A nyersanyagok piacát jellemző globális áresés (a világpiacon ugyanis nemcsak az olaj, hanem a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek ára is nagyot csökkent) és az időjárás jelentős kihívások elé állította a hazai agráriumot. Emiatt 2015-ben nem sikerült megismételni az előző két év kiváló eredményeit. A GDP statisztika szerint az agrárium változatlan áras hozzáadott értéke -16% volt az első három negyedévben, a növekedéshez való hozzájárulás pedig -0,7 százalékpont lehetett. A bővebb vállalati kört lefedő MSZR előzetes adatai ennél valamivel kedvezőbb képet festenek, változatlan áron 8%-os volt a visszaesés, folyó áron pedig stagnálásról számolnak be.
A 2015-ös volumencsökkenés a növénytermesztési ágazat gyengébb teljesítménye (-9% év/év) okozta, az állattenyésztés volumene azonban 5,6%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Az árak egy év alatt közel 4%-kal emelkedtek. Az áremelkedés elsősorban a növénytermesztést érintette, itt 7,5%-os növekedést figyelhettünk meg 2015-ben 2014-hez képest, míg az állattenyésztés esetén közel 2%-os árcsökkenést láthattunk.
A növénytermesztés kibocsátása (változatlan áron) 9%-kal csökkent, elsősorban a nem évelő, szántóföldi növénytermesztés visszaesése miatt, ám mivel az árak minden szegmensben növekedtek, nem lett jelentős a visszaesés a termelés értékében. A szántóföldi növények közül a gabonafélék kibocsátásának volumene esett a legtöbbet 2015-ben. Az évelő növénytermesztés volumene 2015-ben 4%-kal csökkent, ám az árak jelentősen, 26%-kal emelkedtek, így az alágazat kibocsátása masszív, 20%-os növekedést ért el.
Az állattenyésztés és állati eredetű termékek előállítása, ágazatkibocsátási volumene 6%-kal nőtt 2014-hez képest, amit az árak 2%-os csökkenése sem tudott ellensúlyozni, így az állattenyésztés folyó áras kibocsátása megtartotta a 2014-es, 4% körüli növekedési ütemet. Noha az elmúlt időszakban javult a hazai állattenyésztés helyzete, még mindig jelentős a fejlettségbeli elmaradása a növénytermesztéstől, amit mérsékelhet, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban több forrás válik elérhetővé az állattenyésztési ágazat számára.
Még ennél is jobb lehetett volna a teljesítmény, ha a tejágazat nem húzza le azt. A hazai tejárak ugyanis jelentősen, közel 20%-kal csökkentek 2015-ben. A kínai gazdaság lassulásával ugyanis az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedő Kína tej- és tejtermék kereslete megtorpant. A további bővülésre készülő, túlkészletező piacon ez kínálati nyomáshoz és áreséshez vezetett. Ezt a helyzetet tovább súlyosbította az orosz embargó és a kvótarendszer kivezetése. Mivel a hazai termelők korábban a kvótarendszer alatt egyszer sem használták ki az ország számára allokált kvótát, így jelentős hátrányba kerültek az azt rendszeresen kihasználó, vagy túlteljesítető szereplőkkel szemben. A nyomott áru, külföldi import 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek lenyomták a hazai fogyasztói és felvásárlási árakat.
Noha minden alágazatban vannak jól teljesítő cégek, de a felülteljesítő szántóföldi növénytermesztés és a többi ágazat közötti különbséget továbbra is zongorázni lehetne. Nagy szóródást mutat a termelés intenzitása, a termelési érték és a minőség is, ami például a kertészeti és az állati termékek esetében nehezíti az értékesítést és a feldolgozást is (nincs megfelelő mennyiségű és minőségi termék). Ezt az egyenlőtlenséget az uniós agrárpolitika is tovább mélyítette, hogy a KAP a növénytermesztés támogatását részesítette előnyben az állattenyésztéshez képest. Az egyes alágazatok közötti különbség jellemzően csökkent 2015-ben és a következő években a lemaradó ágazatok felzárkózását támogatja a megváltozott uniós agrártámogatási politika is, hiszen több forrásra pályázhatnak például az állattenyésztési ágazatok. Az ágazat 2014. évi kedvező pénzügyi adatain feltehetően nem rontott számottevően a 2015. év, nemzetgazdasági összehasonlításban magas maradhatott a jövedelmezőség és a marzs, megfelelő a likviditás és alacsony az eladósodottság.
OTP Elemzési Központ
