Megható volt látni, az ünnepelt tiszteletére zsúfolásig megtelt nagy előadót. A levezető elnök Dr. Schmidt Rezső megnyitója után Dr. Németh Tamás, az MTA Agrártudományok osztályelnöke nyitotta a köszöntők sorát. Méltatta Schmidt professzornak a Magyar Tudományos Akadémián végzett munkáját, kiemelte segítőkészségét és méltatta az EMBERT, csupa nagybetűvel. Dr. Faragó Sándor rektor köszöntőjét helyettese olvasta fel, majd Dr. Schmidt Rezső dékán méltatta a 80 éves professzor urat. A nem hétköznapi életutat Dr. Tóth Tamás és Dr. Zsédely Eszter ismertette.
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán szerzett 1959-ben kitüntetéses agrármérnöki oklevelet. Oktatói tevékenységét 1960-ban kezdte a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián és azóta is a mosonmagyaróvári egyetemen dolgozik. Egyetemi tanárrá 1979-ben nevezték ki. Három cikluson át (1976–1985) a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja, majd két ciklusban (1985–1988 és 1996–1999) az egyetem tudományos rektorhelyettese volt.
Az egyetemi doktori fokozatot 1965-ben, a kandidátusi fokozatot 1970-ben, a mezőgazdasági tudomány doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg.
A Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben levelező tagjává, 2007-ben pedig rendes tagjává választotta. Kutató munkájának eredményeit 202 tudományos közleményben adta közre, mely számban 163 tudományos folyóiratban megjelent dolgozatát, 13 könyvét és könyvrészletét, továbbá 26 nemzetközi tudományos konferencián idegen nyelven elhangzott és konferenciakötetben megjelent előadását foglalja magában.
A tudományos ülés szakmai előadói Akadémikus Úr kutatási területeit és az ott elért eredményeit vették számba. Dr. Várhegyi Józsefné a metabolizálható fehérje értékelési rendszer kifejlesztéséről és hazai elterjesztéséről számolt be. Az új rendszer korszerű alapokra helyezte a kérődzők fehérje és aminosav ellátását. A rendszer alapelveit tekintve konform a világ fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkező országaiban (köztük az Európai Unióban) alkalmazott fehérjeértékelési rendszerekkel. Az új energia- és fehérjeértékelési rendszerről munkatársaival (a Várhegyi házaspárral és Cenkvári Évával) könyvet írtak, melyben a hazai rendszerek elméleti alapjait és alkalmazásukhoz szükséges ismereteket adták közre.
Dr. Fébel Hedvig a by-pass takarmányok szerepe a nagy tejtermelésű tehenek energia- és fehérjeellátásában címmel tartott előadást. A tejtermelés növekedésével a gyakorlatban gyakran feltett kérdés volt, hogyan tudjuk a termelést gazdaságosan növelni az állatok egészségének veszélyeztetése nélkül. A szarvasmarhák energia- és fehérjeellátásának javítása érdekében fontos volt kutatásokat végezni a bendőben csak kismértékben lebomló (by-pass) zsír, fehérje, illetve aminosav készítmények takarmányozási szerepének, hatásmechanizmusának tisztázása, ilyen készítmények kifejlesztésének céljából. Kísérleti eredmények számottevően járultak hozzá ahhoz, hogy hazánkban a by-pass fehérjék, zsírok és metionin felhasználása a nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásában beindult.
Dr. Mézes Miklós a takarmányozás és termékminőség összefüggéseiről beszélt. A funkcionális élelmiszerek előállításával az állati termékeken keresztül javítható a humán egészségre gyakorolt hatásuk. Az állati eredetű élelmiszerek zsírsavösszetételének javítása – mindenekelőtt az Omega-3 – a humán igényekhez történő közelítése volt e kutató munka célja. Schmidt János szakmai munkái között meg kell említeni a zöldtakarmányok tartósítása területén elért eredményeit, a niacinnak a kérődzők takarmányozásában történő használhatóságának kutatását, valamint számos melléktermék takarmányozási alkalmazhatóságának feltárását és publikálását.
A tudományos munka mellett agrármérnök hallgatók nemzedékeit oktatta a takarmányozásra. Az ajtaja mindig nyitva állt bárki előtt. Egy másodéves hallgató előadás után odament hozzá, hogy szeretné a tanszékén írni a szakdolgozatát. „Természetesen szeretettel várunk, de előre kell bocsátanom, mi a hallgatókat is meghajtjuk, mint Zinger a találmányát”. Így is lett, hajnali 3-kor kelés, irány a 20 km-re lévő tehenészet és tejminta gyűjtés után 8-kor kezdődtek az órák. Az eredmény? Egy kiváló szakdolgozat, egy OTDK nívódíj és 1991-ben (amikor nem kellett a pályakezdő agrár-
mérnök sehol) egy fejlesztőmérnöki állás egy nagy takarmányos cégnél, valamint egy életre szóló elköteleződés ennek a gyönyörű szakmának. Természetesen e sorok írója volt, aki ezt átélte és ezúton szeretne köszönetet mondani egy nagy tudósnak és egy nagy tanárnak és csupa nagybetűvel az EMBERNEK. Schmidt János akadémikus Úr, Isten éltesse sokáig…!
Dr. Gergácz Zoltán
A cikk szerzője: Dr. Gergácz Zoltán
