A hazai agrárszakemberek fórumául szolgáló, a K&H székházában helyet kapó Agrár Klub évindító rendezvényének témája a szántóföldi növénytermesztés információtechnológiai eszközökkel történő hatékonyságnövelése volt. „Az agrárinformatika az utóbbi években igen dinamikus fejlődést mutat nemzetközi szinten. A Smart Farming, azaz az IT eszközök és technológiák bevonása a növénytermesztésbe egyre inkább a mindennapok részévé válik. Látnunk kell ezért, hogy merre tart a világ, milyen trendek és innovációk épülnek be a hagyományos gazdálkodásba, és hogyan alkalmazhatóak az informatikai fejlesztések a mezőgazdaság különböző területein” - mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője, az esemény házigazdája. „A sok esetben már most is rendelkezésre álló adatok feldolgozása és felhasználása azért szükségszerű, mert kevesebb energiával nagyobb eredmény, vagy alacsonyabb környezetterhelés érhető el. Ez pedig a hatékonyságnöveléshez és a fenntartható fejlődéshez egyaránt hozzájárul” - hangsúlyozta ki a szakember.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet szakemberei elmondták, hogy a mezőgazdasági célú távérzékeléses adatgyűjtés és kiértékelés Magyarországon főként légi fotók, illetve optikai és radar-szenzoroktól származó űrfelvételek készítésével és elemzésével történik. Fontos állomást jelentett hazánk egy évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (ESA), mivel a korábbiaknál jóval több lehetőséget kapunk űrkutatással kapcsolatos pályázatokban, programokban való részvételre, illetve nagy értékű távérzékelési adatokhoz való hozzáférésre. A 30-50 cm/pixel méretű, ún. szuperfelbontású felvételek lehetővé teszik az EU-s agrártámogatások szabályozásának megfelelő pontosságú területlehatárolást. A távérzékeléssel gyűjtött adatok elemzése lehetővé teszi a környezetvédelmi, felszínborítási lehatárolások elvégzését, az agrártámogatásokhoz kapcsolódó parcella-azonosítási és ellenőrzési feladatok ellátását, illetve információkat szolgáltat többek között a növények állapotáról, a terméshozamról, az öntözés szükségességéről, illetve hatásáról, az időjárási károkról és a mezőgazdasági kártevők elterjedéséről.
A hatékonyság- és hozamnövelés mellett a környezetterhelés csökkentése iránti igény is alátámasztja a precíziós növénytermesztés létjogosultságát, amely a régi idők helyspecifikus növénytermesztését ötvözi a modern kor gépesítésével és információtechnológiájával. „Ma már minden növény esetében jól ismerjük azok biológiai szükségleteit, így a feladat az, hogy ezeket az igényeket a leghatásosabb módon kielégítsük. Erre a precíziós gazdálkodás növényvédelmileg és növénytermesztésileg egyaránt jól kihasználható” - mondta el dr. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője. A szakember kiemelte, hogy mivel a növénytermesztést leginkább befolyásoló tényezőkre - mint az időjárás, az inputanyagok beszerzési ára, a készletek eladási ára és a különböző növénybetegségek - nem vagy alig lehet hatni, ezért amire viszont lehet, azt feltétlenül ki kell használni.
Gyenei Ferenc, a Dalmand Zrt. növénytermesztési ágazat igazgatója a precíziós gazdálkodás gyakorlati tapasztalatainak bemutatásakor kihangsúlyozta, hogy a termelési költségek folyamatos növekedése miatt fontos koncepcionális kérdés a megfelelő talajművelés kialakítása, a termőképesség megőrzése és a fenntartható gazdálkodás. A szakember a domborzathoz, a talajtani adottságokhoz és a különböző növények vízigényéhez igazodó precíziós öntözés bemutatásakor elmondta, hogy az optimális vízkijuttatással hatékony vízfelhasználás és energiahatékonyság érhető el egyidejűleg.
