Az Európai Unió tagországainak gazdasági növekedésére vonatkozó adatok alapján Európában továbbra is a közép- és délkelet-európai régió teljesített a legjobban. Éves bázison Románia GDP-jének bővülése volt a legjelentősebb (4,2%), amit Szlovákia (+3,6%) és Csehország (+3,1%) követett (szezonálisan igazított adatok). A régióban jól teljesítőnek számított még Bulgária (+2,9%) és Lengyelország (+2,5%) is. Az előző negyedévhez képest is Románia (+1,6%) teljesített a legjobban, jelentősen maga mögött hagyva a második Ciprust (+0,9%). A periféria országai közül gazdaságának első negyedéves teljesítménye alapján kitűnik Spanyolország, amely éves bázison 3,4%-ot, negyedéves bázison 0,8%-ot bővült. Az eurózóna gazdasága 1,5%-kal bővült (év/év), a bővülés mértéke rövid bázison 0,5% volt. Ez a vártnál egészségesebb gazdasági állapotra utal. A publikált adatok haladékot adhatnak az EKB-nak, mielőtt a piac ismét gazdaságélénkítést várna a központi banktól, bár Mario Draghi a márciusi kamatdöntést követően arra hívta fel az eurózóna tagországok vezetőinek figyelmét, hogy az EKB monetáris lazítása helyi, fiskális politikai megoldások nélkül nem elegendő a gazdaság növekedésének fellendítéséhez. Várhatóan a piac figyelme egyre inkább a június 23-i brit népszavazás felé fordul majd, amin a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint többségben lehetnek a maradáspártiak.
Magyarország 2015 negyedik negyedévében ugyan lemaradóban volt a régiós versenytársakkal folytatott versenyben, de az Európai Unióban még az élmezőnyhöz tartozott. 2016 első negyedéve azonban hatalmas meglepetést hozott és Magyarország nemcsak régiós, hanem EU-s viszonylatban is sereghajtóvá vált. Az előző negyedévhez képest 0,8%-ot eső magyar gazdaságnál még a sokadszorra bajba jutó, és számtalanszor kisegített görög is jobban teljesített, így az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés üteme 3,2%-ról 0,9%-ra esett vissza. Arra lehetett számítani, hogy a gazdaság lassulni fog, hiszen a 2007–2013-as EU-s költségvetési ciklushoz kapcsolódó forrásokat a tavalyi év végéig lehetett felhasználni, míg 2016-tól már csak az új, 2014–2020-as ciklusból vonható be forrás. Mivel az államapparátus eddig nem az új ciklusból lehívható forrásokra, hanem arra koncentrált, hogy az előző ciklushoz kapcsolódó forrásvesztést elkerülje, ezért tavalyhoz képest 3-4 milliárd euróval csökkenhet az EU-s forrásokból megvalósított beruházások volumene 2016-ban. Ezt tükrözi a kiugróan gyenge teljesítményt nyújtó építőipar (első negyedév: -27,6%) és a gyenge ipari teljesítmény (első negyedév: +0,3%) is.
A második negyedév még az elsőnél is gyengébb lehet, de az év második felétől már ismét élénkülni fog a növekedés. A gyorsan csökkenő munkanélküliség és az élénkülő bérdinamika miatt a fogyasztás bővülésének bázisa stabil, itt további bővülés várható. A nagyobb költségvetési költekezés is részben ellensúlyozni tudja majd az EU-források kiesését, a kormány ugyanis a korábban célként kitűzött nullás költségvetésre vonatkozó tervét elvetve jelentős adócsökkentést és a kiadások növelését jelentette be, illetve a földeladásokból származó bevételt is állami beruházásokra fordítja. Az építőiparban pedig az év második felétől fellendülést hozhat a Családok Otthonteremtési Kedvezménye által is élénkített lakáspiaci kereslet. Ráadásul az infláció továbbra is a jegybanki cél alatt maradhat, így a jelenlegi, rendkívül alacsony kamatszint még évekig velünk marad, sőt további kamatcsökkentés várható.
Váradi Beáta
OTP Elemzési Központ
A cikk szerzője: Váradi Beáta
