Azonban a modern szőlőtermesztésnek mégsem ez a célja. Sokkal inkább az, hogy egyensúlyba hozzuk a szőlő termését, minőségét úgy, hogy gondoskodunk a talajtermékenység megőrzéséről. Ehhez minden makro- és mikrotápelemre szükség van a talajban, mégpedig a növény számára könnyen felvehető formában és egymáshoz viszonyítva kiegyensúlyozott arányban. A szőlő a teljes vegetációs periódus alatt igényli a biztonságos mennyiségű és minőségű tápanyagellátást, nemcsak azokban az időszakokban, amikor a számára stresszes időszak következik, illetve amikor egy-egy tápelemből a legtöbbet igényli. Ellenkező esetben látható jeleit mutathatja a (relatív) tápanyaghiánynak: klorózisos tünetek, fejlődési rendellenességek, kocsánybénulás stb.
Termesztett fajtáink száma nagy, így igényeik, tulajdonságaik is igen változatosak. A helyzetet bonyolítja, hogy minden év mást és mást hoz, és bízva a jó szüretben, évről évre – fáradhatatlanul – megteszünk mindent, hogy jó termést érjünk el. Alábbi írásunkkal ehhez szeretnénk hozzájárulni.
A szőlőtalajok talajon keresztüli trágyázása azért elengedhetetlen, mert
- a szőlőt eltérő kémhatású és eltérő tápanyag-szolgáltató képességű talajokon termesztik (homok - vályog - agyag),
- a szőlőt többféle cél érdekében termesztik (csemegeszőlő, pezsgő alapbor, természetes csemegebor), melyeknek eltérő a tápanyagigénye.
- a szőlőt különböző alanyfajtákon termesztik, melyek módosítják a tápanyagfelvevő képességet (Ca-érzékenység),
- a szőlőt többségében évszázadok óta ugyanazokon a helyeken termesztik, ami egyoldalú tápanyaghiányt eredményezhetett.
A szőlő célzott tápanyag-utánpótlásának alapja és elengedhetetlen előfeltétele a talaj- és levélanalízis. A makroelemeket – a nitrogén kivételével – ősszel a talajzónába kell bedolgozni. A szerves trágyázás – a magas Ca-tartalmú talajok kivételével – javítja a műtrágyázás hatékonyságát, a vízgazdálkodást, ezért ha lehetőségünk van rá, érdemes kijuttatni.
A harmonikus növénytáplálás fő célja a fürttermés mennyiségének és minőségének optimalizálása a termesztési cél függvényében (rosé vagy fehér, asztali vagy minőségi bor). Ennek a célnak az eléréséhez biztosítanunk kell, hogy a talajban a makro és mikro tápanyagok könnyen felvehető formában és a szőlő igényének megfelelően álljanak rendelkezésre. Tápelemhiányok és aránytalanságok klorózishoz, kocsánybénuláshoz, növekedési és minőségi zavarokhoz vezethetnek.
10 tonna terméssel egy év alatt kivett tápelemek mennyisége
- Nitrogén 70–80 kg/ha
- Foszfor 20–25 kg/ha
- Kálium 90–100 kg/ha
- Kalcium 65–120 kg/ha
- Magnézium 20–25 kg/ha
- Vas 600 g/ha
- Mangán 80–150 g/ha
- Bór 80–150 g/ha
- Cink 100–200 g/ha
A szőlő trágyázásánál a terméssel kivont tápanyagmennyiségeket mindenképp figyelembe kell venni. Helytelen, ha nem pótoljuk ezeket a tápelemeket, mert
- csökkenni fog a talaj tápanyagkészlete,
- egyúttal csökken a tőkék teljesítménye,
- csökken a növények stressztűrése,
- csökken a tőkék betegség ellenállása,
- csökken a borok minősége (extrakt, fajtajelleg).
Ezért a telepítést megelőző alaptrágyázás, s azt követően a fenntartó trágyázás nélkülözhetetlen a kiegyenlített, jó minőségű nagy termés biztosításában.
A következőkben vegyük sorra a főbb tápelemeket:
A nitrogén
A szőlő nem kifejezetten nitrogénigényes növény. Adagolásakor körültekintően kell eljárni, mivel mind a nitrogénhiány, mind a nitrogénbőség káros következményekkel járhat.
A nitrogén hiánya a következőkben mutatkozik meg:
- gyenge növekedés,
- vékony hajtások,
- világoszöld levelek,
- a levélnyeleken és az éretlen hajtásokon pirosas elszíneződés jelentkezik,
- csökkent asszimiláció, melynek következtében a mustfok alacsonyabb, a bor vékony, rossz a vesszőbeéredés.
A nitrogén túladagolása miben mutatkozik meg?
- túlságosan erős növekedésben,
- korai levélhullásban,
- erőteljes virághullásban,
- alacsony ellenállóképességben a gombás betegségekkel szemben,
- a bor íz-, illat- és zamatanyagai csökkennek.
A szőlő foszforigénye alacsonynak mondható.
Hiányára utal, bár ritkán fordul elő:
- ha túlságosan sötétzöld a levél,
- lekonyuló a levél nyele,
- pirosasra színeződik a levél nyele és a levélerek,
- gátolt a gyökérzet növekedése.
Foszfor-túladagolás esetén:
- apróbb levelek fejlődnek,
- kevés termés képződik,
- a réz, cink és mangán felvétele gátolt.
A kálium
Megvédi a szőlőt a stressz okozta tünetektől és erősíti ellenálló képességét.
Valójában milyen stressztől védi?
- Mérsékli az ültetvény fagykárosodását,
- növeli a szárazsággal szembeni ellenálló képességet,
- részt vesz a savanyagok tompításában, a pufferképesség kialakításában, ezáltal javítja az íz- és zamatanyagok arányát,
- növeli a kártevőkkel és a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet, különösen a lisztharmattal szembeni ellenálló képességet, továbbá szerepe van a peronoszpóra és a szürkerothadás kialakulásának csökkentésében is.
A szőlőtalajok többsége Magyarországon évszázadok óta szőlőtermesztéssel hasznosított erodált területen található, vagy sovány homoktalajokon, ahol az okszerű K-trágyázás elengedhetetlenül szükséges.
Az elmúlt 50 évben gyakran megfigyelték, hogy kötött, sok agyagásványt tartalmazó talajokon jelentős K-trágyázás ellenére K-hiány alakult ki. A magyarázat az úgynevezett káliumfixálás jelensége. A K az agyagásvány rácsok között hosszabb-rövidebb ideig úgy megkötődik, hogy a növények számára felvehetetlenné válik. Pedig 10-11 tonna/ha termés esetén a vegetációs periódus alatt kb. 90 kg/ha K2O kerül felvételre. Ezért a kötöttebb talajokon a jó káliumellátás mellett is indokolt a káliumtrágyázás. Amennyiben pótoljuk, tapasztaljuk, hogy az időszakos vízhiányt, a száraz és hőstressz periódusait a szőlő különösebb károsodás nélkül átvészeli. A sejtnedvben található magas káliumkoncentrációnak köszönhetően a fagyáspont alacsonyabb lesz, így a fagykárok veszélye is csökken.
Fontos tudni, hogy a szőlő határozottan kloridérzékeny növény. Új ültetvény létesítésekor ezt figyelembe kell venni. Készlet-
trágyázásra Patentkali-t vagy káliumszulfát tartalmú trágyát célszerű választani.
Tapasztalatok szerint a szulfát formában adott K készlettrágya
- javítja a szőlő egészségügyi állapotát (főleg botrytis ellen),
- növeli a must cukortartalmát,
- kék szőlőben növeli a tannin- és a színanyag-tartalmat.
A káliumhiány tünetei:
- a levelek a szélek mentén és az erek között sárgulnak, barna nekrotikus foltok képződnek, a levél széle besodródik (felfelé kunkorodik), a levélnyélhez közeli részen a levéllemez elsárgul,
- a levéllemezen a barnától (fehérborszőlőn) a liláig (vörösbor szőlő fajtákon) tartó elszíneződés jelenik meg,
- ősszel a levelek széle elhal,
- a bogyók aprók, fejletlenek és savanyúak, az egész tőke vízhiányos, fonnyadó jellege van,
- hiányos a virágzat és a gyökérképződés,
- romlik a minőség.
Káliumhiány tünete szőlőn
A kálium, magnézium optimális aránya a talajban a K2O: Mg arány 2-3:1.
Az okszerű káliumtrágyázás alapja a telepítés előtti készlettrágyázás.
A szőlőtelepítés előtti alaptrágyázás hatása a szőlőre:
- elősegíti a tőkék korai termőre fordulását,
- szakszerű talajerő-gazdálkodással a terület fajlagos hozama és a termésminőség egyaránt növelhető,
- növeli a termésbiztonságot, a termés-
ingadozást csökkenti, - kedvezően befolyásolja a must minőségét és a bor organoleptikus értékét,
- fokozza a szőlővesszők beérését, a tőkék stressztűrését (aszály, fagy),
- számottevő a hatása a tőkék élettartamára,
- az alaptrágya, mint beruházás, a második termőév többletjövedelméből kamatostól megtérül,
- növeli a minőségi borszőlőtermesztés versenyképességét.
Magnézium – a kocsánybénulás megelőzéséért
Döntő szerepe a nitrát- és foszfor felvételében és a foszfor szállításában van.
Felvételét számos tényező befolyásolja, ezek közül kiemelkedő szerepe van a talaj kémhatásának, humusztartalmának, fizikai talajféleségének, agyagtartalmának és az antagonista ionok, mint a Ca, K és ammónium-ion jelenlétének.
A szőlőlevél Mg-tartalma a tenyészidő kezdetétől a lombhullásig fokozatosan növekszik, ellentétben a N, P és K dinamikájával. Mg-hiány esetén csökken az enzimaktivitás, s ezáltal gátoltak az anyagcsere-folyamatok. A szőlőben a Mg-hiány nemcsak terméscsökkenéssel jár, hanem fokozza a kocsánybénulás kialakulásának lehetőségét.
A magnéziumhiány jellegzetes tünete:
- a szőlőlevélen: a levéllemez levélerek által határolt része sárgul, majd barnul, de a levélerek melletti rész zöld marad,
- nő a kocsánybénulás veszélye, főleg, ha a K:Mg aránya nagyobb, mint 2:1-hez, a talaj alacsony humusztartalma esetén, változékony időjárás esetén, főleg, ha hideg, nedves periódust hirtelen túl meleg követi, illetve nagy adagú N-táplálás továbbá megkésett N-adagolás esetén,
- általában csökken a tőke egészségi állapota,
- a gyökerek növekedése lelassul.
Magnéziumhiány tünete szőlőlevélen
A kocsánybénulásra érzékeny borszőlőfajták
Közepesen érzékenyek:
- Kékoportó
- Chardonnay
- Szürkebarát
Nagyon érzékenyek:
- Rajnai rizling
- Tramini
- Chasselas
- Merlot
- Pinot noir
- Cabernet sauvignon,
- Kékfrankos
10–20 kg/ha keserűsós levéltrágya két, ill. három alkalommal – kéthetes időközökkel – történő kijuttatásával a kocsánybénulás megelőzhető. Svájci kutatások alapján a legjobb eredményt a röviddel a virágzás utáni kezelés adta, mégpedig akkor, ha közvetlenül a fürtök magasságában permetezünk.
A kénről és a mikroelemekről se feledkezzünk meg
- A kén a nitrogéntrágyázás hatékonyságát javítja,
- a must aminosavtartalmát növeli, ezért a bor ízét pozitívan befolyásolja,
- alacsonyabb hajlam botritisz-
- fertőzésre,
- magasabb mustfok,
- magasabb tannin- és színanyagtartalom,
- biztos kénellátás.
Kénhiány ritkán fordul elő szőlőnél, mivel trágyázására túlnyomórészt szulfáttartalmú trágyákat használnak. Amennyiben semmilyen szulfáttartalmú trágyát nem használnak, a légkörből és a kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok következtében szerény mennyiségű kén áll a növények rendelkezésére. A gombaölő szerek hatóanyagaként kijuttatott kén nem biztosítja a szőlő számára szükséges mennyiségű kénpótlást.
A mikroelemek meghatározó jelentőségűek
A mikroelemek kis mennyiségük ellenére meghatározó jelentőséggel bírnak a termés mennyiségére, minőségére és a termésbiztonságra. Mikroelemek hiányát szőlőben gyakran talajtani (pH-érték) vagy meteorológiai tényezők okozzák.
A szőlőtermesztésben a legfontosabb mikroelemek közé tartozik a bór, a vas és a mangán.
A bór élettani szerepe
A bór elengedhetetlen a szőlő jó megtermékenyüléséhez. A muskotályos és rezisztens fajták hideg, nedves időjárás esetén rosszul termékenyülnek.
Bórhiány esetén a vesszők növekedése gyengül, a bogyók aprók maradnak.
A probléma megelőzésére bórtrágyázás javasolt.
Bórhiány tünete szőlőn
A mangán élettani szerepe
A mangán szerepe a fotoszintézisben, a nitrátredukcióban és az aminosav-képzésben nyilvánul meg. Mangán hiányában az idősebb levelek világoszöld színűekké válnak, de az erek mentén sötétzöld foltok maradnak (márványozottak), csökkent cukorképződés jellemző.
Mangán túlkínálat erősen savanyú erdőtalajokon fordulhat elő.
A bór- és mangánhiány megelőzésére levéltrágyák használata javasolt. Teljes virágzásban a legtöbb levéltrágya alkalmazását kerülni kell!
A vas élettani szerepe
A vas szerepe a klorofillképzésben jelentkezik. Hiánya először a fiatal leveleken mutatkozik meg. A hajtáson az alsó levelek normális méretűek és színűek. A felső levelek sárgulnak, majd elhalnak. A kacs normális méretű, de sárga színű.
Minden Kedves Olvasónak eredményes szőlőtermesztést és kiváló minőségű borokat kívánunk!
Dr. Zsom Eszter
zsom.eszter@t-online.hu
A cikk szerzője: Dr. Zsom Eszter