen termesztett fajta, a GK Csillag üzemi kísérletekben mért eredményei az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt dicséretesek (7,5–8,5 t/ha termésátlagok, malmi minőség, határértéken belüli Don-értékek). A minőségi (javító) búzánkat, a szintén korai GK Békést, magas fehérje- és sikérhozamokkal, 6–7,7 t/ha átlagokkal aratták. Szintén nagyon biztatóak az új, korai, egyes minőségi bélyegeikben prémium kategóriás fajtáink, a GK Futár és a GK Pilis eredményei is. Az igazán intenzív körülmények között termelt, magas fehérje- és sikérmutatókkal jeleskedő GK Berény hozamai 8–9 t/ha között mozogtak. A szárnyait nyitogató középérésű GK Szilárd a hozamait tekintve (8–9 t/ha) is versenyben van a konkurens fajtákkal, akár a hibrid búzákkal is úgy, hogy a minőségét tekintve még malmi búza. A korai érésű GK Körös kedvező rezisztenciális tulajdonságaival, kiemelkedő fajsúlyával (85 kg/l) és acélosságával, 7–8 tonnás terméspotenciáljával a keresett fajtáink sorába került, és a következő évek egyik vezető fajtájává válhat.
Tritikáléink közül az általunk ajánlott technológiával (kései vetés, jó adottságú terület), koraisága miatt időben learatva, a GK Szemes nem egy helyen 9–10 tonnás termést ért el, 11,5–12,5-ös fehérjetartalommal. A későbbi érésű GK Maros tritikálénk kísérleti eredményei is jók, több helyszínen 10 tonna feletti hozamokat ért el. A fajta vetőmag szaporítása folyamatos és idén ősszel már, ha korlátozott mennyiségben is, de több száz hektárra való vetőmag is rendelkezésre áll. Meggyőződésünk és reményeink szerint a GK Szemessel együtt a GK Maros, az extenzívebb területekre ajánlott GK Regével egyetemben, erősíti a szegedi tritikálék pozícióját, növelve területüket az ún. nagy hozamú, takarmányértékű őszi búzákkal szemben, így teret adva a malmi minőségű búzák termesztésének.
Ugyancsak sikeres évet zártak azok a termelők, akik a GK Judy őszi árpánkat, illetve a meghatározó területen termesztett GK Bétadur durumbúzánkat választották.
Az őszi vetéseket megelőzően – úgy, ahogy eddig is tették – keressenek bennünket! Az Önök és a mi tapasztalatainkat és információinkat összevetve elérhetjük, hogy egy adott területen az ott legjobb szegedi GK fajta kerüljön a földbe, és hozzon kiemelkedő jövedelmet a termelőjének.
Dr. Beke Béla
A cikk szerzője: Dr. Beke Béla
