Évtizedeken keresztül Görögországban 2 párt (a jobboldali Új Demokrácia, illetve a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalom) váltogatta egymást a kormányon. Mind a baloldali, mind a jobboldali kormány felelőssé tehető a költségvetési fegyelem hiányért. A 2008-as válság egy magas eladósodottságú és alacsony gazdasági növekedési országot az uniós szégyenpadra küldött és gyakorlatilag 2010 óta egyik megszorító csomag követi a másikat. A görög helyzet stabilizálása igen nehéz feladatnak tűnt, hiszen a görög kormányok rendszeresen kozmetikázták a statisztikáikat, amely felett az uniós vezetők sokáig szemet hunytak.
Görögország nehéz helyzetén az Antonisz Szamarasz vezette kormány némileg javítani tudott. A szigorú takarékoskodás és a hitelezők által kért költségvetési kiigazítások és megszorítások végrehajtása nyomán csökkenésnek indult a görög adósság, javult a hiány, illetve több negyedéves recesszió után már némi gazdasági növekedést tudott felmutatni a demokrácia szülőhazája. Azonban a megszorításoknak ára volt, méghozzá a görög társadalom mély elégedetlensége, amely az idén januárban tartott parlamenti választásokon meg is mutatkozott. A megszorítások elutasításával kampányoló szélsőbaloldali párt, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) került hatalomra.
A Ciprasz-féle új görög kormány fél éve borzolja az uniós döntéshozók idegeit, de eredményeket nem tudott felmutatni. Az elmúlt fél év során a Szamarasz-kormány költségvetési eredményeit felélte az új kormány, az államadósság pedig ismételten a GDP 180%-a felé indult. A Ciprasz-kabinet júniusra kifogyott a pénzből, így nem tudta kifizetni az IMF-felé az esedékes kötelezettségeit. Míg a hitelezők egy újabb segélycsomagról próbáltak tárgyalni a görög kormánnyal, addig a megszorítás-ellenes görög miniszterelnök népszavazást írt ki, hogy elfogadják-e a választópolgárok az új megállapodást a nemzetközi hitelezőkkel. A népszavazáson, nem túl nagy meglepetésre, határozott győzelmet arattak a nemek.
Ekkorra a görög bankrendszer azonban kifogyott az euróból, amely jelentősen átrajzolta az erőviszonyokat. Így a népszavazás eredményétől függetlenül a görög miniszterelnök új mentőcsomagot kért, már a népszavazást követő nap. Az új segélyért a görög kormány hozzávetőlegesen 13 milliárd eurós megszorítást vállalt, amely a népszavazáson elutasítottnál lényegesen több. Ennek ellenére a görög parlament többsége igent mondott a hitelezők ajánlatára. Korábban a megszorítások elutasításával kampányoló és azt végül a népszavazásig elvivő Sziriza a pálfordulat révén elveszítheti egységét és belpolitikai támogatottságát.
Egyelőre az uniós és euróövezeti vezetők elvetik Görögország kilépését az eurózónából és készek újra kisegíteni a déli államot. Azonban jóval keményebb hangot ütöttek meg, főként a német politikai vezetés, amely arra utal, hogy nem sok dobása maradt a Ciprasz-kabinetnek.
