Az árpa aratási szezon vége felé Pljesovszki Tibor területi menedzser kollégámmal meglátogattunk néhány sikeres Békés megyei szakembert, és őszi árpa technológiájukról, a kiemelkedő terméseredmények titkairól faggattuk őket. Cikkünkben ezeket a beszélgetéseket igyekeztünk összefoglalni.
Elsőként Szarvason kérdeztük Bencsik Mihály termelésirányítót, a Stabák Agroline Kft. vezető munkatársát.
– Integrációval együtt mintegy 3000 ha-on gazdálkodunk – kezdte bevezetőjét a szakember. – Ennek 50–60%-a az őszi vetésű növény: az őszi káposztarepce általában 4–500 ha, az árpa és a búza együtt 1200–1300 ha.
2014. szeptember 7–11. között 167 mm eső esett, de a repcék ekkor már el voltak vetve. Az ősz folyamán 400 mm csapadék volt Szarvason. Emiatt a vetésterv változott: oda került az őszi gabona, ahol talajt lehetett csinálni, és el lehetett vetni. Az őszi vetések a cégnél október 26-ra befejeződtek, ami kivételes állapot volt az elmúlt őszön. Mindösszesen 40 ha őszi árpa károsodott olyan mértékben a belvíztől, hogy végül is napraforgó lett belőle.
Így a 400 ha elvetett őszi árpából 360 ha aratása volt még folyamatban a beszélgetés idején. Valamennyi tábla saját szaporítású, II. fokú vetőmaggal került elvetésre. Mindegyik tétel Yunta Quattro-val került lecsávázásra a gazdaságban.
– Ha Yuntá-t használok, nem kell nézegetni állandóan az árpákat, nem kell félni, hogy elkapja a vírus. Egyébként is van bőven mit csinálni ősszel – mondta Bencsik Mihály meggyőződéssel.
Mindkét intenzív őszi árpa fajtát, melyet termesztenek, 230 kg/ha vetőmagnormával vetik. A vetés egy 8 méteres gabonavetőgéppel történik, mellyel a vetéssel egy menetben 180 kg/ha MAP is kiszórásra kerül. A gépen ún. pocsolya program is van, gyakorlatilag vízben is képes vetni. Egy kisebb táblát így vetettek el 2014 őszén is.
– A belvíz nálunk nem csupán az elmúlt ősz sajátossága, hisz 10 évből csak kettő az, amikor nincs vele gondunk valamilyen szinten – magyarázta a szakember.
Az őszi árpa tavaszi munkái a fejtrágyázással indulnak: korán, mihelyt rá lehet menni a területre 170 kg/ha karbamid kerül kiszórásra a talajfelszínre.
A gyomirtó és első gombaölő kezelést általában Sekator OD-val és Falcon Pro-val végzik. A két készítményt Jubileum Pro csomagban vásárolják. Ebben a korai időszakban kerül sor a folyékony N-műtrágya kijuttatására is. Ezt a kezelést mindig külön menetben végzik, mert a perzselés több kárt okozhat, mint a kétszeri kijuttatás extra költsége.
A második növényvédelmi kezelés ideje a gazdaság őszi árpa technológiájában a kalászolás kezdete. Ekkor 1,25 l/ha Zantara és szükség esetén egy rovarölő készítmény kerül kijuttatásra.
– A Zantara hatására az árpa betegségmentes és hosszú ideig zöld marad, így többet terem. A környéken rajtunk kívül már mindenki befejezte az őszi árpa aratását, nálunk még javában folyik. Az eddigi táblák 66 és 85 mázsa között adtak, de amit most vágunk, az 90 mázsa fölött lesz. Még a pocsolya-programmal vetett belvizes terület is 4 tonna fölött adott – fejezte be érdekes beszámolóját Bencsik Mihály.
Ezután Matyi Istvánnal, a Gemma-Agro cégcsoport tulajdonos-igazgatójával beszélgettünk Békéscsabán az őszi és tavaszi sörárpa termesztési gyakorlatukról.
A saját és szaktanácsolt területeken együtt igen jelentős, 1000 ha feletti területen alkalmazzák az évek során kialakított és bizonyított árpatermesztési, ezen belül árpavédelmi technológiát. Az általuk alkalmazott intenzív módszernek köszönhetően még a gyengébb, víznyomott területeken is 7–9 t/ha-os árpatermést értek el 2015-ben.
– A mi árpa technológiánkban két gombaölő szeres kezelés szerepel. A tavaszi árpa a gyomirtással egy menetben kap egy strobis kezelést, majd a zászlóslevél és kalászolás között kapja a Zantarát általában 1,1–1,2 l/ha dózisban. – magyarázta Matyi István. – Az őszi sörárpa esetén a vetőmagot Yunta Quattro-val csávázzuk le, nem szabad kockáztatni az őszi vírusfertőzést. A gyomirtást az esetek nagy részében ősszel elvégezzük, kiválasztva a rendelkezésre álló készítmények közül az adott táblára legalkalmasabbat. Tavasszal korán kerül sor az első, strobilurinos védekezésre, majd a kikalászolást megelőző időben a Zantara kijuttatására. Ez a technológia – megfelelő tápanyagellátással és más elemekkel kiegészítve – csodákat tesz az árpákkal.
Példaként elmondta a 2013/2014-es nehéz szezon történéseit: a szeptember 20. körüli vetéseket követően a hosszú meleg őszön az általuk felügyelt árpák többsége szárbament. A tél teljes hiánya miatt februárra az állományok lebetegedtek, lisztharmattól, hópenésztől szenvedtek. Erre jött aztán a durva sárgarozsda járvány. A főhajtások szinte életképtelenekké váltak. A korai strobi + triazolos kezelés hatására új sarjhajtások képződtek, melyek egészségesek maradtak. Később a Zantarát is kiadták, mert látszott, hogy az állományok képesek lesznek a jó termésre.
A későbbi pocokinvázió sem tudta megakadályozni, hogy az árpák többsége még abban az extrém szezonban is 8 t/ha körüli termést adjon.
2014-ben aztán próbaképpen már december 28-án tavaszi árpát vetettek. Kikelt, de egészen márciusig szenvedett a lisztharmattól és más betegségektől. Aztán megkapta a szokásos két gombaölő szeres védelmet, és jó termést adott.
– Az árpa nagyon hálás növény, mert egyértelmű választ ad a befektetésre. Csak intenzív technológiával érdemes foglalkozni vele – foglalta össze gondolatait Matyi István.
Békéscsabáról Dombegyházra utaztunk, ahol Fülöp Zoltánnal, a Löszhátfarm Kft. tulajdonos szakemberével beszélgettünk.
– Cégünk egy családi vállalkozás, kereken 600 ha szántón gazdálkodunk. Ezenkívül még 200 ha-t integrálunk a környéken. Fő kalászosunk az őszi árpa, búzánk kevés szokott lenni. Emellett repcét, kukoricát, takarmányborsót termesztünk. 2015-ben szóját is vetettünk 20 ha-on. Saját gazdaságunk mellett a közeli Poszáta Kft. számára is szaktanácsolok szintén 600 ha körüli területen. A 2015. év kiemelkedő árpás év volt számunkra – kezdte a beszélgetést Fülöp Zoltán.
Őszi árpából vetőmag-szaporítást is végeznek: 10 ha-on vetettek I. fokot, mely ellátja II. fokú vetőmaggal a saját területeket. A Poszáta Kft. vetéstervében 180 ha búza mellett 40 ha őszi árpa vetőmag-szaporítás is volt, mely 9 t/ha átlagterméssel zárt.
A vetés előtt Yunta Quattro-s csávázást végeznek. Nem szeretik a túl korai vetést, de persze ez évjárattól is függ. Általában 220–230 kg/ha vetőmagnormát használnak. Műtrágyaszórós vetésnél ez felmegy 250 kg/ha-ra. 2015-ben a saját területükön elvetett négy őszi árpa tábla 8,6 t/ha átlagterméssel hálálta meg az intenzív technológiát. Mind a 120 ha kukorica elővetemény után, későn került elvetésre. Egy 60 ha-os táblát felerészben már csak műtrágyaszóróval tudtak elvetni egy héttel a tábla másik fele után, de ez semmilyen különbséget nem okozott. A magas szintű tápanyagellátásnak és védelemnek köszönhetően a későbbi vetésű táblarész képes volt behozni a kezdeti hátrányát.
– Minden táblánkra van friss talajvizsgálatunk. Területeink káliummal jól ellátottak, ezért ősszel csak 100 kg/ha MAP-ot szórunk az árpák alá. Tél végén aztán azonnal 150 kg/ha karbamidot kapnak a táblák. A fagyok elmúltával március elején, vagy közepén Güttler-henger következik, majd az első fungicides kezelés, ami általában egy strobi-kombináció. Ekkor adjuk ki a folyékony komplex műtrágyát is. Ahogy mondják, a disznót is etetni kell, különben csak a szemöldöke nő! – tette hozzá tréfásan Fülöp Zoltán.
Két nóduszos korban következik a gyomirtás. A zászlóslevél kiterülését követően kapják a területek az 1,25 l/ha Zantara + 1 l/ha Cerone kombinációt 15 l/ha Nitrosol-lal és Mg-túlsúlyos lombtrágyával kiegészítve. Tapasztalata szerint a „zöldítő” gombaölő szerek hatékonyabbak, ha Mg-levéltrágyával együtt kerülnek kijuttatásra. Ilyenkor 300 l/ha körüli, viszonylag nagy lémennyiséget használnak.
Utolsó állomásként Orosházára látogattunk, ahol Palecska Csabával, az Orosfarm Zrt. növényvédelmi vezetőjével beszélgettünk a sikeres árpatermesztés titkairól.
– A cégnél 300 ha nagyságrendben termesztünk őszi sörárpát. A Zantara nagyon jól illeszkedik mind az árpa vetőmag, mind a sörárpa-termesztési technológiákba. – kezdte „in medias res”
Palecska Csaba. – „Zöldíti” a leveleket, de nem akadályozza úgy az érést, a vízleadást, mint a strobilurin kombinációk. A Zantara zölden beérleli az árpát.
Véleménye szerint a sörárpatermesztés akkor lesz sikeres, ha az állomány nem dől meg, lábon marad, normál időre beérik. A strobik alkalmazása esetén csapadékos periódusban általában nagyobb a zöld szemek aránya, ami kedvezőtlen. Tapasztalata szerint a Zantara ebből a szempontból is jobb a sörárpák kikalászolás előtti kezelésére.
– Hangsúlyozom, hogy a sörárpánál meghatározóan fontos a megdőlés elleni védelem. A megdőlt állományban magasan marad a fehérjetartalom, gyenge lesz a minőség. A dőlt és álló növényeken termett szemek fehérjetartalma között akár 2% különbség is lehet! – húzta alá Palecska Csaba. Ezért a fungicidek helyes alkalmazása mellett a szárszilárdítás és tápanyagellátás egyensúlyának megteremtése a siker másik kulcsa. Ha a megdőlést sikerül kivédeni az árpa jobb eredményt ad, mint a búza.
A megdőlés veszélye szempontjából a szakember a napraforgót tartja az őszi sörárpa legjobb előveteményének, míg a kukorica közepes, a búza pedig kifejezetten rossz elővetemény e megfontolás szerint. Tábláikon a 4,5–4,6 milliós tőszámot tartja optimálisnak, ehhez 230 kg/ha körüli vetőmagnormát használnak. Az általuk használt vezető fajta 4-5 hajtást is képes produkálni. A mai intenzív árpáknak a búzánál erőteljesebb gyökérzete van, jobban képes hasznosítani a rendelkezésre álló tápanyagokat.
Tapasztalataik szerint az őszi sörárpa számára a szeptember nem jó vetésidő. Ilyenkor az állomány túl buja lesz, már ősszel begombásodik, sőt a vírusfertőzés veszélye is nagyobb. Az ősszel erősen lesárguló árpából csúcstermés csak ritkán lesz. Sokéves tapasztalatuk szerint az október 15. és november 5. közötti vetés a legmegfelelőbb, így náluk a búza vetése előbb kezdődik, mint az árpáé. Kukorica után búzát nem, csak őszi sörárpát vetnek!
– Az őszi árpa egy igazán plasztikus növény, melynek csodás életereje és hihetetlen alkalmazkodóképessége van. – tette hozzá a szakember.
Technológiájukban a tápanyagellátást „megdőlés-centrikusan” végzik: ősszel káliumot nem adnak ki, csak MAP-ot, ammónium-nitrát kiegészítéssel. A dózisokat mindig friss talajvizsgálatok alapján határozzák meg. Azokon a táblákon, ahol indokolt, februárban 100 kg/ha ammónium-nitrátot adnak ki.
Az első szárszilárdítós kezelést a gyomirtással egy menetben végzik. Fontos, hogy ez ne túlságosan korán történjen. A zászlóslevél kiterülése után kerül sor a „zöldítő” fungicides kezelésre Zan-
tara-val vagy más készítménnyel. A tankba ilyenkor szükség esetén egy piretroid rovarölő szer és 1 l/ha Cerone is kerül.
– Ezzel a technológiával 2015-ben napraforgó és kukorica után 6 t/ha feletti sörárpa terméseket értünk el! – fejezte be a beszélgetést Palecska Csaba. Ehhez és a többi kiváló árpa terméseredményhez a magunk részéről csak gratulálni tudunk.
Farády László
Bayer Hungária Kft.
A cikk szerzője: Farády László
