Fiatal gazdáknak szánt ingyen hitelen dolgozik a kormány – így summázható Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettesnek a Fiatal Gazdák évindító konferenciáján elhangzott előadásának legfontosabb mondanivalója. A tervről egyelőre annyi tudható, amennyit az államtitkár megemlített: vagyis hogy vizsgálják, hogyan tudnának a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül egy olyan tőkeprogramot indítani a visszatérítendő uniós támogatások terhére, amivel a fiatal gazdák eszközbeszerzéseit nulla százalékos kamatteher mellett hosszú távon finanszírozhatnák. Jó példaként említette, hogy a 2015. májusi fiatal gazda pályázaton a 37 milliárd forintos keretből 3 ezer fiatal agrárszakember kapott eszközbeszerzési támogatást. Ez a felhívás azonban nem kevés fejfájást is okozott a kormányzatnak, tekintve, hogy többen is hamis bizonyítványokkal akarták igazolni iskolai végzettségüket – végül 166 rendőrségi feljelentést tett az elbírálást végző hivatal.

Csepreghy Nándor előadásában kitért arra is, hogy a kormány álláspontja szerint az Európai Unió jelenlegi problémáinak egy részére – utalt a menekültválságra, amit nemcsak a háborús zónákból, diktatúrákból érkezők okoznak, de már a klímamenekültek is súlyosbítják – a mezőgazdaság adhat választ. A megoldásra váró problémák között említette az Egyesült Államokkal megkötni tervezett szabadkereskedelmi megállapodás agrárfejezetét is. Ez utóbbi jelenleg ismert részéről egyébként Tarpataki Tamás, az FM osztályvezetője tartott részletes előadást.

Pályázatok és támogatások

 A 2015. évi egységes kérelemben 10 182-en kértek fiatal gazda normatív támogatást, ebből eddig 5963-ra fizettünk ki mintegy 2,2 milliárd forintot – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke a konferencián. Ez a szabályok szerint 90 hektárig plusz 20 ezer forint támogatást jelent hektáronként a 46 év alatti termelőknek. Az idén szeptemberre várható a fiatal gazdák induló támogatását célzó pályázat megjelenése 37,73 milliárd forintos kerettel. A korábbi fordulóktól eltérően az idei felhívásnál már mindenképp kell valamilyen mezőgazdasági tevékenységet – legalább 6–25 ezer standard termelési értéknek megfelelő – vagy vagyont, vagy agrárvállalkozás indítást igazolni az indulásnál – hívta fel a figyelmet az elnök. A másik lehetőség, hogy a pályázatban vállalni kell, hogy 6 hónapon belül egyéni vállalkozóvá válik a termelő, illetve azt is, hogy 4 éven belül főállású vállalkozóvá válik. Pályázatot egyébként az egyéni vállalkozóként először induló, 18–40 éves természetes személyek mellett olyan jogi személyek is benyújthatnak majd, amelyek kizárólagos tulajdonosa és ügyvezetője 18–40 év közötti, agrárszakismerettel bíró természetes személy.

Egyébként a Vidékfejlesztési Program szinte minden beruházási célú felhívásánál előnnyel indulnak a fiatal gazdák – az élelmiszeripari és borászati kiírások kivételével –, tíz százalékkal megnövelt támogatási intenzitással számolhatnak a 40–50 százalékos általános támogatásintenzitáson felül. Ez a már megjelent kertészeti és trágyatároló-építési pályázatokra, de a hamarosan elérhető állattartótelep-korszerűsítési, a kisméretű terményszárítókra vonatkozóan is igaz. A fiatal gazdák által tervezett agrár-innovációs projektekhez vagy a vízgazdálkodási fejlesztésekhez viszont szintén adható a 10 százalékos plusz. Az állatjóléti tejtámogatásoknál és a minőségbiztosítási rendszerek támogatásánál többletpontokat kaphatnak a fiatal termelők.

Számos panaszt kaptunk arról, hogy kevesebb a kapott összeg a megszokottnál, azonban felhívnám a gazdák figyelmét arra, hogy már egy teljesen új támogatási időszakban vagyunk, és új szabályok szerint, szigorúbb ellenőrzési kritériumok mellett kapják a támogatásokat is – mondta Dr. Gyuricza Csaba. Hozzátéve, hogy az egész unióban csak nyolc tagállam – köztük Magyarország – fizetett előleget a termelőknek, Szlovéniában vagy Horvátországban pedig egyáltalán még meg sem kezdődtek a kifizetések. Arra törekszünk, hogy március végéig, a tavaszi munkák megindulásáig a legtöbb támogatást kifizessük, és hogy a júniusi végkifizetésig már csak a problémás esetek maradjanak – jelentette ki az elnök.

Az egyéb aktuális támogatás kifizetésekről szólva Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy eddig 176,8 milliárd forint területalapú támogatást fizettek ki 119,834 ezer igénylőnek, valamint 44,02 milliárd forint zöldítési támogatást 86,697 ezer ügyfélnek. A kistermelői átalánytámogatást igénylő 50 577 gazda közül eddig 44 665-en kaptak kézhez mintegy hétmilliárd forintot. A tejhasznú tehenekre járó támogatást a kérelmezők több mint 90 százaléka kapott már több mint 17 milliárd forint értékben, és a napokban várható, hogy az MVH megkezdi az idei rendkívüli tejtámogatás 6 milliárd forintjának, illetve a termeléshez kötött hízott bika támogatás 500–700 millió forintjának kifizetését is.

Árverések

Csepreghy szerint a fiatal gazdákat az állami földhaszonbérleti, illetve földárverési programban is kiemelten támogatta a kormány. A meghirdetett 282 ezer hektárra megkötött 8600 szerződés 26 százalékát fiatal gazdával írta alá a földalap képviselője. A Földet a Gazdáknak programban pedig mintegy 48 ezer hektár került 46 év alatti gazdák tulajdonába. Ezt részletes adatokkal támasztotta alá Dr. Nagy János, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárságának főosztályvezetője. Tavaly ősszel mintegy 380 ezer potenciálisan értékesíthető állami tulajdonú területet tartottunk nyilván, ebből végül mintegy 30 ezer hektárnyi védett terület kikerült ebből a körből, ahogyan nagyjából 35 ezer hektárnyi mintagazdaságnak szánt terület – még várhatóak további kijelölések is – mellett csaknem 15 ezer hektárnyi fél-másfél hektáros földrészletekből álló, ám osztatlan közös tulajdonban lévő állami föld is, továbbá ötezer hektárnyi kivett tanya, út címen regisztrált terület is – ismertette a főosztályvezető.

Az első árverési körben év végéig mintegy 6393 darab három hektár alatti földrészletet hirdettek meg. Erre mintegy 9674 vételi ajánlat érkezett, ám végül 4691-en elálltak az ügylettől. A nyertesek 36 százalékban a korábbi haszonbérlők lettek, ám sok helyütt tapasztalták azt is, hogy a helyben lakó elővásárlásra jogosultak éltek is ezzel a jogukkal. Az új tulajdonosokkal mostanság indul meg a szerződéskötés. A szaktárca számításai szerint a 3 hektár alatti nagyságú területek értékesítéséből mintegy 6,1 milliárd forint bevétele lesz az államnak.

Ennél jóval nagyobb érdeklődés kísérte a 3 hektár feletti, ám árverésre bocsátott mintegy 200 496 hektár sorsát. A legnagyobb érdeklődést Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Komárom-Esztergom megyékben tapasztalták. A leglanyhább pedig Vas megyében volt. Végül 121 171 hektárra licitáltak sikeresen az érdeklődők, ez 5927 meghirdetett földrészletet jelentett. Mivel ezek döntően korábban gazdasági társaságok haszonbérletében lévő területek voltak, ezért itt meglehetősen alacsony, 17 százalékos arányban lettek tulajdonosok a korábbi haszonbérlők. Az értékesített terület 38 százaléka viszont fiatal gazdákhoz került – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.

 A leütött licitek alapján 171,873 milliárd forintra számít a költségvetés. A 60 napos kifüggesztés, és a földforgalmi törvény szerinti lebonyolítás miatt egyelőre csak most érnek abba a szakaszba az ügyletkötések, hogy az esetleges elővásárlási joggal élni kívánók által beadott dokumentumokat elbírálják – mivel azonban e gazdák számára is elérhető a jegybank kedvezményes földvásárlási hitele, a bankok kérésére pedig 90 napos hitelbírálati időt hagytak jóvá, ezért az ügyletek lezárására, illetve a vételárak megfizetésére csak ezt követően kerülhet sor. Egyes esetekben ennél is tovább húzódhat a szerződéskötés: mivel az állam erdőt nem ad el, ezért azon területeknél, ahol a földrészleten erdő is található az utóbbiakat önálló ingatlanná osztja a földalapkezelő. Ez nem telekalakítási, hanem egyszerűsített eljárás lesz – ennek megfelelő árral – jelentette be Dr. Nagy János. Márciusban indul további 142 ezer hektár állami földre a licit. Az idén egyébként a 2016-os költségvetés szerint eredetileg 2,5 milliárd forint állna a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet rendelkezésére földvásárlásra, a nemzeti parki igazgatóságok pedig 1,7 milliárd forintot fordíthatnak majd e célra.

Haszonbérletek

Ami a korábban állami földekre elnyert haszonbérleteket illeti attól függően, hogy a korábbi bérlő vette-e meg vagy sem, többféle intézkedés lehetséges. Persze kétségtelenül az előbbi eset a legegyszerűbb, mivel ekkor egyszerűen megszűnik a haszonbérlet. Amennyiben nem így történt, akkor az új tulajdonos egyszerűen a Nemzeti Földalap jogutódja lesz – mondta a főosztályvezető. A bérleti díjat fő szabály szerint a felek akarategységben a Ptk. alapján módosíthatják. Ugyanakkor, ha legkevesebb 10 éves a bérleti szerződés, és abból már öt év el is telt, akkor az új tulajdonos egyedül is kezdeményezheti a bérleti díj módosítását, amennyiben minimum 20 százalékos, de igazságügyi szakértői vélemény alapján mindenképp a reális piaci díjakhoz igazodó mértékű emelésre tesz javaslatot. A bérlő vagy elfogadja, vagy 30 napos felmondás mellett bíróságon kereshet jogorvoslatot. A felek emellett megállapodhatnak a bérleti díj 5 évnél gyakoribb felülvizsgálhatóságában is. A földalap tavaly megkötötte az utoljára meghirdetett, 2019-ben lejáró haszonbérletekre kiírt pályázat nyerteseivel is a szerződéseket, újabbak pedig nem várhatóak – mondta Dr. Nagy János. A nemzeti parkok kezelésében, védett természeti területeken lévő halastavak haszonbérleti pályázatai azonban még várhatóak, az eljárás részletes szabályai a múlt heti Magyar Közlönyben találhatóak.

Jövőkép

Ahhoz, hogy egy vállalkozás ne csak életképes, hanem versenyképes is legyen, folyamatos innovációra van szükség – mondta előadásában Dr. Kaproczai István, az OTP Bank Nyrt. tanácsadója. Arról ritkábban esik szó, mi számít innovációnak: például ha egy vállalkozás új piacról szerez be, vagy új technológiát használ, új szervezetet épít, új terméket állít elő, vagy pedig új értékesítési csatornákat alkalmaz. Egy ötlet önmagában még nem innováció, csak ha meghatározott célja van, és egy stratégiába illesztve hasznot hoz. Példaként többek között a kreativitásra épülő Solum Zrt. burgonyatermesztési technológiáját említette. Új technológiára kisgazdasági méretben egy hódmezővásárhelyi paradicsomtermesztő vállalkozást említett, ami világszínvonalú árnyékolás- és világítástechnikát alkalmaz. Élelmiszeriparban inkább az adaptív innovációt emelte ki – nem muszáj mindig teljesen új dolgot kitalálni, néha elég az is, hogy a legmodernebb technológiát átvéve folytatódik a termelés, vagy épp az, ha a vállalkozás méretgazdaságosságán javítanak.

Nemzetgazdasági szinten a tapasztalatok azt mutatják, hogy azon országoknak lett világszínvonalon is jól teljesítő mezőgazdasága, amelyek kifejezetten sokat költöttek agrárkutatásokra, innovációra. Példaként a dél-amerikai tíz meghatározó termék – közte a csirkehús – termelésének megugrását, globális térhódítását említette. Ezzel szemben ugyanezen termékek közül Európában csak négy termelése bővült, míg a többié csökkent. Kelet-Európában egyedül a baromfiipar mutatott jelentősebb fejlődést.

A legfontosabb innovációs feladat szerintem az, hogy termékváltásra kerüljön sor az exportban, előtérbe helyezve a speciális magas hozzáadott értékűeket, mert csak ekkor nem exportálunk munkaerőt – mondta Dr. Kapronczai István. Változtatni kell a korábbi évek koncepciótlan beruházási politikáján is, amely eredményeképp helyenként túlkapacitások alakultak ki, miközben sok helyütt elmaradtak létfontosságú fejlesztések a támogatási rendszer anomáliái miatt. Szerinte át kell gondolni azt is, hogy az üzemszerkezethez hozzányúljunk-e, hogy az átalakítás után az innovatív vállalkozások, termelők juthassanak több lehetőséghez. A termelői szervezeteknek, együttműködéseknek, integrátoroknak is a jelenleginél sokkal több lehetőséget, és forrást kellene biztosítani. Mindez megfelelő színvonalú szakképzés nélkül elképzelhetetlen.

Persze az innovációhoz pénz is kell, de véleményem szerint e téren elég jól áll most az ágazat – mondja Dr. Kapronczai. Az EU-csatlakozás óta szép fejlődés látszik az adózás előtti eredményekben, amelyek lehetővé teszik a stabil működést. A fejlesztési források is rendelkezésre állnak. Banki finanszírozás is kedvező, mivel a pénzintézetek végre megbízható adósnak tartják a szektort, és akarják is hitelezni, ráadásul az alapkamat olyan drasztikusan alacsony, hogy mindenképp ki kellene használni a fejlesztések beindításához. A banki előrejelzések szerint ennél alacsonyabb nemigen lesz, inkább emelkedésre számítanak hosszabb távon.

Természetesen ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, az agrárkormányzatnak is stabil környezetet kell biztosítania a működéshez – hívta fel a figyelmet a szakértő. Továbbá minden lehetséges módon ösztönözni kell a hatékonyság és a termelékenység javulását az ágazatban, mert jelentősen elmarad a versenytársainkétól. Bár jelenleg viszonylag kedvezőek a mezőgazdaság teljesítményével kapcsolatos mutatók, nem árt észben tartani, hogy mindez egyértelműen csak a támogatásoknak, az áraknak és árfolyamhatásnak az eredménye, és ebben már nincs több tartalék – tette hozzá Dr. Kapronczai –, innen továbblépni csak innováció fokozásával lehet, ezért kell olyan agrárpolitika, ami támogatja az innovatív, életképes méretű gazdaságokat is, de ugyanakkor nem fenyegeti a professzionálisan működő nagyobb vállalkozásokat sem.

Kiss Melinda Katalin

A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin