Az eljárás nagyon egyszerű: az őszi vegetációs időszak végén a tábla több pontján kijelölt 1 négyzetméteres mintaterek átlagában mérjük meg a talajfelszín feletti zöldtömeg nagyságát. Négyzetméterenként 1 kg zöldtömeg kb. 50 kg N felvételét mutatja hektáronként. Ha 50 kg feletti N-felvétel kalkulálható a mérésből, akkor az 50 kg feletti rész 70%-a beszámítható a tavaszi tápanyag-utánpótlásba.

A kevesebb néha több

Az UFOP (Union zur Förderung von Oel- und Proteinpflanzen) négy éven keresztül folytatott kísérleteiben, 12 helyszín átlagában, erőteljes őszi fejlődést követően 2,4 kg/m2 átlagos zöldtömeget mértek az állományokban, ami 120 kg N felvételét jelentette a tél beállta előtt. Mit eredményezett ezen állományokban az 50 kg/ha adaggal csökkentett tavaszi N-mennyiség?

Habár a legnagyobb adagú N-utánpótlás eredményezte a legnagyobb termést, ez jövedelmezőségi szempontból nem volt jó választás (növekvő N-ellátás mellett csökkenő olajtartalommal is számolni kell: +100 kg N = ─1% olaj) (1. és 2. ábra). A nitrogén mindenkori árának és az olajbonifikáció mértékének együttes figyelembevételekor a gazdaságossági optimumhoz elég volt 160 kg N, és sok esetben már 80─160 kg közötti mennyiséggel stabilan magas jövedelmezőséget lehetett elérni. Tehát a N-utánpótlás mértékének csökkenése nem volt jelentősen negatív hatással a termesztés jövedelmezőségére.

Természetesen a tápanyag-utánpótlás optimumát számos tényező befolyásolja, úgymint az évjárat, a termőhely, az alkalmazott termesztéstechnológia vagy éppen az egyes hibridek tulajdonságai és nem utolsósorban a termény várható értékesítési ára. Ezért is olyan fontosak a korszerű repcetermesztési ismeretek és az üzemi, gyakorlati tapasztalatok.

Horváth Boglárka

termékfejlesztő

RAPOOL Hungária Kft. 

www.rapool.hu