Valtra nyeri a tekintélyes RED DOT dizájn díjat 2016-ban

A Valtra T234 nyerte el a tekintélyes Red Dot dizájn díjat a termék dizájn kategóriában (Red DotProduct Design 2016). A Red Dot Dizájn verseny a legnagyobb és a legelismertebb dizájn versenyek egyike a világon. Az ez évi versenybe 57 ország több mint 5200 termékét nevezték, a világ különböző országaiból  származó, független, ipari dizájn szakértőkből álló zsűri 41 tagú volt.

„A teljes Valtra vállalat képviseletében szeretném elmondani, hogy nagyon büszkék vagyunk arra, hogy elnyertük ezt a nemzetközileg legelismertebb és tekintélyes elismerést a dizájnunk területén, mondta Jari Rautjärvi, VP és Globál Valtra Márkavezető. A díj a magas szintű finn dizájn, innováció és minőség nemzetközi elismerése.”

A Valtra T4 széria 7 éves kutatás és fejlesztés eredménye. Ez az első termék abban a teljesen új modell generációban, amelynél a legújabb műszaki innovációkat és az új generációs dizájn alapelveket ötvözték. Azon felül, hogy egy tiszta vonalvezetésű külső megjelenést hoztak létre, a dizájn munka kiemelt fókuszpontjai a kihasználhatóság, az ergonómia, a biztonság, a tartósság, a könnyű szervizelhetőség és a gép termelékenységének optimalizálása volt.

„A sok évvel ezelőtt megkezdett szisztematikus összpontosításunk az ipari formatervezésre most hozta meg a gyümölcsét.Ez az új ipari tervezési fókuszálás biztosítja azt, hogy új generációs traktoraink még a múltbélinél is jobban vehessék figyelembe vásárlóink igényeit és egy igazi világklasszis termék születhessen.A Red Dot dizájn díj úgyszintén visszatükrözi azt a kitűnő csapatszellemet, amely minden csapattag között fennállt az egész fejlesztési projekt tartamán keresztül, ami nélkül ez a fajta siker nem lett volna elérhető, mondja Kimmo Wihinen, Valtra dizájn menedzser és a T4 széria főkonstruktőre.”

A Valtrának hosszú hagyománya van kifejlett ipari formatervezési technikák alkalmazására, ez a tevékenység már 1960-tól elkezdődött. Azon túlmenően, hogy vonzó traktorokat alkossanak, az ipari formatervezést arra is mindig alkalmazták, hogy továbbfejlesszék a traktorvezetők komfortját, növeljék munkatermelékenységüket. Az évtizedek során a skandináv dizájn alapelvei mindig is kiemelten fontos szerepet játszottak a Valtra magas minőségű és elismert márkáinak kifejlesztésében.

A Valtra negyedik generációs traktorai már a bejelentésüktől fogva nagy piaci sikereket hoztak és számos nemzetközi díjat is elnyertek. Az N4 széria a „2016 Év Traktora” nevet kapta és elnyerte a „2016 Év Aranytraktora” díjat is, amíg a T4 széria a „2015 Év Traktora volt. A Valtra utoljára Red Dot dizájn díjat 2011-ben az ANTS traktorépítési koncepciója megalkotásával nyert. 

A Red Dot Design verseny az 1950-es években kezdődött, a díjakat három kategóriában osztják ki: Termék Dizájn, Kommunikációs Dizájn és Dizájn alapelv kategóriákban. Az ez évi Red Dot dizájn díj átadása július 4-én lesz az Aalto Színházban, Essenben, Németországban.

25 éves a Rapid

A Rapid vetőgép azokban az években lépett a piacra, amikor a mezőgazdaság, mint ágazat, nem számított fontosnak és jövedelmezőnek Svédországban, az agrárpolitikai helyzet pedig előnytelen volt a svéd gazdálkodók számára. Az emberek meg voltak győződve arról (még kormányzati szinten is), hogy nincs szükség mezőgazdasági termelésre, a boltok tele voltak élelmiszerrel, a gazdáknak meg azt ajánlották, hogy inkább golfpályák létesítésébe fektessék a pénzüket.

- “Mi azonban megláttuk a lehetőséget ebben az abszurd helyzetben. Kihasználva a nehéz helyzetet, kidolgoztunk egy új koncepciót. Elsődleges szándékunk az volt, hogy segítsünk a gazdálkodóknak költségeik csökkentésében, amivel jövedelmezőbbé tehetik tevékenységüket. A nehézségből előnyt kovácsoltunk,” mondja Crister Stark. Az 1991-es választásokon új kormány alakult, majd 1995-ben Svédország csatlakozott az Európai Unióhoz, amely új szabályokat és kedvezőbb gazdasági feltételeket hozott a mezőgazdasági termelők számára.

De a Väderstad vetőgépek története még korábbra nyúlik vissza. A 80-as években Crister Stark és Gert Gilstring egy direktvetőgép fejlesztésén dolgozott, ugyanis az eddigieknél költséghatékonyabb talajművelési és vetési megoldás vált szükségessé az emelkedő üzemanyagárak miatt.

A tarlóba történő direktvetés ugyanakkor kockázatosnak tűnt, nem utolsó sorban a csigák jelentette problémák miatt. A skandináv régióban az őszi vetés dominál, így az emberek nem látták meg az ebben rejlő lehetőséget.

Az első gabonavetőgépünk a DS

- “Szerették ezt a vetőgépet, mert pontosan tartotta a vetésmélységet és megfelelő mag-talaj kapcsolatot biztosított a hátsó tömörítő kerekeknek köszönhetően. A direktvetőgépet univerzális gépnek nevezték,” mondja Crister Stark.

“A Rapid agronómiai szempontból is helyes választás”

A Rapid vetőgép használatának legfőbb előnye a költséghatékonyság, de az agronómiai szempontok legalább ilyen fontosságúak. Minden talajtípushoz adaptálható, és a talaj a vetést megelőzően nem igényel gondos előkészítést. Ebben áll a gép rendkívüli költséghatékonysága. A gumifelfüggesztésű művelő- és vetőtárcsák biztosítják - még nehéz művelésű, kötött talajoknál is - a szükséges előkészítést és vetést. Az egy pár vetőtárcsát kontrolláló hátsó tömörítő kerekek pedig egyengetnek és tömörítenek.

- “A 90-es években rosszul ment a gazdák sora. Felismertük, hogy a legtöbb, amit tehetünk, hogy segítünk nekik a hatékonyság növelésében és a költségek csökkentésében. Az első vetőgépünkről átvettük a legjobb fejlesztéseket, pl. a csoroszlya megoldást, majd tovább dolgoztunk egy új típus megalkotásán, amit később Rapid-nak neveztünk el. Nagyobb méretű tömörítő kerekeket kezdtük el használni és lehetővé tettük, a vetéssel egyidejű műtrágya kijuttatást. Nagyon sok dolgot megváltoztattunk végül, de a direktvetés lehetőségét nem adtuk fel,” mondja Crister.

A CrossBoard segítségével (ami tulajdonképpen megreformálta a talajművelés gyakorlatát) hatékony talajművelő képességgel ruháztuk fel a vetőgépet. Vetőgépünk már akkor kétszeres vetési sebességre volt képes. 1991-ben gazdára talált az első 50 Rapid vetőgép, 25 évvel később pedig az eladott gépek darabszáma meghaladta a 25 ezret.

- “Természetesen jó néhány problémával szembesültünk az első években, amelyeket leküzdve elégedett vevőkörre tettünk szert,” mondja Crister.

A Rapid már 40 országban

A talajelőkészítés nélküli vetés új lehetőségeket nyitott a mezőgazdasági termelők számára. A folyamatos termékfejlesztés következő állomása a pneumatikus Rapid vetőgép volt, majd ezt követte a nemzetközi piac felé nyitás.

A német Accord cégnek volt egy ismert pneumatikus vetési rendszere akkoriban. Crister felvette velük a kapcsolatot és bár kevés hajlandóság mutatkozott az együttműködésre, a találkozó mégis létrejött, Crister pedig hazavitte a rendszert a svéd gyárba.

- “Óriási potenciált láttunk a pneumatikus vetőgép fejlesztése terén. Elkezdtünk egy olyan típust fejleszteni, amelynek szállítási szélessége nem haladta meg a 3 métert. Időközben az Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően a gazdák is optimistábban néztek a jövő felé. Minden egyszerűen sokkal jobb lett,” mondja Crister.

Finnország fontos import piaccá vált, de - Svédországhoz hasonlóan - jó pár nehéz gazdasági időszakot élt meg, amikor fizetőeszközük leértékelődött.

A Rapid szántóföldi bemutatója 1994-ben, az Egyesült Királyságban

- “Elkezdtük az angol piac meghódítását, ahol fantasztikus fogadtatásra leltünk. Két egymás melletti gyártósoron gyártottuk a 3 és 4 méteres mechanikus, valamint az összecsukható, pneumatikus vetőgépeket. Megkezdtük franciországi értékesítésünket is, majd egymás után nyitottuk meg az újabb európai piacokat.”

Az ikonikus Rapid 

A Rapid robusztus és hosszú élettartamú vetőgép, mely korszerűsíti a talajművelés és a vetés gyakorlatát, mindez kisebb költségekben és magasabb termésátlagokban mutatkozik meg. A Rapid segítségével növelhető a termésbiztonság. A vetési sebesség több mint kétszeresére növelhető. Mindezzel párhuzamosan az erőgépek is sokat fejlődtek.

- “Úgy gondolom, hogy a munkagépek egyre nagyobbak lesznek, mi pedig tovább szélesítjük az alkalmazhatóságuk körét. De eredeti sokoldalúságuk, minőségük és megbizhatóságuk továbbra is megmarad. Ugyanakkor a használt Rapid-ok iránt is nagy a kereslet,” mondja Crister.

Mi a Väderstad-nál azt mondjuk, hogy az innováció teremti meg a jövőbeni sikerek alapját. Az elmúlt évben elkezdtük a Rapid vetőgépek új nemzedékeinek bevezetését, melyek gondozásmentes csapágyazással készülnek és számos elektronikai újdonságot vonultatnak fel.

- “Szintén elsők voltunk az E-Control alkalmazása terén, ahol mindössze egy iPad szolgál a vetőgép ellenőrzésére. Versenytársaink azt mondták, hogy ez nem fog működni, de tévedtek. Az iPad segítségével megvalósítottuk a vezeték nélküli kommunikációt, ami nagyban leegyszerűsíti a vetőgép használatát. Ez egy olyan alkalmazást jelent, ahol a lehetőségek száma végtelen,” mondja Crister.

A Rapid éppolyan, mint a Bahco villáskulcsa vagy a Lockheed Hercules repülőgépe, azaz a koncepció és a minőség állja az idők próbáját és folyamatos fejlesztési lehetőséget jelent.

“Amilyen hosszan csak előre látunk, olyan hosszan fejlesztjük folyamatosan a Rapid vetéstechnológiát. Számos ötletünket mutattuk be már eddig is, melyek könnyebbé és pontosabbá tették a vetés folyamatát és melyek nagy segítséget jelentenek a mindennapi gyakorlatban. Több termék van, mi örök, de a Rapid ikonikus,” összegzi Crister.

2015. évi Rapid S modell

Az Amazone erős maradt a gyenge piaci helyzet ellenére

 A 2015-ös üzleti évben az Amazone-csoport 402 millió eurós forgalmat ért el (a kereskedelmi forgalom nélkül). Ezzel az Amazone a gyengülő piacok ellenére helyt tudott állni. Az előző évhez viszonyítva a 2015-ös eredmény 3,5 %-os visszaesést mutat, mely több mint az előzetes várakozás. Az év elején a szakmai előrejelzések a világpolitikai válság valamint a mezőgazdasági termelői árak rossz alakulása miatt még mínusz 10% körül mozogtak.

2015-ben az exportrészesedés kereken 80% volt. Az alkalmazotti létszám 2015-ben állandóan 1800 fő volt. A K & F kiadásai továbbra is a forgalom-összérték több mint 5% értéke.

Az előző évekhez hasonlóan az Amazone 2015-ben is jelentős beruházásokat hajtott végre. Így tartotta 2015 júliusában Hude-Altmoorhausenben az új festőberendezés avató ünnepét, amely 20 millió euró értékével a vállalat történetében a legnagyobb egyedi beruházás volt. 2015. augusztusában Kínában nyitott a cég egy új telephelyet. Ez elsősorban értékesítési- és szerviz-székhelyként működik, egyúttal annak a lehetőségét is biztosítja, hogy az Amazone munkagépek összeszerelését közvetlenül a helyszínen lehessen elvégezni. Új projektként épül 2016-ban egy „Teszt-centrum” a hasbergen-gaste-i telephelyen.

2015 júliusában tartották Hude-Altmoorhausenben
az új festőüzem avató ünnepségét, amely 20 millió euró értékével
a vállalt történetében a legnagyobb egyedi beruházás volt.

A DLG imázs-barométeren az Amazone 2015-ben ismét a 4. helyet szerezte meg a mezőgazdasági technika területén. Ezzel a vállalat ismét a legjobbnak bizonyult az értékelések során a közepes eszközgyártók között. Az 1-3. helyen a Fendt, a Claas és a John Deere találhatók.

A 2016-os év várakozásai óvatosan pozitívak. A forgalom-visszaesés minimumát már úgy néz ki átvészelte a vállalat, így kis mértékű javulással lehet számolni. A számos olyan újítással, melyeket a 2015-ös Agritechnica kiállításon mutatott be, az Amazonen-Werke jó úton halad ahhoz, hogy a piac követelményeinek eleget tudjon tenni. A mezőgazdasági technika közép- és hosszútávú kilátásai az eddigiekhez hasonlóan jók. A tovább növekvő világnépesség valamint a szűkös mezőgazdaságilag hasznosítható területek miatt várható az agrártermékek és ezzel együtt a nagy teljesítményű mezőgazdasági technika iránti kereslet.

Massey Ferguson 2040-ben, avagy mit hozhat a jövő?

Vegyük alapul a Massey Ferguson-t, mint fejlesztésben élenjáró és innovatív gyártót és tekintsünk ki a jövőbe, hogy milyen megoldások várhatóak a következő 25 évben az erő- és betakarítógépek világában. Az MF kiváló alanya egy ilyen előrejelzésnek, ugyanis termékpalettája széleskörű és mindig bátran nyúlt az újdonságok bevezetéséhez.

 

Erőgépek – nem a méret a lényeg, hanem a technológia

A világ nem a méret, hanem a hatékonyság növelés és az új technológiák kiaknázása, hálózatba összekötése felé mozdul. Ennek az első jele a motoroknál a downsizing– mára ugyanaz a teljesítmény kihozható egy háromhengeresből mint amihez 20 éve akár hat henger is kellett. Hamarosan várhatóan vége lesz a „minél több lóerő, minél nagyobb gép” fenomenának és jönnek az okos traktorok. Számítástechnikai értelemben véve a kőkorszak utolsó perceit éljük és a technológiai robbanás a küszöbön áll – illetve a váltás alapfeltételei már most megtörténnek itt, nálunk is. Az önmagát vezető, kezelő nélküli, multitasking-os (egyszerre több feladat elvégzésére képes) gépekhez adottak a keretfeltételek. Gondoljunk csak bele: rendelkezünk biztonságos, állandó kapcsolatra képes  automata kormányzási rendszerekkel, amelyekkel távolabbi értelemben véve kiiktatható a kezelő. Rendelkezésre állnak olyan rendszerek, amelyek vezeték nélküli kommunikációt biztosítanak gépek között (internet – wifi), tehát az irányítás és feladat kiosztás is működhetne akár már ma. Illetve a biztonsági rendszerek is készen vannak, ha valami rosszul sül el (érzékelők, szenzorok, előrejelző rendszerek).

Visszakanyarodva a traktor méretekre: a kisebb hasznosabb is lehet. Mivel nem függünk többé az emberi erőtől, fáradástól és több feladatot tudunk egy időben ellátni akár kisebb gépek is megjelenhetnek. Ez előnyös lenne a talajnyomásra és taposásra: a kisebb tömegű traktorok nem veszik igénybe annyira a földeket. Illetve a meghajtása is kevesebb energiát vesz igénybe.

Apropó meghajtás…az erőforrásokat tekintve biztosra vehetjük, hogy a dízelüzem helyett ma alternatívnak mondott hajtási formák lesznek elérhetők. Az, hogy hidrogén, elektromos vagy más „üzemanyag” lesz az uralkodó csak a világgazdasági lobbik alakulásától függ. A biztonságos és ipari használatban is hatékony technológiák bármelyik meghajtás esetében egy mától számított intenzív 8-10 éves fejlesztési ciklussal rendelkezésre állnak majd.

A fülkében is számíthatunk nagy változásokra: eltűnnek a karok, helyüket nem is érintéssel, hanem hanggal vezérelt kijelzők veszik át. Digitálisak lesznek a visszajelzők és akár több gépet is tudunk majd kezelni egyetlen terminálról. A több gép koncepció érdekes: olyan kísérletek zajlanak, hogy egy központi gépből irányít egyetlen kezelő több traktort, szállítójárművet vagy akár kombájnt. Itt a „manager” járműben ül a kezelő és előírja, hogy a többi „beosztott” eszköz mit végezzen. Látja aktuális helyzetüket, állapotukat és mindent irányítása alatt tart. Azonban felvetődhet a kérdés, hogy hogyan tudjuk majd vizuálisan is kontrollálni a gépeket és a környezetüket.  A válasz már megvan: drónokkal. Minden eszközhöz tartozhat egy saját drón, amit szükség esetén felküldünk és körbenézhetünk. Ez a koncepció érinti leginkább a fülkéket: a „beosztott” járművekhez nincs is szükségünk kabinra.

  

Vezetővel ellátott „manager” traktor és az arról működtetett beosztott eszközhordozó jármű

A betakarítógépeknél ugyanígy az automatizálás és hatékony időgazdálkodás felé haladnak a trendek. Kezelő nélküli, önálló szállítójárművet tartalmazó komplex gép az egyik „forró téma” manapság. Képzeljünk el egy olyan kombájnt, ami magával húzza a szállítójárművet, majd ha megtelik annak tartálya, akkor lecsatlakozik és elszállítja a terményt. Nem marad azonban üresen a kombájn, egy ugyanolyan másik jármű csatlakozik rá és ez a folyamat automatikusan megy a magtartály telítettségi adatok függvényében. Kezelő sem szükséges a géphez, őszintén szólva aratás közben az egyik legkönnyebben kiküszöbölhető az emberi vezérlés a sebesség és a feladat számítástechnikailag egyszerű mivolta végett (lassan, egyenes vagy előre leírt pályán haladó, ritkán irányváltó gépek közúttól és embertől távol). Az időhatékonyság növelésének másik kérdése a vonulás: az MF már 2012-ben bemutatta azt a koncepciót, ahol a vágóasztal befordul a kerekek alá. Így nem szükséges fel-le csatlakoztatni az asztalt munka előtt/után vagy magunkkal vontatni lassan és óvatosan a közúton.

A technológia fejlődése minden iparágban a szegmentált és egyedi célkezelés felé mutat (itt a cél maga a termény, növény). A Massey Ferguson-nál erre egy szegmentált zöldségfelszedő gép koncepciója született meg. Képzeljünk el egy olyan járművet, amely nemcsak kezelőt nem igényel, de felismeri melyik zöldség érett már és értékesíthető és melyiknek van még szüksége időre. Az érettet felszedi, az éretlent a talajban hagyja és később szedi ki. Ez pedig nagyban növeli a minőséget. 

Massey Ferguson betakarítógép „beforduló” vágóasztallal – nincs többé fel-le kapcsolás munka előtt és könnyebb, biztonságosabb a  vonulás is. A jövő üzenete: mindent az idő- és eszközhatékonyság érdekében. 

Láthatjuk tehát, hogy a gépesítés során várhatóan nem a méretek hajszolásáról fog szólni a következő 25 év, hanem a hálózati, GPS alapú technológiák továbbfejlesztéséről és a gépek rendszerben való összekapcsolásáról. Már ma adottak a keretfeltételek, a jövő pedig gőzerővel kopogtat a gyártóknál. A kérdés csak az melyikük „meri” először gyártásba állítani a fenti technológiákat.

Olvasta már?

• Massey Ferguson 4700 - új szegmenst teremt
• Dieci rakodógépek a Pap-Agro Kft. kínálatában - ÁTK pályázathoz
• Michelin újdonságok a TechAgro szakkiállításon
• UF-függesztett permetezőgép mostantól 30 m munkaszélességgel is

 

A cikk szerzője: Agro Napló