A Pannonia Ethanol Zrt. által szervezett, a Kite Zrt. és a DOW AGROSCIENCES Kft. által támogatott, látványos drónreptetéssel, szántóföldi gyakorlati bemutatóval összekötött rendezvényen minden a versenyképességet javító, többnyire költségcsökkentés melletti hozamnövelést lehetővé tevő új technológiák körül forgott, legyen szó akár talajmunkáról, tápanyag-gazdálkodásról, vetőmagvakról, növényvédelemről, vagy öntözésről.

Magyarország potenciálja egyértelműen a fenntartható mezőgazdasági alapanyag előállításban rejlik, hiszen nem kérdés, hogy a feldolgozóipar fejlődni fog – mondta Reng Zoltán, a Pannonia Ethanol vezérigazgatója. Szavai szerint ennek minél jobb kiaknázásában kívántak partnereik, illetve az érdeklődő termelők segítségére lenni a szakmai nappal. Mindezt Mark Turley, a cég ír származású tulajdonosa azzal egészítette ki, hogy továbbra is hosszú távú terveik vannak Magyarországon: az idén befejeződő kapacitásbővítés révén évi egymillió tonnára emelkedik a cég által feldolgozott kukoricamennyiség, ennek érdekében pedig több bankkal is szélesítik az együttműködésüket, hogy finanszírozható legyen a heti és havi többletfelvásárlás. Emellett jelenleg két több millió eurós kutatás-fejlesztési projektje fut a cégnek, de nem tettek le végleg egy újabb üzem létesítéséről sem.

 Az agrárinnováció fő csapásiránya jelenleg a big data minél alaposabb kiaknázása: minél több, széleskörűbb és rendszeresebb adatfelvétel elemzésével, a felmerülő problémákra költségkímélő, hatékonyságjavító megoldások kidolgozása. A precíziós gazdálkodás a táblaszintű talajadottságok rögzítésével, az ehhez igazított talajműveléssel, vetőmagválasztással, az akár táblán belüli eltérő dózisú tápanyag-utánpótlást, növényvédő szer használatot, sőt, újabban a sorok térbeli rögzítésével az üzemanyag-felhasználás csökkentése mellett akár a vezető nélküli művelést lehetővé tévő géppark beállításával, és az alkalmazáshoz szükséges folyamatos szaktanácsadás biztosításával egyértelműen a fenntarthatóságot szolgálja. Így csökkenthető a kijuttatott vegyszer- vagy öntözővíz mennyiség, miközben az agrotechnológiai újítások, az egy menetben elvégzett többféle művelet – mint a szemenkénti vetés, műtrágyaszórás, talajfertőtlenítés – érdemben növelik a hozamokat is.

A látványos színpadi show-műsorral, a fejlesztéseket vagy az érintett cégeket bemutató videófilmekkel megspékelt szakmai napon  a DuPont Pioneer vezérigazgatója, Kara Béla az aszálytűrő Optimum® AQUAmax®  hibridekkel kapcsolatosan arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy jó körülmények között 3, aszályos évjáratban 5 százalékos hozamtöbbletet biztosítanak más, nem AQUAmax®  hibridekhez képest.

Sándorfy András, a Dow AgroSciences marketingvezetője az idén bevezetett N-Lock nitrogén stabilizátorának hazai tapasztalatairól elmondta, hogy a nitrogén műtrágya hasznosulását elősegítő készítménnyel repcében és kalászosokban is 5–7 százalékos hozamtöbbletet sikerült elérni, de ennél is sokkal fontosabb, hogy mindezt környezetkímélő módon, jelentősen csökkentve az üvegházhatású gáz emissziót. Így válik lehetővé, hogy valóban fenntartható módon termelt alapanyag kerüljön feldolgozásra.

A MagGrow által kifejlesztett mágneses permetezőkkel – a fúvókákba épített mágnesen átpréselt szerek tapadóképessége extrémen, 40–70 százalékkal megnő, míg a lepergést 80 százalékkal sikerült mérsékelni – negyedével lehet csökkenteni az elpazarolt növényvédő szer-, illetve vízhasználatot.

Saját gazdálkodását akarta megkönnyíteni az alsódobszai családi gazdaságban az AgriDron Kft. alapítója, ezért eleinte csak a növényállomány állapotfelméréséhez készített légi felvételeket. A drónok segítségével infra felvételekkel térképezik fel a növényállományon belüli eltéréseket, az így elkészített térképek segítségével pedig változtatni lehet a már vegetációs időszakban kijuttatott tápanyagon – különösen akkor, ha precíziós gazdálkodásra alkalmas mezőgépekkel kötik össze az így létrehozott speciális térképeket. Mára valós idejű videófelvételek elemzésére is képesek. A megoldás használatával így három év alatt kukoricatermesztésben 0,3–0,5 tonnás hozamnövekedést értek el.  A drónok szántóföldi alkalmazási lehetőségeiről az érdeklődők egyébként még aznap képet kaphattak. A KITE által tartott délutáni szántóföldi bemutatón ugyanis a kukoricatermesztés-betakarítás 2 centis pontosságú műveletekre képes high-tech gépeiben lévő számítógépekkel gond nélkül összeköthető a cég által forgalmazott szoftver, és a drónokról származó térképek, valós idejű adatok menet közben is hasznosíthatóak.

A KITE a John Deere betakarítógép-választékából egy 5 szalmarázó ládás W, egy 6 szalmarázó ládás T és egy rotoros cséplési technológiát alkalmazó S kombájnt mutatott be. A rendkívül nagy teljesítményen kívül a gépek közös jellemzője, hogy azokat RTK jelpontosságú navigációval üzemeltetik. Ennek előnye  elsősorban abban rejlik, hogy betakarításkor a kombájnt emberi beavatkozás nélkül is soron tartja. A kombájnokban lévő távérzékelő rendszer képes arra, hogy a kombájn pozícióján túl, annak fogyasztását, haladási sebességét, vagy akár a motor leterheltségét vizsgálja a hatékonyabb üzemszervezés és gépkezelés érdekében. A John  Deere kombájnokkal lehetőség van arra is, hogy a betakarítás során hozamtérképek készüljenek, amivel objektív módon lehet értékelni az egész éves munkát a táblán belül. Természetesen ezen értékelés fontos alapja lehet a jövő évi gazdálkodást meghatározó döntéseknek is. Munka közben volt látható a John Deere gépszinkronizáló rendszere, a Machine Sync, mellyel a kombájn és az azt kiszolgáló logisztikai gépcsoport optimális szántóföldi üzemeltetésére nyílik lehetőség. Az átrakókocsi tökéletesen képes lekövetni a betakarítógép mozgását, felveszi annak sebességét, és ezzel megkönnyíti a menet közbeni gyors és zavartalan magtartály-ürítést.

Emellett a logisztikai kiszolgálás is javul. Az átrakókocsi látja a flottában üzemelő kombájnok pozícióját és a magtartály szintjét, így pontosan ki tudja számolni, hogy mikor és kinek kell üríteni, beleértve saját magát is.

Az érdeklődők láthatták azt is, hogy a sávos alapművelés hogyan zajlik az Orthman 12 soros sávos talajművelő géppel, ami egy menetben a műtrágya kijuttatását is elvégzi. A teljes felületű lazításos alapművelésre pedig a John Deere 512-es típusú tárcsás lazítóját láthattuk. Az alapművelés elmunkálását a Köckerling Allrounder típusú szántóföldi kultivátora, a vetést pedig a John Deere 1775 NT típusú 12 soros szemenkénti vetőgépe végezte. Ez utóbbi gép használatakor a vetéssel egy menetben a sávpermetezés, a magágykészítés, a starterműtrágya-kijuttatás és a talajfertőtlenítés is megtörténik. A növényállomány fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű fejtrágyázást a bemutatón az Orthman 12 soros sorközművelő kultivátora végezte el a folyékony nitrogén kijuttatásával.

-an-

A cikk szerzője: Agro Napló