A 2009-ben megjelent uniós direktíva hatályba lépése előtt a tagállamokra bízták a növényvédő szerek használatának a szabályozását, Jordán László szerint a magyar gyakorlat számos eleme jobban szolgálta a fenntartható növényvédőszer-használatot, mint az uniós átlag. A mostantól életbe lépett új előírások nem változtatták meg a hazai célokat, jelesül, hogy minél kevesebb növényvédő szert használjunk, illetve minél jobb hatékonysággal.

A korábbi években a NÉBIH növényvédő szer maradék vizsgálatain 9-10 esetben buktak meg különféle élelmiszertételek, 2015-ben azonban 28 esetben tártak fel jogsértést. A tavaly tavaszi paprikaügy, majd az ősszel kirobbant kígyóuborka vizsgálat rávilágított arra, hogy a kifogásolt növényvédő szer maradék tartalom miatt problémás esetek mögött nem állt növényorvos.

Jordán László hangsúlyozta, a növényvédő szerek forgalmazása nőtt az utóbbi évben. Magyarországon 2015-ben 29,6 ezer tonna szert használtak fel a gazdálkodók az integrált rendszer erősödése ellenére. Cáfolta azonban, hogy a szerek használata okozná a méhek esetenkénti pusztulását. Mint mondta, „Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai szerint a növényvédelem legfeljebb 1–4 százalékban felelős. Aki védeni akarja a méheket, foglalkozzon a 96 százalékkal is, a NÉBIH is teszi a dolgát többek között úgy, hogy még képzettebb kezekbe teszi a növényvédelmet.”

A 43/2010 FVM rendelet módosítása érinti a növényvédő gépek műszaki felülvizsgálatát.

A változás egyik példája, hogy a közterületen lévő növények kezelését növényorvos irányítása mellett kellett végezni, a szabályozás új elemként kivételként kezeli, ha az ingatlan tulajdonosát kötelezi az önkormányzat a háza előtti közterületi növény kezelésére. Ugyanakkor lakott terület közvetlen szomszédságában motoros meghajtású permetezőgéppel végzett kezelés esetén tájékoztatni kell az ott tartózkodókat. A tájékoztatás történhet szóban, írásban akár. Évek óta kötelező deflektort működtetni a pneumatikus vetőgépeken. Aki nélküle dolgozik, a jövőben büntetik érte. Jelentős további változás, hogy minden I. kategóriás szer vásárlása esetében kötelező a vényhasználat. Pontosították a szankciókat is. Például I-II. kategóriás szer jogosulatlan kiszolgálása esetén 2 évre vissza kell vonni az engedélyt. Érvényes engedély nélküli tevékenységet 1 éves visszavonással büntetik, illetve az egy éven belüli visszaeső jogsértést 1 éves felfüggesztéssel sújtják. Valamennyi esetben kötelező a soron kívüli továbbképzés. Jordán László vázolta a göngyöleg felelősségi előírások finomítását is. Ezentúl nem a szakirányító felelőssége a visszamaradt göngyöleg kezelése, a kötelezettség teljesítése a kezelést végző termelőé, illetve a növényvédő szert használó szolgáltatóé. Könnyítheti a növényorvosi adminisztrációt az e-vény alkalmazása, amelyet például nem kell kinyomtatni a szállítólevélhez, ha a dokumentumra felírják a vény számát. Az új szabályozás részletezi a termelő-növényorvos kapcsolatát (bejelentési kötelezettséggel), amelyet szerződésben kell rögzíteni. A megállapodás időtartama lehet határozatlan időre szóló, de legkevesebb egy vegetációs időszakra terjedjen ki – fejtette ki egy kérdésre válaszolva a NÉBIH elnökhelyettese. Változás továbbá, hogy a növényorvos felírhat helyettesítő szert.

- btj -

A cikk szerzője: Bálint Tóth János