Napjainkban már számos robot dolgozik a szarvasmarha-istállókban, sőt teljesen automatizált istállókkal is lehet találkozni a gyakorlatban 50–100 tehenes, családi méretű gazdaságokban. A szarvasmarha-istállókban üzemelő robotok között a legelterjedtebbek a takarmánykiosztó- és a takarmány-visszarendező-, a trágyát takarító, az almozó, ill. a fejőrobotok, de az istállók programozott megvilágítása és a fényviszonyok szabályozása, ill. az istállók szellőzése, hőmérséklet, ill. páratartalom szabályozása is tökéletesen automatizálható.
Takarmánykiosztó robotok, automatizált takarmányozási rendszerek
Az istállók méretétől, elrendezésétől és a tehénállomány nagyságától függően többféle megoldással lehet találkozni a gyakorlatban. A kisebb (50–200-as) tehénállomány automatikus takarmányellátására alkalmas akkumulátorról üzemelő, önjáró autonóm takarmánykiosztó robotok legelterjedtebb képviselője a Lely Vector, amely a takarmánykonyhába automatikusan vételezi el a receptura szerinti takarmánykomponenseket, majd saját maga összekeveri és az etető úton végighaladva az állatok elé adagolja. Csonkakúp alakú függőleges kúpos csigás keverővel felszerelt tartályának térfogata 2 m3. A takarmány-előkészítőben 3D-s kamerával felszerelt felsőpályás markoló pozícionálva tölti a tartályba a siló- és szálastakarmányokat, az abraktakarmány külső tartályból programozottan csigával érkezik a robot keverőtartályába. A kiosztás során a robot útját az istállóban előre programozott ultrahangszenzorok vezérlik. A kiosztásra kerülő takarmányreceptúra és a takarmány kiosztása előre programozható a roboton. A robot az etetési időszakban kétszer járja be az istálló etetőútját, egyszer mikor a kiosztást végzi, másodszor mikor visszarendezi az állatok által eltúrt takarmányt. Amennyiben több laktációs csoportot kell takarmánnyal ellátni, a kiosztott adagmennyiségek az etetőút hosszában differenciálhatók. Stand-by üzemben a robot a takarmánykonyhán tartózkodik és automatikusan tölti az akkumulátorait.
Nagyobb (100–300 db-os) tehénállomány automatikus takarmányellátására alkalmazzák a gyakorlatban a kötöttpályás takarmánykeverő-kiosztó robotokat. Ezek egyik képviselője a Hetwin Aramis, amely az etetőúton közlekedik, de felső áramszedőn keresztül kapja az energiát. A hozzátartozó takarmánykonyhában szalagos boxokban tárolt takarmánykomponenseket automatikusan vételezi fel a 3,5 m3-es tartályába, majd keverés után az etetőúton végighaladva az állatok elé adagolja. Egy- és két oldalra is képes adagolni. Ugyancsak elvégzi az eltúrt takarmányok visszarendezését is. Előre programozható az etetési idő és az adagmennyiség, automatikusan végzi a dolgát. Ezek keskeny bejárható etetőutak esetén helytakarékos megoldásokat kínálnak.
A robotok ebben az esetben, megfelelő nyomvonalon kiépített felső sínpályán járják be a takarmánykonyhát és az istállót. Többféle takarmánykonyha kapcsolódhat hozzájuk. A TKS Agri K2 kiosztó robot a takarmánykonyhába telepített stabil takarmánykeverő-kiosztó kocsitól kész, kevert takarmányt vételez és azt osztja ki. A stabil keverőbe a takarmánykomponensek beadagolása és a keverés előre programozva, automatikusan történik. A keveréktakarmány differenciált kiosztása is programozottan zajlik. A Trioliet Triomatic felsőpályás takarmánykiosztó robot, boxokból felépülő takarmánykonyhájában, több boxot is kiszolgálni képes silómaró adagolja a kiosztó robot 3 m3-es tartályába az egyes komponenseket, amelyet a robot kever össze, majd az istállóban az állatok elé adagolja azt. Természetesen itt is minden előre programozottan, automatikusan történik. A Wasserbauer MixMeister felsőpályás takarmánykeverő-kiosztó robot takarmánykonyhájában valamennyi boxot bontóadagoló hengerekkel is felszerelték és ezek töltik fel a kiosztó robot 3 m3-es keverőtartályát a receptúra szerinti takarmánykomponensekkel.
Ez az egyik legelterjedtebb takarmánykiosztó robot a gyakorlatban. Több száz üzemel már belőle. A takarmányreceptúra és a -kiosztás 200 féle módon programozható be a robotnál. Gyakoriak a kiosztószalagos, ledobókocsis automata takarmányozási rendszerek is. Ezek igénylik a legkevesebb beépítési helyet az istállóban. Az etetőrács fölé kiépített szalag szállítja a takarmánykonyhában készre kevert takarmányt az istállóba, amely az adott helyen ledobókocsi segítségével jut az állatok elé. Ennek a megoldásnak az egyik legelterjedtebb típusa a Pellon Belt takarmánykiosztó szalagos robot. A kiosztó szalagja 45 cm széles, maximális hossza pedig 90 m. A takarmánykonyhában itt is beépített stabil takarmánykeverő állítja elő a receptúra szerinti keveréket és adagolja programozottan a kiosztó szalagra. Különlegességnek számítanak ma még a műholdvezérlésű (RTK-GPS), önjáró autonóm takarmánykeverő-kiosztó kocsik. Ilyen a Schmiltemaker cég Innovado névre keresztelt robotja. A silómaróval és 6 m3-es kúpos keverőtartállyal rendelkező magajáró robot képes felvenni a silótérből a silótakarmányokat, valamint a bálás szénát és tartályába tölteni a tartálysilóból az abrakot. Mindezeket a beprogramozott útvonalon keresi fel, majd a szintén elektronikusan tárolt nyomvonalon bejárja az istálló etetőútját és kiosztja a takarmányt. A nyomvonal-koordinátákat a műholdas helymeghatározáson keresztül tárolja el.
Istállótakarító robotok
Az elmúlt években egyre több gyártó (GEA, Lely, Fullwood, DeLaval, Hetwin, Schauer stb.) kínálatában lehet találkozni az istállók etetőútjait, ill. a trágyautakat takarító robotokkal. Ezek az akkumulátor meghajtású, időre és útvonalra programozható autonóm robotok forgó seprűkoronggal, vagy gumiélű tolólapppal, ill. gumilapos forgótárcsával felszerelve takarítják fel az etetőutat, az állatok elé visszarendezve az eltúrt takarmányt. A trágyaúton közlekedve tolják ki annak végéhez, vagy dolgozzák be a rácspadozat nyílásaiba az állati ürüléket. Mindezt előre programozottan, automatikusan, naponta többször végzik. Akkumulátoraik töltési kapacitása 55 és 150 Ah között változik, ez 4–12 óra üzemidőt tesz lehetővé számukra. Amennyiben az akku kapacitása és feszültsége csökken, automatikusan keresik fel a fixen telepített akkumulátortöltőjüket és 4–8 óra közötti idő alatt feltöltik magukat és újra munkára képesek. A robotok elektromos kerékmotorokkal meghajtott kerekeken mozognak és azokon keresztül kormányozhatók. A forgó seprűvel és lapátos trágyaeltávolítóval szerelt változatokon a forgórészeket külön elektromotorok működtetik. Az útvonalkövetésükről ultrahangos érzékelők, mágneses transzponderek, ill. elektromos és mechanikus ütközők gondoskodnak. Érzékelik az etető- vagy a trágyaút szegélyét, ill. az eléjük került akadályokat és irányt változtatnak.
A memóriájukban az útvonal, a bejárandó útfelület paraméterei, az oda- és visszaút hossza, a napi útvonalbejárás, ill. az akkutöltések gyakorisága előre programozható. Mobiltelefonnal távfelügyelhetők és átprogramozhatók. Egyes robotok display-én a programozott paraméterek nyomon követhetők és az esetleges hibák is kijelzésre kerülnek. Természetesen hiba esetén riasztó funkció is kérhető mobiltelefonon keresztül. A robotok aktív munkaszélessége 0,8 és 2,0 m között változik, vannak típusok, amelyeknél a munkaeszköz cserélhető. Egyes típusok fémgyűjtő mágnessel is felszerelhetők, míg másokra mosó-fertőtlenítő tartály és szórófej szerelhető fel. Az európai piacon elérhető leggyakoribb istálló takarítórobotok és azok főbb jellemzői a táblázatban találhatók.
Fejőrobotok
Egyre nagyobb számban kerülnek alkalmazásra, és nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb egyedszámú tehenészetekben is. Szinte valamennyi fejőgépgyártó (DeLaval, Fullwood, GEA, Strangko, Boumatic stb.) kínálatában szerepelnek már, mégis a legtöbb fejőrobotot a Lely (Astronaut) adta el ez idáig a világon. Többségük egy vagy két fejőállásos kivitelű, de négy és több állásos rendszerek is üzemelnek a gyakorlatban. A fejőrobottal történő fejés lényege, hogy a megszokott időben a tehenek keresik fel a fixen telepített robotot és amennyiben az időpont megfelel, a programozásnak, akkor a robot azonosítja az egyedet és fogadja fejésre, ha nem akkor elutasítja azt. Az állat maga foglalja el helyét a fejőállásban, miközben abrakot is kap. A robot automatikusan előkészíti a tőgyet a fejésre, felhelyezi a fejőkelyheket és elvégzi a fejést, ellenőrzi a tej minőségét és megméri a mennyiségét. A robotok a fejőállás kivitelében, a fejőkészülék konstrukciójában és a fejőkelyhek egyedi vagy csoportos felhelyezésében és a vezérlésekben különböznek egymástól. Napjainkban már rendkívül megbízhatóan, akár napi 24 órás nonstop üzemben képesek dolgozni.
Automatizált istállók
Ezek mintapéldányaival is lehet találkozni már a gyakorlatban. Ilyen automatizált istállót üzemeltet a Hetzenauer család Ausztriában, Kufstein közelében. A 25x90 m alapterületű istállójukban 55 tehén és 50 darabos szaporulata kap helyet. Az állatok egyedileg választhatnak maguknak pihenőboxot, amelyek padozata különböző (gumiszőnyeg paplan, szalma).Az állatok boxválasztása igazolja azok eltérő igényeit. A pihenőbox mindig azonosítja visszatérően a benne pihenő állatot. Az istállóban az almozást a boxok felett húzódó felsőpályás bálabontó, -kiosztó végzi előre programozottan, akkor, amikor az állatok éppen nem tartózkodnak a boxokban. A takarmánykiosztást elektromos meghajtású felsőpályás takarmánykeverő-kiosztó végzi a takarmánykonyhában a megadott receptúra szerint, automatikusan összeállított keveréktakarmánnyal. Stallboy Feed robot rendezi az állatok elé az eltúrt takarmányt az etetőúton. A fejést Lemmer Fullwood fejőrobot végzi, amelyet IMA tejanalizálóval is felszereltek. A fejési adatok központi számítógépre kerülnek elemzésre. A trágyaút takarítását autonóm takarító robot látja el. Az istálló belső klímáját automatikusan működő légtechnikai berendezések szabályozzák, a hőmérséklet, a páratartalom, a légsebesség (huzat) és a belső levegő ammóniatartalmának függvényében. Az istálló megvilágítása is programozottan működik, a hosszabb és rövidebb nappaloknak megfelelően korrigálva, a változó napszakok okozta tejtermelési eltéréseket, ugyanis bebizonyosodott, hogy hosszabb nappalok idején nő a tejtermelés, míg rövidebb nappalos időszakban csökken.
Dr. Hajdú József
A cikk szerzője: Dr. Hajdú József
