Amint mentem hazafelé az M7-en óriási porverésben volt részem. Az autópálya egy rövid szakaszán alig lehetett látni. A szél vitte a földet. Az is érdekes, hogy a szántás melletti vetésről meg nem. Itt megint el lehet gondolkodni, hogy a takarónövények intelligens használata, nem válna-e mégis a hasznunkra. Az elmúlt 50 év intenzív földet kimerítő termesztéstechnológia következtében a leromlott földeket fel kellene javítani. Lehet, hogy ha több lenne az élet és a humusz jobban megtartanák a nedvességet?
Az aprómagvetés precíz vetőcsoroszlyát igényel. A szemenkénti vetésnél, pl. a kukoricánál, nagyon oda szeretnénk figyelni, hogy milyen a magágy, milyen mélyen van a mag, miként tömörítünk a mag mellé, a búzánál azt látni, hogy jó lenne, de „ahogy esik úgy suppan”. Nagyon sok termelőnél nem is a hanyagság, hanem a technika és/vagy a technológia hiánya okozza. Az elmúlt őszön is nem egyszer-kétszer hallottuk, hogy akkora volt a szárazság, hogy sem a repce, sem a búza nem kelt ki.
Azt látjuk, hogy a klíma változik. A gyerekkoromban minden télen akkora hó volt, hogy ha most „hirtelen” ilyen lenne, akkor a fél ország közlekedése lebénulna, holott akkor a Dacián még téli gumi sem volt.
A Föld klímája a jégkorszak óta melegszik. Az utóbbi időben ez egy kicsit felgyorsult, és ami még szembetűnőbb, hogy az extrémitások erősödnek. Hirtelen nagy mennyiségű esők és nagy szárazságok. Amúgy a múltban is volt árvíz is és aszály is.
Mit lehet csinálni? Egy fecske nem csinál tavaszt, de az első fecskék megjelenése után előbb-utóbb jönnek a többiek is. Az a szép a talajban, hogy nem nézi a szomszédot, így mi tudjuk formálni, és akár jobbá, egészségesebbé tenni úgy, hogy körülöttünk a szomszéd parcellái nem változnak. Az úttörők munkája mindig nehéz és legtöbbször költségesebb is, de a csúcsra is ők jutnak fel először. Rombolni mindig könnyebb, mint építkezni.
Cruiser XL – sekély tarlóhántás és szalmaterítés
Amikor egy rendszerbe bele akarunk nyúlni, a növénytermesztésnél az aratás után kezdődik. Tabula rasa. Vagy lehet akár azt is mondani, hogy tiszta lappal kezdünk, de ez azért nem így van, mert a pincéből kell feljönni. A lerombolt földeken el kell kezdeni a mulcsos technológiát, sekély tarlóhántás a kombájn mögött, lehet kijuttatni a bacikat, az élet beindítását. Figyeljünk mindig arra, hogy amikor elhagytuk a földet, magágyminőséget hagyjunk magunk mögött. Az a talajművelés, ahol „fél asztalnyi” hantokat képzünk egy művelettel, az az anyaföld megerőszakolása. Nagyon gyorsan ki fogják számolni, hogy melyik növény részére mennyi műtrágyát kell kiszórni. Ezt a termelő el is végzi. A kérdés csak annyi, hogy a növények fel tudják-e venni a tápanyagot? Az aprómorzsás talaj kell, hogy minél több hajszálgyökér minél jobban be tudja hálózni és fel tudja venni a tápanyagot. Nagyon nagy rögös talajban jóval kevesebb a hajszálgyökér, így habár ott a tápanyag, de a növények nem fogják tudni felvenni. A kemény talajokon kell még jobban odafigyelni és a fokozatosság elve mentén végezni a mélyítő műveleteket.
A minél több nedvesség megőrzése végett az árvakelést is időben be kell dolgozni. Az úgynevezett feketén tartást és a totális gyomirtó szer elkerülését csakis úgy tudjuk megoldani, hogyha minél sekélyebben dolgozunk a földön. A sekély művelés záloga az egyenletes talajfelszín. Ezért ahol ez még nincs jelen, ott el kell kezdeni szántóföldi kultivátorral a földeket egyengetni.
Tarlóápolás és talajfelszín-egyengetés
Amikor egyenletes felszínnel rendelkezünk, onnantól már a vetés is precízebben megy. A szármaradvánnyal borított felszín védi a talajt a tűző napsugaraktól. Érdemes kipróbálni, hogy mekkora hőmérsékletkülönbség van egy csupasz talajon kb. 3 cm mélyen és egy mulccsal borított talajon ugyanabban a mélységben. Nagyon felmelegedett talajon megáll a baktériumok működése is.
A vetés előtti mély magágykészítés talajfüggő. Kemény talajokon fokozatosan mélyítünk, laza földeken a tarlóhántás, tarlóápolás után egyből el lehet végezni a 20–30 cm mély művelést. Az átállás után egyre könnyebb a talaj művelése. Kezd szerkezet kialakulni, az élet visszatér a földbe.
A mulcsos technológiában kihívás az apró magvak vetése. Az apró magnak csak a szalma az ellenfele. Most melyik ujjunkat harapjuk meg?
A Pronto egy olyan aprómagvető, amelyet a Horsch kimondottan a mulcsvetésre tervezett. A gép elején a rövidtárcsa, aprít és kever, magágyat készít.
Pronto 6 DC – mulcsvetés
A tárcsa mögött haladó gumikerekes henger visszatömörít és egyenget! Erre a kemény ágyra kerül a vetőmag. Azáltal, hogy a vetőgép letömörítette a felszínt egyenletesebben szalad a vetőcsoroszlya és így precízebben vet. A csoroszlyanyomást úgy lehet állítani, mintha egy tandem rendszer lenne a kerekek és a vetőcsoroszlyák között. Amikor ahová nagyobb vagy éppen kevesebb nyomás kell egyik helyről a másikra helyezhetjük. Száraz körülmények, nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal borított felület esetén a csoroszlyára kell a nagyobb súly. Amennyiben nedves talajállapotok uralkodnak, akkor a vetőcsoroszlyát a mélységben tartó és a vetést lehengerlő kerékre kisebb nyomás kell. Ezt a nyomást csavarorsó segítségével tudjuk beállítani.
SingularSystem Doubleshot csoroszlya – vetőmag és műtrágya
A vetőmagvak még jobb beágyazása, talajkontaktusa érdekében a Horschnál a Pronto TurboDisc vetőcsoroszlyának olyan változata is van, ahol a vetőmagot, a szemenkénti vetőgépekhez hasonlóan, egy magfogó kerék várja az ejtőcső után. Ez a kerék a „paraszt ujja” a vetőbarázda aljába préseli a magvakat. Egyöntetűbb kelés érhető el, még szárazabb körülmények között is.
A nitrogén műtrágya ára jelenleg az égben van. Reméljük mihamarabb visszajön a földre és normalizálódik majd a helyzet. Addig is érdemes elgondolkodni, hogy a vetéssel egyidőben akár műtrágyázhatunk is. Az is igaz, hogy a gabonatermesztésnél a N műtrágya nagy hányada tavasztól szükséges, de azért a vetésnél is számít a depó műtrágyázás. A kezdeti fejlődés, az őszi bokrosodás serkentése pozitív hatással van a termésre.
Sprinter 4 ST PPF – vetés és műtrágyázás egy menetben
A nagy mennyiségű szármaradvánnyal borított talajokon a nyerő a Sprinter vetőgép lehet. A duett csoroszlya eltávolítja a vetési síkból a szalma zömét, a vetőmag egy tömörített felszínre, ikersávba kerül, és a talajáram, ami elhaladt a csoroszlyatest mellett, az betakarja a vetőmagot. Amint a szalma és föld elegyet megmozgatjuk, szeparálódnak egymástól, így a vetőmagra az apró morzsás föld kerül. Ezen keresztül biztosított a jó talajkontaktus. A föld felszínén a szalma, ami védi a nagy felmelegedéstől a vetést és elősegíti a párakicsapódást.
Sprinter PPF – bal oldalon műtrágyával, jobb oldalon nélküle
A Horsch vetéstechnikával mindenki megtalálja a jövőbe vezető utat. A talajélet, az egészséges Föld a túlélés záloga. Kihalunk vagy nem? – Marsra költözni nem megoldás.
A Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.
Szász Zoltán+36-30/743-0302
A cikk szerzője: Szász Zoltán
