Balogh Zoltán Gergely és családja több mint 30 éve működteti a Balogh Faiskolát a Békés megyei Újkígyóson. Évente 70 ezer oltványt értékesítenek, főleg alma, körte és csonthéjas gyümölcsfélék csemetéit. Az oltványokhoz szükséges alany és szemzőrügy jó részét a családi vállalkozás állítja elő, illetve többnyire Olaszországból, Hollandiából vásárolnak szaporítóanyagot. Az ültetésre váró csemetéiket gyümölcstermesztő vállalkozásoknak értékesítik, az állomány mintegy 20 százalékát pedig a kertészeti árudák forgalmazzák.

Beszélgetésünk idején, április elején lényegében véget ért a 2015-16 telepítési időszak, amelyre nagy várakozással készültek a hazai faiskolások. Tavaly őszre várták a kertészeti pályázatok kiírását, a várható igények kielégítésére a legtöbb faiskolában megnövelték az oltványok mennyiségét. A pályázat, sokak számára megkésve, idén februárban jelent meg. A kertészek a jobb gyökeresedés érdekében már ősszel – főként az önerőből telepítők – végeztek az ültetéssel, illetve az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevők is pótolták a kipusztult gyümölcsfákat.

Az almacsemeték iránt kissé emelkedett a kertészek figyelme, addig a körte esetében stagnál, illetve kissé csökken. Ennek egyik oka, hogy az almatermesztők nehéz helyzetben gazdálkodnak, ugyanakkor közülük többen innovatívak, felvállalják a fajtaváltást, a régi ültetvények helyett újakat telepítenek, élnek a modern termesztéstechnikai és technológiai újdonságokkal az oltványoktól kezdve a támrendszeren át a jég- és fagyvédelem, a tárolás megteremtéséig – értékel Balogh Zoltán Gergely. A telepítők növekvő számban egy, sőt, két évre előre jelzik facsemete igényeiket, tájékozódnak a fajták társításáról, a termőterületeikre leginkább megfelelő alanyhasználatról stb. A faiskola részt vesz a Corvinus Almanemesítési Programban, ők szaporítják az istennőkről és ékkövekről elnevezett rezisztens hazai új almákat.

Az újkígyósi faiskolával kapcsolatot tartó kertészeti árudák fajtasora is változott az utóbbi években. Budapesten és környékén egyre több törpésítő alanyra nemesített gyümölcsfát vásárolnak a kiskerttulajdonosok.

Balogh Zoltán Gergely kifejti, a ház körüli kerti termesztés súlya ezzel együtt folyamatosan csökken a nagyüzemi termesztéssel szemben. Az alanyhasználat alapjaiban meghatározza egy almaültetvény rendeltetését. A középerős alanyok támrendszert nem igényelnek, nagyobb térállásban telepítik főleg ipari, de jelentős felületen – főleg Szabolcsban és Bács-Kiskun megyében – frisspiaci célra. Előnye a kisebb beruházási és fenntartási költsége. A közép-erős alanyra szaporított almafa nagyobb gyökértömeget fejleszt, emiatt növekedési erélye erősebb, jobb a szárazságtűrése, hosszabb az élettartama, ellenben később fordul termőre, és hektáronként fajlagosan kevesebbet terem, így a várható nyereség kevesebb lesz, mint a törpésítő alanyú intenzív ültetvényekben. A gyümölcs színeződése sem olyan egyenletes. Spur (pl. Superchief) fajtáknál a növekedési erélye miatt használják, hogy az egyébként piacos, de igen rövid ízközű fajta megfelelő koronaméretet produkáljon. Többféle középerős alany létezik, melyek lehetővé teszik a megfelelő alkalmazkodást a talajhoz, fajtához, technológiához egyaránt.

A külföldi faiskolákban ritkán lehet hozzájutni erős vagy közép-erős növekedésű alanyon levő oltványokhoz, a hazai termesztők az itthoni faiskolákból elégíthetik ki igényeiket, elvárásaikat.

Törpésítő alanyként az M9-et használják a faiskolák, de ennek is különböző rendeltetésű klónjai vannak (visszatelepítésre alkalmasság, téltűrés, növekedési erély, termőre fordulás stb.). Ellentétben a középerős alanyok gyökérnyaki szemzésével, itt a magas szemzés a jellemző, hogy minél jobban érvényesüljön az alanyhatás.

Magyarországon a legkeresettebb fajták: Gala (minden évben bemutatnak a nemesítők új Gala klónokat, sok külföldi faiskolának saját klónja van), Golden Delicious Reinders, Redchief, Red Jonaprince, Idared, illetve visszatérőben a Jonathan. Európa-szerte egyre több az alma, a tőlünk északabbra fekvő országokban is termesztik.

A frisspiaci almák esetében felgyorsult az új fajták előállítása (mintegy 70 nemesítőcég működik a világon), lerövidült egy fajta életpályája (erőteljes marketinggel gyors bevezetés, majd a fogyasztói igények változása, vagy egy új, javított változat miatti lecserélés). Az ipari felhasználás is egyre céltudatosabb (nemcsak léalmát, chipsnek való és püré almát is termelnek). Növeli az almák értékét a magasabb beltartalmi érték és az innováció (pl. magas antioxidáns tartalmú, piros bélű almafajták).

A külföldi fajtamenedzselésről jó példa a Pink Lady és az Evelina fajta. A fajta innovációban döntő lesz, ki mennyi pénzt szán a fajták felfuttatására. E két fajtának a licencjogát magyar faiskola eleve meg sem veheti! De azért vannak kivételek, a külföldi nemesítőműhelyek remek fajtáiból a hazai faiskolákban is lehet vásárolni. Fontos a vírusmentes, certifikált szaporítóanyag használata. Az egészségesebb szaporítóanyag többet terem, és az idősebb korú ültetvény gyümölcsei is jobban megtartják a fajta jellegét – mutat rá Balogh Zoltán Gergely.

Rezisztens almák elterjedéséről pedig úgy fogalmaz, az ipari feldolgozásra szánt ültetvények mellett nő a jelentősége a frisspiaci ültetvényeknél is, főként az egészségtudatos vásárlók arányának növekedése és a felhasználható vegyszerek számának korlátozása, illetve a termesztés költségeit csökkentő törekvések (a permetezések adják a szedés előtti költségek jelentős részét, ennek 2/3-át a gombaölő szerek teszik ki) miatt.  Számos nyugat-európai faiskola a piaci igényeknek megfelelő fajták mellett felvette a kínálatba a rezisztens almafajtákat is. (A holland Fleuren faiskola például szerződést kötött a németországi biotermelőkkel, és már rezisztens biooltványokkal látják el a szövetség tagjait.)

Magyarországon rezisztens almát forgalmaz többek között a Hunyadi Garden, Holland Alma és Prof. Tóth Magdolna nemesítési munkájának eredményeit felhasználva Balogh Zoltán Faiskolája. A hazai almanemesítés is eredményes, a magyar rezisztens almafajták oltványait 2014-től telepítik. Versenyelőnyük, hogy a Kárpát-medencére jellemző varasodás rasszoknak állnak ellen. 

 -BTJ-

A cikk szerzője: Bálint Tóth János