A szőlő termőterület nagysága már a kilencvenes évek elejétől folyamatosan csökkent, és ez a tendencia 2015-ben tovább folytatódott. A gazdaságra azonosítható területen belül az egyéni gazdaságok részesedése csökkent, a gazdasági szervezeteké kismértékben ugyan, de növekedést mutat.

Gazdaságra nem azonosítható területek nemzeti parkokhoz, MÁV-hoz, Vízügyhöz, Honvédséghez, egyházakhoz tartozó és egyéb területek folyamatos csökkenése tapasztalható.

A 2015. május 31-én hazánk 81 ezer hektáros szőlőterületéből 73 ezer hektár, arányait tekintve több mint kilenc tizede termő terület volt. Ez néhány százalékkal magasabb, mint a vizsgált időszak elején volt.

Az ország régióit tekintve a legnagyobb szőlőterület, az összes terület közel háromtizede, a Dél-Alföld régióban, ezen belül 26 százalék Bács-Kiskun megyében van. A másik jelentős területtel rendelkező régió az észak-magyarországi, melynek részesedése 23,3 százalék, megyéit tekintve Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15, illetve 8 százalékos terület aránnyal. Hazánk szőlőterületei e két régióban összpontosulnak.

A harmadik legnagyobb a dél-dunántúli régió, mely 16 százalékos területi arányt képvisel. Megyéi területén Tolnában 5,2, Baranyában 4,3, Somogyban 3,7 ezer hektár szőlőterületet művelnek.

A megyéket tekintve még Veszprémben 5,7, Fejér és Pest megyében 3,1-3,1 ezer hektáron folyik szőlőművelés. Az ország többi megyéjében nem éri el a 3 ezer hektárt ezen művelési ág területe.

A legkisebb területen, 100 hektáron Békés megyében folyik szőlőtermesztés.

A vizsgált időszak alatt a közép-magyarországi régióban kismértékben emelkedett, a dél-dunántúli nem változott, míg a többi régióban csökkent a szőlőterület nagysága.

Majláthné Dénesi Andrea
agrármérnök

A cikk szerzője: Majláthné Dénesi Andrea