2024. november 22. péntek Cecília

A „velünk” élő rágcsálók

Agro Napló
A városok terjeszkedése, a felelőtlenül eldobott hulladék, a nemzetközi utasforgalom és a klímaváltozás felgyorsulása mind-mind olyan tényezők, amelyeket emberi tevékenység idézett elő, és amelyek által egyre inkább ki vagyunk téve a kártevők és a kártevők okozta betegségek hatásainak.

A XX. század második fele és a XXI. század eleje olyan jelentős változásokról tanúskodik az ökológia, az éghajlat és az emberi viselkedésformák terén, amelyek kedveznek a városi kártevők elterjedésének. A legaggasztóbb a városok terjeszkedésének drámai növekedése, melynek során külvárosaink egyre inkább a rágcsálók és egyéb kártevők, például kullancsok természetes élőhelyeivé válnak. A városi szennyvízcsatornák tökéletes élőhelyek a patkány számára, hiszen hőmérsékletingadozásuk minimális, élelmet szolgáltatnak, és kirekesztik a patkányra leselkedő ragadozókat. A patkány szaporodása egész évben folyamatos, így a súlyosan fertőzött csatornák és lefolyók a patkányok gyűjtőhelyeivé válnak. Főként a csatornahálózat száraz helyeit kedvelik, a használaton kívüli csővezetékeket. A patkányok gyakran megtalálhatók a rosszabb minőségű lakóhelyeken, ott, ahol nagy az épületek sűrűsége, és úgy vannak megépítve, hogy a patkánynak nincs lehetősége az épületeken kívül föld alatti üregekbe fészkelni magukat. Ilyenkor elfoglalják az alagsorokat, a konyhákat, és megkísérlik az együttélést a bentlakó emberekkel. A patkányok és az egerek nagy kockázatot jelentenek az ember egészségére. Számos kultúrában félelem és undor övezi ezeket a „házi” rágcsálókat. Nem véletlenül kapcsolatba hozzák őket a pestissel, amely még napjainkban is betegséget és halált okoz a világ számos részén. A patkányokat és egereket számos élősködő és zoonózist közvetítő élőlény megfertőzheti. A patkányok közegészségügyi kockázata igen magas, mivel az általuk terjesztett mintegy 40 betegség egyike, a schistosomiasis (vérmétely), már több mint 200 millió embert fertőzött meg világszerte. Továbbá a patkányok terjesztik a patkánytífuszt, a szalmonellózist, a leptospirózist, a trichinellózist és a patkányharapás okozta lázas megbetegedést. A rágcsálók parazitái súlyos betegségek hordozói. Az egerek testükön hordozzák a parazitákat és a zoonózis közvetítőit. Hozzájárulnak a toxoplazmózis, a patkánytífusz és a rickettsia terjesztéséhez. A legújabb tanulmányok szerint a házi egér terjeszti az egerek emlőtumor vírusát (MMV), amely kapcsolatban állhat az emberi mellrák kialakulásával is. Azontúl, hogy a rágcsálók a zoonózisok (az állatról emberre terjedő betegségek) útján terjedő betegségek melegágyai, kapcsolatba hozhatók az asztma és a lakáson belüli allergiás reakciók okozta egészségügyi problémákkal is. Igen fontos tényező a ház tisztán és rendben tartása, hogy a kártevők ne találjanak táplálékot és olyan helyet, ahol elrejtőzhetnek és szaporodhatnak. A kártevők, beleértve a rágcsálókat, szeretik a zsúfoltságot. Ennek megszüntetése segít elszaporodásuk megelőzésében. A patkányok okozta problémák megelőzése érdekében rendkívül fontos a szemetet zárt szemeteszsákokban vagy tárolóedényekben tartani. Fokozott körültekintés szükséges az ételmaradékok kezelésénél is. A komposzthalmok a patkányok ideális búvó- és szaporodóhelyei. Ügyeljünk arra, hogy a komposztot szilárd burkolatra helyezzük, nehogy a patkányok üregeket ássanak alatta. Csak zöld növényi hulladékot komposztáljunk (ételmaradékot ne), és biztonságosan fedjük be a komposztot, hogy a rágcsálóktól és a legyektől el legyen zárva.

Meggyőződésem, hogy a lakosságot információkkal kell ellátni, hogy tudatosabbak legyenek abban, miként óvhatják meg magukat higiéniai és egyéb szokásaik egyszerű megváltoztatásával. Ilyen információkkal kell megtanítani őket a kártevőirtó szerek megfelelő tárolására és alkalmazására is.

Sajnos a legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy saját viselkedése és otthona milyen vonzó a kártevők számára, és mennyire segíti azok elszaporodását. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor a rágcsálóirtó szerek használata elkerülhetetlen. Mára igen széles spektruma található meg a piacon a véralvadásgátló hatóanyagot tartalmazó rágcsálóirtó készítményeknek. Köztük, az egyik leghatékonyabb hatóanyag a BRODIFAKUM, amely létezik pép, paraffinos blokk és legújabban PELLET formulában is. Mindig az adott helyzet határozza meg, hogy melyik formulát részesítsük előnyben.


A patkányok magas folyadékigénye miatt szívesen fogyasztják a magasabb folyadéktartalmú csalétkeket, például a pép formulát. De állandóan növekvő metszőfogaik koptatására szívesen rágcsálják a paraffinos, illetve pellet formulákat is, amelyeket inkább a nedvesebb, kültéri viszonyoknál célszerűbb alkalmazni. Fontos lenne gondoskodnunk bármelyik általunk választott formula kihelyezésénél a rágcsálóirtó szerek rögzítéséről, ha megfelelő eredményt szeretnénk elérni. Célszerű a megfelelő kiszerelésű termék kiválasztása: a lakosság számára kialakított 200, illetve 500 grammos kiszerelés, a professzionális vonalon pedig az 5, illetve 10 kg-os kiszerelés. A másik, igazán hatékony „uniqum” hatóanyag a rágcsálóirtásban az alfaklóralóz, amely nem a véralvadásgátlók családjába tartozik, de nagyon gyors és hatékony munkát lehet vele végezni néhány óra alatt. Nem beszélve arról, hogy ennek a hatóanyagnak nincs másodlagos toxicitása, szemben a véralvadásgátlókkal, mivel néhány óra alatt lebomlik a célszervezetekben. A jelenlegi rágcsálóirtó készítmények mindegyike, amelyeket a piacra kerülésüket megelőzően és azután is rendszeres komplex hatáselemzésnek vetnek alá, nem jelentenek túlzott kockázatot az emberi egészségre, ha a termék alkalmazása megfelelő eljárásmód szerint történik. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nagyon fontos a használati utasítás betartása. A használati utasítások követése, azon újdonsült törekvésekkel együtt, amelyek a kártevőirtó szerek általános toxicitásának mérséklésére irányul, ésszerűen csökkenthet minden, az emberi egészségre és környezetre káros kockázatot.

Hiszen senkinek sem mindegy, hogy milyen környezetet hagy hátra utódai számára! Mindenkinek kitartó, eredményes rágcsálóirtást kívánok!

Dankó Mónika

HAT-AGRO Higiénia Kft.

 

A cikk szerzője: Dankó Mónika

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
SIGNALizáljuk a drótférget!

SIGNALizáljuk a drótférget!

A növényvédő szerek visszavonásában tapasztalható változások – egy igen fontos kártevőcsoport esetében – különösen nagy kihívás elé állítja a növényvé...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?