Arra is számítunk, hogy az ismertetett megoldások az olvasóban is véleményeket, akár ellentmondó tapasztalatokat váltanak ki, ami jobbító szándékú vitákat indíthat majd el az erre biztosított internetes fórumon. Szeretnénk tehát, ha sorozatunk nemcsak ismertető, leíró jellegű, de interaktív, vitaindító is lenne egyben. A cikksorozat nem titkolt célja az is, hogy a kiválasztott versenyparcella példaként is szolgálhasson a jövő kísérletezőinek, a fiatal vagy akár már tapasztalt gazdáknak is, hisz várhatóan sok olyan elenyészőnek tűnő, mégis az adott pillanatban meghatározó jelentőségű szakmai döntés, fogás, indoklás bemutatására kerül majd sor, melyek másoknak is okulására szolgálhat.
A felkészülés időszaka
Mindenekelőtt bemutatom a sorozat főhősét, Takács Andrást, akit nyitottsága és jól ismert együttműködési képessége okán kértünk fel arra, hogy betekintést engedjen az általa vezetett termésverseny kísérlet kulisszatitkaiba. András már 2010 óta minden évben részt vett a versenyben, és minden évben helyezést is ért el. Eddigi legjobb eredménye a szántás nélküli technológiával elért országos II. helyezése 2011-ben, a DKC 4590 hibriddel, annak 13.865 t/ha-os termésével, régiójában 2013-ban pedig I. helyezett lett ugyancsak szántás nélküli száraz művelésű kategóriában. András eltökélt szándéka és célja, hogy idén is az élbolyban végezzen, és ezért még az eddiginél is nagyobb szakmai alázattal és odafigyeléssel mindent meg is akar tenni. András ezzel a nyilvánosság elé tárt gyakorlatával szeretné támogatni gazdatársai eredményeit is, de ugyanígy nyitott arra is, hogy az általa választott megoldásokat megindokolja, vagy akár változtasson rajta. Egyszóval nyitott a párbeszédre, a tanulásra, arra, hogy mindig mindent egy fokkal jobban csináljon, mint azelőtt. Andrást gyerekkorától ismerem, így tudom, hogy ez a motiváltság, ez a jó értelemben vett megfelelni akarás és az állandó jobbítási szándéka honnan ered. Szülei mindketten az IKR-ben dolgoztak, így a mezőgazdaság, közelebbről a növénytermesztés, ezen belül is a kukoricateremsztés fontosságát és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket már fiatalon megismerte. Később tanulmányaival is ebbe az irányba indult, amire aztán végérvényesen rátette a pontot életének amúgy is meghatározó lépése, amikor is megnősült, és „nászajándékul” megkapta a környéken jól ismert, szaktekintélynek számító apósát, Hartmann Imrét is. A ma is aktív és vehemens, megalkuvásokat nem tűrő Hartmann Imre hosszú évekig a nagyigmándi Új Élet Mg. Szövetkezet növénytermesztésében tevékenykedő, elismert szakember volt, aki az IKR közelsége és szoros szakmai kapcsolatai révén részese és tudója lehetett az akkori nagyléptékű technológiai fejlesztéseknek. Később, a privatizálás után egy virágzó családi vállalkozást hozott létre, lépésről lépésre fejlesztve a „birtokot”, a gépparkot, a technológiai színvonalat. Mára 500 ha-on gazdálkodik, vetésszerkezetében a három fő növényre, a kukoricára, az őszi búzára és a napraforgóra épít, ezekből sorrendben átlagosan 10–11, 6–7 és 3–3,5 t/ha temésszintet ért el. A legkorszerűbb erő-, munka- és betakarítógépekkel rendelkezik, csak nagy vonalakban érzékeltetve a gépudvar „szereplőit”: a legjobb 130–310 LE-s traktorok, saját RTK rendszerrel működő, precíziós művelést elősegítő John Deere, Horsch vetőgépek, a szántás nélküli talajművelésre alkalmas Horsch és Väderstad gépek (Tiger, Terrano, Carrier), Berthoud típusú, francia gyártmányú hidastraktor, Case IH rotoros kombájn hozammérővel felszerelve, ezek adják a géppark gerincét. A Szákszenden megépített igényes és komfortos lakó- és telephely szárítóval és tárolóval is felszerelve fémjelzi a Hartmann Kft. erejét, amelynek motorját azonban mégsem az erőgépekben meglévő lóerők, hanem a gazda tenni akarása, igényessége, újra való nyitottsága jelenti. Kiemelkedő gazdasági tevékenységét 2011 tavaszán a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a „Komárom-Esztergom megye Agrárvállalkozása 2010” oklevéllel ismerte el.
Nos, nem nehéz elképzelni, hogy a fiatal vőgyereknek, Andrásnak ebbe a környezetbe belecsöppenve nem is lehetett más választása, mint tanulni, tanulni, tanulni, és megfelelni az elvárásoknak a lehető legmagasabb szinten. Ki is használt minden lehetőséget, már ami a szakmai újdonságok megismerését illeti, hisz mint „fiatal gazda” sorra részt vett a fejlett nyugati országokba indított szakmai kirándulásokon, de nem sajnálta az időt és a pénzt egy amerikai farm show-n való részvételre és tanulmányútra sem, ahol a kukoricaövezet legnevezetesebb gazdaságaiban és azok gazdáival beszélgetve lehetősége volt a legújabb technikák és kutatási eredmények megismerésére is.
Otthon maga is „elbír” bármelyik géppel és művelettel, nemcsak elfogadja, de szabályosan élvezi a legújabb precíziós technika nyújtotta lehetőségek alkalmazását is. Nyitott minden egyéb új dolog kipróbálására is, így kerültem vele az elmúlt években én is szorosabb szakmai kapcsolatba, mert éveken át fajtakísérleteket és technológiafejlesztő kísérleteket is végzett több nemesítő- és fejlesztőcégnek, így a Monsanto-nak, a Syngenta-nak, a Dow-nak, a KWS-nek, a Pioneer-nek, ez utóbbinak a térségi „bemutató udvara” is az ő közreműködésével jött létre. De nemcsak a nemesítőcégeknek, hanem különböző gépgyártó vállalatoknak is megadta a lehetőséget új gépeik, megoldásaik kipróbálására. Ez a fajta innovációs készség András mozgatórugója, és egyben előrejutásának záloga is. Mellette pedig egy kedves, udvarias, segítőkész fiatalember, akire mindig lehet számítani akár pontosságban, akár az elvállalt feladat megvalósításában. Én személy szerint mindig boldog vagyok, amikor vele találkozom, mert azt gondolom, hogy ha hozzá hasonló fiatal, lelkes, tudásra szomjas szakemberből van még jónéhány – márpedig biztos van! – a magyar gazdaságban, akkor semmi sincs veszve, sőt, bizakodóan tekinthetünk a jövőbe!
Versenyfeltételek
Miután András elhatározta, hogy idén is indul a kukorica termésversenyben és az élmezőnyben szeretne végezni, tulajdonképpen már a betakarítással megkezdte a verseny előkészítését is.
Kiválasztotta azt a táblát, ami szerinte alkalmas lehet az eddigieknél is jobb termés elérésére, ennek helyszíne a Szákszend határában található 8,5 ha-os terület – a helyiek nevesítése szerint az úgynevezett „tagi” részben –, amelyen 2015-ben a kedvezőtlen, rendkívül aszályos évjáratban is 13 t/ha körüli termést ért el a DKC 4717 hibriddel.
Szákszend egy 1600 lelkes kistelepülés Komárom-Esztergom megyében, Szőkepuszta, Kocs, Dad, Császár és Kömlőd szomszédságában, jó minőségű földekkel.
A versenyterületen a betakarítással egy menetben a Case IH rotoros kombájn tartozékaként felszerelt szárzúzóval 3–5 cm-es darabokra szecskázta a szár- és levélmaradványokat. Ez egy fontos mozzanat a szántás nélküli termesztéstechnológiában, amit ők már 7. éve követnek, hiszen ez az egyenletes művelhetőség, később pedig az egyenletes magágy záloga. A jó talajművelés már az aratással elkezdődik – hangsúlyozza.
Az őszi talajművelés a Horsch gyártmányú Tiger nehézkultivátorral történt, a művelőelemeket képező tárcsákkal, kapákkal 30–35 cm-es mélységben jól átdolgozta a talajt, és a záróelemsort képező hengerekkel le is zárta azt.
A versenytábla talaja erdőmaradványos csernozjom, viszonylag jól művelhető és jó kultúrállapotú. (Ez teszi lehetővé és egyben indokolja többek között a szántás nélküli művelést!) A legutolsó tápanyag-vizsgálati eredmények szerint a tábla foszforral és káliummal jól ellátott, ennek megfelelően fogják majd a tavaszi trágyázást elvégezni. Évek óta használnak hígtrágyát – szerencséjükre az egyik falubeli sertéstartó hígtrágyáját a közelről lehet elszállítani, így kézzelfogható a lehetőség a szerves anyag pótlására, gazdagítására. A vizsgálatok szerint ez a hígtrágya közepes erősségű, azaz 1 m3 1,5–2 kg hatóanyagot tartalmaz, amiből 65 és 135 m3 közötti mennyiség kijuttatása engedélyezett. Az elmúlt évek gyakorlata szerint átlagosan 35–40 m3-t injektáltak a talajokba a belga gyártmányú Joskin hígtrágya-injektálóval. Idén is kora tavasszal kerül sor a versenytáblára történő kiadagolásra, a mennyiséget majd még a termésterv és a pontosító talajvizsgálati adatok alapján döntik el. Az azonban már biztos, hogy az átlagos mennyiségnél erre a táblára jóval többet fognak kijuttatni. Mivel a hígtrágya-kijuttatás szabályai szigorúak, a kijuttatás időpontját a későbbiekben az időjárás és a várható művelési és vetési időpontok függvényében határozzák meg.
Az elővetemény 2015-ben – mint már említettem – kukorica volt, így a növényvédelemben alapozó és elkerülhetetlen lépés lesz a talajfertőtlenítés. Mivel az inszekticides csávázás előnyeivel nem élhet, ezért mindenképpen Force-t fog kiszórni 12–13 kg/ha dózisban. Ez a szer ez idáig jól bevált, és még a 3. évben termelt kukoricát is megvédte a kukoricabogár elszaporodásától.
Andrásnak határozott elképzelése van a versenybe benevezendő hibridről is, ez pedig nem más, mint a DKC4751 jelű DEKALB hibrid. Ezt a döntését a kísérleti adatokra és a nemesítőház fejlesztőjével folytatott eszmecserén hallottakra alapozva hozta meg, amit személyes tapasztalataimból és ismereteimből kiindulva én magam is csak támogatni tudok. Ez egy FAO 400-as érésű hibrid, mely rendkívül jó termőképesége és kiváló aszálytűrése révén kimagasló temésstabilitással bír, így méltán érdemelte ki a Monsanto-nál érvényben lévő HD (Heat&Drought, azaz hő- és aszálytűrő) minősítést. Annak is utánajárt, hogy az általa ez idáig „csúcshibridnek” tartott a DKC4717 hibridet 2013-ban 870, 2014-ben pedig 290 kg/ha terméstöbblettel hagyta le a nagyszámú nemesítői kísérletek átlagában, ami meggyőző indítékként szolgált a szóbanforgó hibrid melletti döntésnél. A vetésidőt és a termőtőszámot majd csak később, az addigi csapadékmennyiségek és hőmérsékletek, valamint a rövid távú időjárási előrejelzések szerint dönti el.
Első találkozásunkkor eddig jutottunk és megállapodtunk, hogy a konkrét vetési előkészületek előtt újból beszélünk, és egyeztetjük a vetés időpontját is, amiről természetesen mindenképpen személyes jelenléttel és beszámolóval jelentkezek majd. Addig is rengeteg még a tennivaló: a gépek készre javítása, ellenőrzése, a vetőmagok megrendelése, a konkrét tápanyag-visszapótlási terv pontosítása, a vegyszerek beszerzése, illetve a szakirodalomból, szakújságokból, katalógusokból a még elmaradt cikkek, információk, tanulmányok áttekintése, a meteorológiai adatok naprakész vezetése. A lehető legalaposabban szeretne felkészülni az idei év nagy, most még ködben rejtőző kihívásaira.
Dr. Kiss Erzsébet
A cikk szerzője: Dr. Kiss Erzsébet
