Az elmúlt évekhez hasonlóan, ezúttal 4 frissen elismert kukoricahibriddel (GKT 270, GKT 376, GKT 413 és GKT 414), két kalászos újdonsággal (GK Ígéret, GK Maros), illetve hibrid repcével (GK Csenge, GK Réka) bővült a Gabonakutató Nonprofit Kft. kínálata. A szeptember 1-jei szántóföldi fajtabemutatón Szilágyi László ügyvezető igazgató kifejtette, idén legkevesebb 5 időjárási hőhullámot éltek át a növények, de a gabonatermesztők egy jól megválasztott hibriddel, illetve megfelelő agrotechnikával sokat enyhíthetnek a károkon.
A kukoricahibridek jellemzőiről Lehoczki-Krsjak Szabolcs főosztályvezető számolt be, közte a kiváló kezdeti fejlődésű és termőképességű GKT 270 hibridről, amelynek hőstressz és aszálytűrése átlagon felüli, sőt, másodvetésben kiváló silót ad. A GKT 376 éréscsoportjának egyik meghatározó tagja lett, átlag feletti termőképessége jó szár- és gyökérerősséggel párosul, gyors vízleadás jellemzi. Intenzív körülmények között nagyüzemben is terem hektáronként 13-14 tonna mennyiséget. A késői éréscsoportba tartozó GKT 413, illetve a GKT 414 hibrid magas terméspotenciálja, átlag feletti hozama, silónak termesztve szilázsminősége érdemel figyelmet.
A nemesítés célja egy folyamatos előrehaladás, ami igazolható többek között a termés mennyiségében, illetve a növény stressztűrésében, vízleadó képességében – mondta érdeklődésünkre Lehoczki-Krsjak Szabolcs. – Az új fajták néhány tulajdonságban megelőzik az elődöket, noha a régi hibridjeinket a termelők nagy területeken vetik, azonban mindig érdemes egy újat legalább kipróbálni, megnézni, hogy milyen eredményre képes az adott területen. A szegedi hibridek jellemzője a szélsőséges időjárásokhoz való jó alkalmazkodóképesség és a magas termőképesség.
Kérdésünkre a főosztályvezető kifejtette, a gazdák fajtaválasztását segítik a FAO 100-as éréscsoportba sorolt TK 175 hibridtől kezdve a szuperkorai, igen korai, korai és a közép éréscsoportba tartozó hibrideken át a középkésői hibridekkel. Az utóbbi két csoport hibridjei közül a GKT 414, a Szegedi 475 és a Szegedi 521 kettős hasznosítású. A tenyészidő széthúzására alkalmas hibridkínálat, a változó időjárási körülményekhez alkalmazkodó vetésidő egy lehetőség az időjárási anomáliák kivédésének. Az elmúlt években a kukorica vetése egyre korábbra tolódott, mind több termelő tervezte és tervezi április harmadik dekádjánál korábbra a vetést. A korábbi vetésnek számos előnye lehet, például az előrébb tolódó virágzás esélyt nyithat a június végi, júliusi forróság okozta megtermékenyülési problémák elkerülésére. Egy korai betakarítással jobban beosztható a rendelkezésre álló gépi kapacitás a később érő hibridek aratásáig, illetve több idő jut az utóveteményre. Ugyanakkor a korábbi vetésidő esetén a hűvösebb magágyban a csírázás lassabban indul meg, a kelés elhúzódhat, ez veszélyeztetheti a csíranövényeket. Ellenben a koraiság mellett szól továbbá, hogy friss aratású kukoricával lehet megjelenni a piacon, megelőzve a csúcsidőszakot.
Lehoczki-Krsjak Szabolcs kifejtette, a vetési idők változtatása nagyobb biztonságot ad a kukoricatermesztők kezébe, hiszen a különböző éréscsoportba tartozó hibridek változatos vetésszerkezetet kínálnak, vagyis a vetésidő jó megválasztása mellett a változatosabb érésidejű hibridekkel könnyebb a nem várt időjárási helyzeteket megoldani, például a hőstressz más-más növekedési fázisban éri a növényeket. Azon országrészeken, ahol nem volt súlyos aszálykár, ott jól teljesítenek a középkései, F 400-as hibridek, amelyek magukban hordozzák a magasabb terméspotenciált, közülük kerülnek ki a kettőshasznosítású hibridek, melyeknek szilázsminősége is átlag feletti.
A GK érdekeltségű fajták vetőmag oltása jelentős terméstöbbletet eredményezett az oltatlan kezelésekhez képest – mondta Garamszegi Tibor területi képviselő. A jövőben előtérbe kerül a szója termőterületének kiválasztása és a megfelelő elővetemény beállítása. Felhívta a termelők figyelmét az atkakártétel elleni védekezésre, a peron oszpóra fertőzés megelőzésére, valamint az optimális tőszám megválasztására. Zala és Vas megyében úgy tapasztalta, kukorica sorszélesség mellett hektáronként 350–550 ezer mag az optimális. A vetőmag kiszerelése megváltozik a jövőben, áttérnek a magszám/zsákos csomagolásra.
A fajtabemutató kert kisebb területén vörös magvú és fehér magvú takarmánycirokra irányította a figyelmet Gyulai László területi képviselő. A cirok a legjobb szárazságtűrő képességű szántóföldi növények egyike, fejlett gyökérzete és viaszos levélfelülete miatt jól alkalmazkodik a kedvezőtlen időjáráshoz, s gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezhetően termeszthető. Magas cukortartalmának köszönhetően silótakarmányként etethető a szarvasmarhával, juhokkal egyaránt, a szemescirok termését újabban felhasználják gluténmentes élelmiszerek előállításánál. Újdonság a fehér magvú Farmsugro 180 hibrid, a kísérletekben a biomassza típusú cirokkal szemben hektáronként 3700 köbméter metán helyett általa 4500 állítható elő, emellett 8 tonna szemterméssel is fizetett. Különlegessége a fehér színű magja, amely madáreleségként hasznosítható, jól ötvözi a szemescirok és a silócirok előnyös tulajdonságait.
Az elmúlt évtizedben a hazai repcetermelés dinamikusan növekedett – mondta Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi igazgatóhelyettes. A szegedi kutatók két új, hazai nemesítésű hibridet kínálnak, a GK Csengét és a GK Rékát. Az őszi kalászosok ismertetése előtt Virágné Pintér Gabriella megjegyezte, a GK Csillag második éve vezeti a hazai „búza listát”, a második helyen pedig a GK Békés áll. A jövő kenyérbúzája várhatóan egyik újdonságuk, a GK Ígéret lehet.
Bálint Tóth János
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
