Ekkor már eldőlt, hogy a mezőgazdaságot és az állattenyésztést fogja választani. Tejelő szarvasmarha mellett folyamatosan nőtt a sertéslétszám is a háztájiban. 1992-ben történt a fordulat, egy épületasztalos szakmával nem sikerült megfelelő álláshoz jutni, majd a tsz részarány tulajdonok kiadásakor egy kisebb termőföldhöz jutottak, így belefogtak a gazdálkodásba. Fiával családi gazdaságot alapítottak. 1,1 hektár földdel, egy öreg 50-es MTZ-vel indult meg a munka. 5-6 tejelő tehén, 6 hízóbika és ugyanennyi koca képezte az állatállományt. A folyamatos növekedés mellett a szarvasmarha gazdaságos tenyésztése kérdésessé vált, így a 2000-es évek elején megszületett a döntés, hogy a fő profil a sertéstenyésztés lesz a továbbiakban. Beléptek a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesületébe (FSE), a közös munka azóta is segíti a genetikai előrehaladást. Ekkor (2001) indult el az ellenőrzött tenyészet, 2003-tól törzstenyészete lett a magyar lapály, pietrain és hampshire fajtáknak. A szülőkkel közös vállalkozásban tovább nőtt a kocalétszám, 2008-ra 55–60 állatból állt a törzstenyészet. Ebben az évben József megnősült, önálló családot alapított és innen már ez jelentette az „új” családi gazdaságot. A földterület 40 hektárra gyarapodott 2010-re, nagy része saját terület. A következő nagy ugrás a fölszámolásból megvásárolt volt tsz-telep Gyanógeregyén. Az ÁTK-4 keretében 2013-ban sikeresen pályáztak a telep felújítására és bővítésére. Egy modern, a sertés igényeit maximálisan kielégítő épületeket és technológiát terveztek. 2015-re épült meg az új telep, amit 90 kocával „laktak be”, ma 115 koca él és termel a gazdaságban, 50 hektár földön folyik a takarmány-előállítás.

Az épületek megtervezése előtt nagyon sok országban tanulmányozta Fekete Úr a rendelkezésre álló technológiákat. Megpróbálta a helyi környezeti viszonyok figyelembe vételével az állatok biológiai szükségleteit leginkább kielégítő eszközöket és anyagokat kiválasztani. Miután törzstelepről van szó, nagyon gondosan kellett mindent megtervezni. Kiemelten figyelt a jó levegő biztosíthatóságára egész éven át. A technológia kiválasztásánál szempont volt a jó és tartós anyagok megléte. A végső kiválasztásnál Bogár Barnabás volt a segítségére, aki a Schauer osztrák cég termékeinek beépítését javasolta. Az épületeket a szombathelyi székhelyű Vasi Opus Kft. építette. A beruházás finanszírozása takarékszövetkezet segítségével történt. A régi épületeknél csak az 50-es falak maradtak, lagúnát építettek be, a szigetelést az Unipur Kft. (Mohács) szórt purhabbal oldotta meg. 3,5 cm vastagságban ez a vízálló anyag megfelelő szigetelést biztosít minden évszakban. Az új épületek tetőszigetelését 8 cm-es Kingspan szendvicspanelből szerelték össze. Az istállókban egy központi folyosóról nyílnak a termek, ezt a folyosót fűtik-hűtik, teljesen automata légtechnikai rendszer gondoskodik a beállított teremhőmérsékletekről és a friss levegőről. A szabadba kinyomott elhasznált levegőt, a szaghatás miatt, megfelelő magasságba kell feljuttatni és ott szétteríteni, ehhez kell a ventilátorok kapacitását tervezni. A hűtést mobil berendezésekkel oldják meg, amelyek hideg vízen szívják át a levegőt, s 6–10°C fokkal tudják hűteni a környezet levegőjét.

A kocáknál két épületben hígtrágya rendszer működik, a fóbiás kocák miatt almos istálló is van. Azt a kocát nevezik fóbiásnak, amelyik nem bírja a battériát. A nagyüzemi körülmények között ezek a kocák „kiselejtezik” magukat. Egy törzstelepen nem lehet megengedni, hogy kiváló genetikájú állatokat e miatt elveszítsenek, ezért almos épületben helyezik el őket. A malacnevelő istállók hígtrágya rendszerűek, erre egy hőtartó, lábkímélő speciális betont építettek be (Schauer technológia). A vemhes kocák és a kanok szállása almos, hogy a hasznos élettartamuk minél hosszabb legyen, a lábukat lehetőleg kíméljék.

Az ellető istállókba a Schauer Tenderfoot rendszerű padozata lett beszerelve. Nagyon stabil szerkezetű, egy speciális gumival van bevonva, állatbarát, kíméli a lábakat és kényelmes a kocák számára. A mérete 190X260 cm, a normál méretűeknél nagyobb, követve a növekvő állatméreteket. A malacoknak fűthető malaclapok lettek betéve. Fontosnak tartja Fekete József a kocák optimális vízellátását, ezért minden kocaállásba szinttartásos itatók vannak beépítve, 4 cm vizet biztosít, így a kocák „tele szájjal” tudnak inni. Az etetők krómacélból készült, tisztításkor billenthető kivitelűek. A takarmányt szárazon, automata vezérlésű rendszeren keresztül kapják az állatok, a saját takarmánykeverőből.

Az egyedi álláson beton aljazat, saválló vályúk és szintén szinttartásos itatók vannak. A koca feje felett biztosítja a friss levegőt a speciális ventilációs rendszer. Az eredményes búgatás érdekében világítási program is rendelkezésre áll. A búgatás idején 20 órás megvilágítási időszakot iktatnak be, több mint 300 lux fényerővel. Az egyedi állásokkal szemben helyezkednek el a kanok, almozott padozaton, dupla szopókás itatókkal, és 15 cm betonfal választja el őket. A malacnevelőben műanyag karámrendszer van, a takarmány behordó rendszeren keresztül kerül a kombinált önetetőkbe és csészés itatókból ihatnak az állatok. 12 fakkban 35–40 malac elhelyezésére van lehetőség egységenként. A malacokat 30 nap környékén választják, utána kerülnek ide 65–70 napos korig, majd a hizlaldába mennek. A hizlalda almos kialakítású, kombinált önetetőkkel, szopókás itatókkal, Dosatronokkal felszerelve a gyógyszeradagolásra. A csoportos kocaszálláson a műanyag karámrendszerben 12 állat helyezhető el, de felezhető a férőhely. A beteg koca, vagy amelyik a többit zaklatja, elkülöníthető a társaitól a takarmány-elfogyasztás idejére.

A telepen 2 állandó alkalmazott van és a teljes család, beleértve a gyerekeket is.

Fekete József filozófiája a genetikáról: „nem elég, hogy jó állatom legyen, a legjobb kell”.

A világ bármely pontjáról hoznak apaállatot vagy spermát, ha az előre viszi a tenyésztést. 2003-ban nagyot javítottak az állomány genetikai állapotán, az FSE segítségével Norvégiából nagyon sok fagyasztott spermát hoztak be a lapály állomány részére. A hampshire fajtában Svédországból vásárolt kannal léptek tovább. A pietrain fajta Felső-Németországból kapott vérfrissítést, liciten vásárolt kanokkal. A hampshire és pietrain keresztezésével állítják elő csúcsgenetikájukat, a H39-es kansüldőket. Ezt a genetikát adják el Ukrajnába, Romániába, Szerbiába, Horvátországba és számos hazai tenyésztő is ezt választotta már. Kiállításokon is jól szerepelnek ezek az állatok, 2009-ben Kaposváron a lapály tenyészsüldő nagydíjat, 2012-ben Hódmezővásárhelyen a H39 kan nagydíjat, a lapály kan 1. díjat nyert. 2012-ben Kaposváron a H39 kan ismét nagydíjat kapott.

„Hisszük, hogy a tenyésztésre fordított energia és pénz megtérül. Hampshire állatokat tudtunk értékesíteni Belgiumba, Dániába, ez jelzi, ismernek és elismernek bennünket a piacon”. 

A genetikába fektetett pénz meg fog térülni. Gyorsabban készülnek el, jobb húsminőséget produkálnak és szaporábbak az általuk előállított sertések. Az élve született malacszámuk a lapály fajtánál 15,8 db kocánként. A választott malacok száma 13 volt. Kiemelkedő az itt tenyésztett lapály sertések hasznos élettartama, 6–8 ellést lehet kalkulálni velük, ha a tartási körülményeik megfelelőek. A lapály tenyészsüldők testtömeg-gyarapodása 700–750 gramm/nap (hizlalás idején több mint 1000 gramm/nap). A pietrain fajtával 12 élve született malacot tudtak elérni, 11,4 db választottal. A hampshire – amely fajta nem a szaporaságáról nevezetes – 11,5 a született és 10,5 a választott malacszám kocánként. Az életnapi testtömeg-gyarapodások a hampshire-nél 800–850 gramm/nap, a pietrainnél 700–750 gramm/nap. A színhús-kihozatal a pietrainnél 62–65%, hampshire-nél 60–63% közt van. A H39-es 800–850 gramm életnapi gyarapodást tud, hizlalás idején 1100 gramm feletti növekedést is képes produkálni naponta, 60% körüli színhúst örökít az utódainak. A tavalyi évben egy új fajtával bővült a fajtaválasztékuk, ez a Duroc. Az FSE-vel közösen Kanadából importáltak 17 koca- és 4 kan süldőt. Nagy reményeik vannak ezzel a fajtával, egész Európába szeretnének tenyészállatokat értékesíteni. A Duroc húsának előnye más fajtákéhoz képest, az izomszövet nagyobb márványozottsága, az intramuszkuláris zsír nagysága, ami keresztezéseikben is megjelenik. A hampshire is jó ebben a paraméterben. Ebből lehetne akár márkázott húst előállítani a piacon, a fogyasztókkal megkóstoltatni, hogy sertéshús és sertéshús között mekkora különbségek tudnak lenni.

A takarmányozásban a Sano céggel dolgoznak együtt, Vas megyében az első partnerei voltak a német cégnek. A receptúrákat közösen állítják össze, a partneri kapcsolat kiterjed takarmányozási kísérletek, tesztek lefolytatására és publikálására is. Az egyes fajták takarmányigénye kissé eltér, de ezen a telepen valamennyi fajta igényét meghaladó beltartalmú tápokat állítottak össze és valamennyi fajta – természetesen korcsoportonként – ugyanazt kapja. A fajlagos takarmány-felhasználásuk 1 kilogramm élősúly előállításához, születéstől 115 kilogramm élősúlyra hizlalásig: 2,1–2,15 kilogramm. Hasonló fajlagos takarmány-felhasználást a legjobb dán farmok produkálnak. A magyar átlag 3 kilogramm feletti takarmányból állít elő 1 kilogramm élő testtömeget. A hízótápokba a Sano premixein kívül extrahált szójadarát és a saját előállítású gabonákat (árpa, búza, kukorica) keverik. A szoptató kocatápokban, a malactápokban és a süldőtápokban 80 kilogramm testtömegig még szójapelyhet tartalmaznak a receptúrák. A malactápokban a jobb emészthetőség érdekében gabonapelyheket is használnak. A Sano „túlélő” malactápszerét (Bonni-M forte, tejalapú készítmény) használják első takarmányként az újszülött malacoknak. Az energiát, fehérjét és a vitaminokat arányosan adagolják „túl”, így az megfelelően hasznosul az állatban, abban az esetben, ha a genetikai és a környezeti feltételek adottak. 

A tenyészállat értékesítés miatt az állategészségügyi státusz kiemelten fontos a Fekete-farmon. A telepre idegen személy nem mehet be, ha mégis szükséges, fürdés és átöltözés után kap erre lehetőséget. A vevők is csak üvegablakon keresztül láthatják a felkínált állatokat. A felrakodás is a kerítés vonalában kialakított rámpán történhet, idegen jármű nem mehet be. A törzstenyészet természetesen négyes-mentes, minimális vakcinázási programot kell alkalmazni, orbánc és parvo vakcinát használnak, másra nincs szükség. Mycolpasma, Circo-vírus, APP szerencsére nincsen a telepen. A külföldről vásárolt tenyészállatokat 2X60 napra karanténban helyezik el, ez dupla túlbiztosítás. Az előírás 60 napos országos karantén után, még otthon is 60 napra karanténozzák a vásárolt állatokat. Amennyiben nem jelennek meg tünetek, és a vérvizsgálatok is negatív eredményt mutatnak, akkor kerülhetnek be az állatok a telepre. Vas megye is nagyon jó állategészségügyi státusszal rendelkezik, ez is csökkenti a telep veszélyeztetettségét. Az állategészségügyi kezeléseket József és felesége végzik, a sérves vagy rejtett heréjű állatokat műti az állatorvos, a hivatalos vérvételek és igazolások kiállítása mellett.

„Nagyon sok elégedett vevőm van – mondja Fekete József, a jó genetika híre gyorsan terjed mind idehaza, mind külföldön. Az eredményeink önmagukért beszélnek, a kocasüldő igényeket nem is mindig tudjuk azonnal kielégíteni.” A mai piaci helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult az orosz embargó. Az európai piacon több millió felesleges hízósertés halmozódott fel, folyamatos áresést okozva. Ebben a helyzetben azok a termelők maradnak meg a piacon, akik értenek a sertéshez, fajlagos mutatóikat javítani tudják, így az előállítás önköltségét képesek csökkenteni. Hatékonyság javítása a túléléshez vezető út, ahol a jó genetika óriási segítséget adhat. „A sertéstartásból gyors meggazdagodásra nem kell számítani, invesztálás nélkül nem lehet előre menni, de hiszem, hogy a jövőben is meg lehet ebből élni.”  A hízósertéseket előállító gazdaságok tulajdonosai nagyon elkeseredettek, kezdik elveszíteni a jövőbe vetett hitüket, jó részük a tevékenység abbahagyását fontolgatja. A mai nyomott hízósertés árakat némileg kompenzálja az alacsonyabb gabona és fehérjehordozó (a szója ára 2 évvel ezelőtt 180 Ft/kg volt ez ma – vásárolt mennyiségtől függően – 94 Ft/kg) árak. Segítséget jelentenek túlélésben a támogatások is. Nagy gondot jelent egyes termelőknél a régi, nem hatékony technológia, a magas takarmány-felhasználás, így nem tudják 350 Ft alatt kihozni a sertés előállításuk önköltségét kilogrammonként. E felett, már támogatásokkal együtt is, veszteséges a termelés, így a tartalékaikat élik fel a sertéstartó gazdák. A beruházások utáni amortizációs költségek is nagyban befolyásolják a fedezeti pontot.

Arra a kérdésre, hogy kitől tanulta ki ilyen szinten ezt a szakmát, Fekete József a következő választ adta: „nagyon sokat tanultam édesapámtól, a szakmai kíváncsiság rengeteg sertéstelepre vitt el, ahol láttam jót is, rosszat is. A legfőbb információforrás azonban a saját tapasztalatokból származtak. Ott kell élni az állattal és meglátni a takarmányra adott reakcióját, a keresztezések hatását, a technológiai elemekre adott válaszát”.

A jövőben szeretnék növelni 150-re a kocalétszámot, és a hízó férőhelyek bővítése is terveik között szerepel. A hízó állomány egyrészt a genetikai előrehaladás tesztelésére szolgál, másrészt azok az állatok, amelyek nem felelnek meg a szigorú tenyészállat elvárásoknak, ide kerülnek. Svédországban például egy hampshire tenyész kocasüldő, vagy kan ára 3 millió forinttól indul és 6 milliónál áll meg. A vevő elvárja, hogy tökéletes állatokat kapjon ezért a pénzért. Itthon is meg kell honosítani ezt a szemléletet, a jó genetikát meg kell fizetni, aki megfizeti, azt a legjobb genetikával kell kiszolgálni. A magyar sertéstartóknak el kell hinniük, a Magyarországon előállított genetikával is kimagasló eredményeket lehet elérni. Az előrehaladás, a továbblépés érdekében az ehhez hasonló törzstelepeknek kell a világban elérhető csúcsgenetikát megvásárolni és vonalaikba beépíteni, a hazai állomány javítása érdekében.

Fekete Józsefet az idei évben felterjesztették az év sertéstenyésztője címre. A díj esetleges elnyerése eddigi munkájának szakmai elismerése lenne. Gratulálunk!

-an-

A cikk szerzője: Agro Napló