Termelékenység csúcsra járatva
Jakob Van den Borne (a képen) a végtelennek tűnő holland termőföld szélén áll, kezében nagyatyai öröksége, egy apró fekete notesz. A több mint fél évszázada gyöngybetűkkel a füzetbe kanyarított sorokat mutatja a kíváncsiskodó újságíróknak: nagyapja – maga is gazda – mindent lejegyzett noteszébe. A talaj állapotát, az időjárást, a termények növekedését. Unokája sem tesz másképp – csak éppen a digitális technológia összes vívmányát használva.
Jakob és testvére 2006-ban vették át a családi gazdálkodást a belga határhoz közeli holland faluban, Reuselben. Akkor döntöttek úgy, precíziós gazdálkodást (más szóval helyspecifikus gazdálkodást) folytatnak majd, vagyis: mindent a megfelelő időben, a megfelelő helyen tesznek. A legújabb technológiákat hívták segítségül: GPS-t és szenzorokat használnak a talaj állapotának, ásványi anyag tartalmának, vízfelszívó képességének és még sok-sok más fontos tulajdonságának felméréséhez. A termény gondozása is optimalizált; minden növény pontosan azt kapja, amire szüksége van, a talaj tulajdonságaihoz mérten adagolják a vizet, a gyomirtókat, a különböző, nélkülözhetetlen tápanyagokat.
Tudásukra, tapasztalataikra mások is kíváncsiak. Rendszeresen keresik fel a farmot agráriummal foglalkozó újságírók, sőt, látogatásunkkor egy svéd egyetemistákból álló csapat is érkezett: az ifjú mezőgazdászok a jövő gazdálkodását tanulmányozták.
A két testvért három alkalmazott segíti munkájában, hogy megfelelően gazdálkodhassanak a 140 parcellán. 400 hektáron krumplit, 50 hektáron cukorrépát, a maradék területen pedig kukoricát termelnek. Kell is a hatalmas terület a burgonyának, Jakobék a beszállítói több európai McDonalds-nak és Metro áruháznak.
Otthonosan az organikus farmon
Egészen másképpen gazdálkodik a van den Broek család. A farmot körülbelül száz éve alapította van den Broek nagypapa egy déli holland városban, Hilvarenvbeekben. A család pár tehenet, disznót, csirkéket és igavonó lovat tartott, de termeltek céklát, burgonyát, gabonaféléket is. 1998-tól a biogazdálkodás mellett kötelezték el magukat. 2000-ben felkerültek az uniós biogazdálkodók listájára (EKO Certificate for Organic farming), vagyis nem csak teljes mértékben organikus gazdálkodással foglalkoznak, de kiemelten figyelnek a fenntarthatóságra, a környezetvédelemre.
A takaros ház előtt két bárány fogadja az érkezőket, a távolabbi istállókban tehenek kérődznek békésen.
A család – Jan és felesége, Cecil – boltot is nyitottak, amelyben saját – természetesen bio – élelmiszereiket árulják, mi pedig kedvünkre válogathatunk a finomabbnál finomabb húsok, sonkák, tejtermékek, olajok, zöldségek, gyümölcsök között. Aki pedig helyben meg is kóstolná a termékeket, semmi akadálya: a házaspár főzőtanfolyamokat, főzőesteket is szervez, amelyeken magunk készíthetjük el vacsoránkat szezonális és persze helyi alapanyagokból. Házigazdáink minket is szívesen láttak ebédre – készségesen segítettek a főzésben…
Endívia nagyban utazva
Johan Magnus a nyolcvanas években alapította mezőgazdasági vállalkozását Belgiumban, a Brüsszeltől 12 kilométerre fekvő Brussegemenben. A cég fő profilja az endíviatermelés. Nem csak a gyönyörű zöld-fehér salátát értékesítik, de annak gyökerét is felhasználják, amely nagyszerű táplálékul szolgál a jószágoknak. A cég idővel egyre növekedett, Johanhoz pedig tavaly csatlakozott 27 éves biomérnök fia, Sam. Az évek során specializálódott tevékenységük, napjainkban miniendíviát termelnek. Hűtőházat is létesítettek: így az endívia gyökerének hosszan tartó frissességéhez nem kell sokat utaztatni a terményt és sok pénzt fizetni annak tárolásáért.
Magnusék számára fontos a környezetvédelem, a fenntarthatóság, ezért az öntözéshez esővizet használnak, az áramot napelemek segítségével nyerik, a technológiát használva pedig – GPS segítségével – pontosan ott és azzal táplálják, trágyázzák, védik a terményeket, amelyekre szükségük van. Mert az endívián kívül is foglalkoznak növénytermesztéssel: 90 hektáron termelnek kukoricát, burgonyát és gabonaféléket.
-hj-
A cikk szerzője: Hardi Judit
