A kutatást egy telematikával foglalkozó, magyar tulajdonú vállalat agrárszakmai szervezetek és agrárkamarák bevonásával bonyolította le. A témában összeállított, online és offline is terjesztett kérdőívek kitöltése bő két hónapon keresztül zajlott. A kérdőíveket ez idő alatt összesen 338 gazda töltötte ki.

A felmérés aktualitását a GPS-alapú precíziós gazdálkodás technológiai megoldásainak terjedése, hazai termőföldjeink és a környezet védelme, a minőségi növényi termék-előállítás, és nem utolsósorban a gazdák költségeinek csökkentése, valamint gazdasági hatékonyságuk és versenyképességük növelése indokolta. Ráadásul egyes fejlesztések a rengeteg adminisztrációs munkával járó uniós pályázati adatlapok kitöltésében is segíthetnek.

„A felmérésünk eredményeit összegezve örömmel láttuk, hogy az összes olyan magyar gazda, aki már igénybe vesz precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, egyöntetűen, 100%-ban hasznosnak találja az effajta fejlesztéseket. A versenyképességük fenntartásában és növelésében a megkérdezett gazdák 38%-a az új technológiai megoldások alkalmazását, míg szintén ugyanekkora arányban a munkálatokkal járó költségek optimális szinten tartását látják kulcsfontosságú tényezőknek. Egyúttal a válaszadók csaknem 35%-a épp ezeket, a precíziós gazdálkodással összeköthető, termelési költségcsökkentő és optimalizáló folyamatokat fejlesztené a legszívesebben” – ismertette a felmérés eredményeit Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.

• A válaszadók 79%-a nyilatkozott úgy, hogy precíziós megoldásokkal a környezeti terhelést csökkenteni tudja
• A gazdák 50%-a részben, 43%-a pedig teljes mértékben egyetért azzal a működtetés így megvalósított optimalizálásával jobban meg tudja óvni a munkára használt járműveit is
• 57%-uk egyúttal komoly üzemanyag-megtakarítást tapasztalt a precíziós gazdálkodási fejlesztésnek köszönhetően

Az ez irányú fejlesztések szélesebb körű piaci penetrációjának azonban gátat szabhat a sok esetben bonyolult technológiai részletkérdések tisztázatlansága, illetve a gazdák célzott továbbképzésének hiánya: a gazdák 46%-a nem használ precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, 25%-uk azért, mert nem ismeri az azokkal járó előnyöket.

Ezzel szemben 58%-uknak fontos lenne a sofőr valós idejű azonosítása, 65%-nak pedig időszakosan komoly problémát jelent – főleg visszamenőlegesen – a saját és bérben megművelt területeken végzett munka, idő és emberi erőforrás nyilvántartása. A gazdák 35%-a időnként, 50%-a pedig rendszeresen használja éjszaka vagy rossz látási viszonyok mellett a gépeket, vagyis nagy igény lenne az ilyen körülmények mellett is remekül funkcionáló, GPS-alapú technológiai megoldásokra.

„A gazdák legfőbb célkitűzéseiben jól azonosítható az igény a precíziós gazdálkodásra, miként az is látszik, hogy bizonyos tevékenységek nagy fejfájást okoznak a mindennapokban, holott nagy részükre a precíziós fejlesztések megoldást nyújtanának. Ezért korántsem meglepő adat, hogy a gazdák 50%-a lenne hajlandó technológiai továbbképzésen részt venni, 38%-uk pedig csak akkor, ha mindez nem járna komolyabb költségekkel. A magyar agrárszektor versenyképességének fenntartásában és növelésében tehát kulcsfontosságú lehet olyan, a célirányos technológiai továbbképzéssel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, amelyek minél inkább az érdekelt és a haladásra nyitott gazdák véleményein és várakozásain alapszanak” – hangsúlyozta Farkas Károly.