Mintegy 3,5-4 milliárd forint pótlólagos forráshoz juthatnak a hazai gazdák a Pannonpower 2016-os tüzelőanyag-beszerzési kampánya keretében. A Pécsett működő szalmatüzelésű erőművi blokkot is üzemeltető vállalat a térségbeli agrárvállalkozóktól szerzi be a biomassza-tüzelésű erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyagokat. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpowernél idén újra mintegy 200 ezer tonna alapanyag felvásárlásával számolnak. Az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősítheti az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét – emelik ki a Pannonpower szakértői.
Elindította idei lágyszárú tüzelőanyag-beszerző kampányát a Magyarország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét működtető pécsi Pannonpower. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpower szakértői idén mintegy 200 ezer tonna mezőgazdasági melléktermék felvásárlását tervezik. A 2016-os tüzelőanyag-beszerzési kampány büdzséjét 3,5-4 milliárd forintra tervezi a vállalat, ami fontos bevételi forrást jelenthet a mezőgazdasági melléktermékeket beszállító gazdák számára.
„A Pannonpower pécsi erőműve mára a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználójává vált a régióban. Ráadásul a társaság nem csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagyméretű kockabálába tömörített mezőgazdasági mellékterméket átvesz. A kampányt már elindítottuk, a szerződéskötések folyamatban vannak, a lehetőség azonban a betakarításig nyitott minden helyi agrárvállalkozó előtt” – fogalmazott Rudolf Péter, a létesítményt működtető Pannonpower vezérigazgatója.
2015-ben a beszállított alapanyagok mintegy 90 százalékát adták a gabonaszalmafélék, mint az őszi búza, árpa, rozs és tritikálé. A fennmaradó 10 százalék túlnyomó részét a repce tette ki, valamint energianád és szója is szerepelt a beérkező melléktermékek között. Az alapanyagok felhasználhatósága szempontjából fontos azok nedvességtartalma is. Ezért a Pannonpower az átlagos 12 százalékosnál alacsonyabb nedvességtartalmú alapanyagokért prémium árat számol fel. Emiatt érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról.
A beszállított mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, amelyeket az erőmű 'zöld távhővel' lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte. A kogenerációs – azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is előállító - erőmű emellett mintegy 200 GWh villamosenergiát is előállít évente.
Felmérések alapján az erőmű 100 kilométeres körzetében minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik, ennek a mennyiségnek alig több mint 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működéséhez. Eszerint a szalmatüzelésű blokk tüzelőanyag-ellátása hosszú távon biztonságosan megoldható. Emellett ennek a mennyiségnek a felhasználása nem veszélyezteti az állattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielégítését sem. Mivel a biomassza-tüzelés szén-dioxid-semleges technológia, tehát a lágyszárú biomassza elégetése miatt nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe, a szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez.
„A felvásárlási kampánnyal a célunk - a zöld távfűtés erősítése mellett -, hogy támogassuk és ösztönözzük az energiatermelés és az agrárium közti szinergiák kiaknázását. Ez ugyanis egyszerre segíti az energiatermelés hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámítható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” – emelte ki Rudolf Péter.
