Míg a fantasztikus filmekben a jövő ételeit leginkább a naponta bevehető tabletták jelenítik meg, addig a valóságban az élelmiszerek fejlődése éppen ellenkező irányba mutat. Napjainkban a modern fogyasztók az élelmiszerek élvezeti értéke mellett egyre tudatosabban figyelik azok tápértékét is, és előnyben részesítik a minél természetesebb, az eredeti tápanyagokat leginkább megőrző, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszereket. A növényi alapanyagok biológiailag értékes vegyületei azonban a hagyományos hőkezeléses feldolgozás-technológiák hatására az esetek többségében kisebb-nagyobb mértékű károsodáson mennek át, mivel a tartósítási eljárások általában befolyásolják azok fizikai és kémiai szerkezetét, illetve érzékszervi tulajdonságait. Az élelmiszeripar ezért folyamatos nyomás alatt van, hogy új, kíméletes, úgynevezett „minimal processing”, azaz a lehető legkíméletesebb feldolgozást lehetővé tevő technológiákat kutasson és alkalmazzon.

Tóth Adrienn, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója ezt felismerve a frissen préselt gyümölcslevek tartósításának legkorszerűbb lehetőségeit kutatja. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyümölcslevek esetében a nagy hidrosztatikus nyomáskezelés (high pressure processing, HPP) hűtve tárolással kombinálva kiválóan alkalmazható, így például a frissen préselt narancslénél akár 12 hét eltarthatóság is elérhető, miközben megmaradnak a frissen préselt gyümölcslevekre jellemző tulajdonságok.

„Az agrárium fejlődése és fenntarthatósága nem csak az alapanyagok előállításánál fontos, de a feldolgozás során is érvényesülnie kell. A HPP technológiával tartósított termékek hozzáadott értéke egyértelműen nagy, hiszen nem csak magas élvezeti értékkel bírnak, hanem a beavatkozások szempontjából igen sérülékeny biológiailag aktív vegyületek, így pl. a hőérzékeny vitaminok is megőrződnek. A technológia ugyan nagy beruházási költséggel jár, ezért itthon egyelőre kizárólag az exportra szánt libamáj termékeknél alkalmazzák, ugyanakkor alkalmazása mellett szól a jó szín-, aroma-, íz-, vitamin- és tápanyagmegőrzés, illetve hogy környezetbarát és hulladékmentes” - hangsúlyozta ki Tóth Adrienn, aki kutatási eredményeivel a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának egyik nyertese lett. Mindezek mellett a „minimal processing” technológiák fejlesztése és alkalmazása kiugrási lehetőséget jelenthet a magyar élelmiszeripar számára, hiszen a kiváló minőségű hazai gyümölcsök, zöldségek itthon kerülnek feldolgozásra.