Sertéseknél, más állatfajokhoz hasonlóan, hőstressz esetén, csökken a takarmányfelvétel, egyes becslések szerint 20oC felett minden 1oC hőmérséklet emelkedés 1,5%-kal. Ez különösen jelentős probléma szoptató kocáknál, ahol akár már 25oC-on is átlagosan 0,5 kg-mal kevesebb a napi takarmányfelvétel. Ehhez társulnak a hőstressz okozta egyéb hatások is, így például sertéseknél bármely stresszhatásra nő a testhőmérséklet, amelynek 1 oC-kal való növekedése 20–30%-kal növeli az anyagcsere-intenzitást, emiatt nő az energiaszükséglet.
A növekvő intenzitású metabolizmus, valamint a magasabb külső hőmérséklet hatására szaporább lesz a légzés. A légvételek száma 23 oC-on 20–30/perc, de 30 oC-on már elérheti a 150/perc értéket. Hőstressz hatására nő az ivóvíz-felvétel is, amely egy bizonyos mérték fölött hasmenéshez vezet, emellett nagyobb lesz a vizelet mennyisége is, amely viszont következményesen elektrolit hiányt idéz elő a vizelettel kiválasztott jelentős mennyiségű elektrolit miatt. Ezek együttesen kiszáradáshoz is vezethetnek, különösen fiatal állatoknál. Ezek a kompenzációs mechanizmusok azonban tartósan a termoneutrális zóna felső határértékét elérő, vagy annál magasabb hőmérséklet (ábra) esetén már nem elegendőek, emiatt a termelési mutatók jelentős csökkenése,valamint egészségkárosodás alakul ki. Súlyos problémát jelent a testsúlygyarapodás csökkenése mellett a kocák és a kanok romló szaporodásbiológiai állapota, valamint szoptató kocáknál a csökkent mértékű tejtermelés, amely akár annak teljes leállásáig súlyosbodhat. A kocák tejtermelését közvetett módon is befolyásolja a hőstressz, mivel ilyenkor fokozódik a bélcsatornában jelenlévő patogén baktériumok által termelt endotoxinok felszívódásának, majd azok vérben lévő mennyiségének mértéke. Az endotoxinokról viszont ismert, hogy hatásukra csökken a vérben keringő prolaktin koncentrációja, azaz rontják a tejtermelés mértékét. Hőstressz hatására emellett megnőhet a hemorrhagiás vastagbél szindrómából eredő hirtelen elhullások száma is. Ennek hátterében elsődleges probléma, elsősorban folyékony takarmányozás esetén, hogy magas hőmérsékleten a patogén mikrobák felszaporodnak a takarmányban, amelyek toxinjai a bélcsatorna fala áteresztőképességének növekedése miatt nagyobb mértékben szívódnak fel. Kiváltó oka lehet továbbá a táplálékfelvétel változása is, ugyanis szintén jól ismert, hogy nyári nagy melegben a sertés ritkábban eszik, akkor is főképp éjszaka, akkor viszont általában egyszerre nagy mennyiséget. A túlevés következtében, különösen akkor, ha sok fermentálható szénhidrát van jelen a takarmányban, fokozódik a vastagbélben zajló fermentáció, amely fokozott gázképződéshez, következményesen pedig vastagbél-károsodáshoz vezet.
A fenti problémák csökkentésére számos takarmányozási vagy technológiai megoldást javasolnak. A takarmányokban jelenlévő patogén flóra gyérítésére alkalmas lehet a takarmány alapanyagok vagy takarmányok hőkezelése, esetleg savas kezelése, vagyis savanyítása. Ehhez társítható a bélcsatorna eubiotikus állapotának, azaz a bélflóra kedvező hatású, ún. konzumens, baktérium populációjának növelése, amelyre alkalmas lehet többek között homofermentatív tejsavtermelő baktériumok, vagy antibakteriális hatású növényi hatóanyagok (fitobiotikumok) adagolása. A takarmányokat a javaslatok szerint hőstressz idején célszerű nedvesített formában adagolni, amennyiben egyébként nem folyékony etetési technológiát alkalmaznak, de ebben az esetben is elsősorban granulált formában. A táplálóanyagok emésztése során képződő hőmennyiség csökkentése érdekében javasolják a nyersrost tartalom csökkentését, míg a metabolizmus során képződő hőmennyiség csökkentésére a takarmányok nyersfehérje tartalmának csökkentését, továbbá energia kiegészítésre keményítő helyett zsírok vagy olajok alkalmazását. Szoptató kocáknál a nyersfehérje tartalom csökkentése, 2–2,5%-kal, kettős kedvező hatással is jár. Egyrészt, mérsékelten ugyan, de nagyobb lesz a takarmányfelvétel, másrészt viszont csökken a kocák laktáció alatti testsúly vesztesége, amely a választáskor kedvezőbb kondíciót eredményez, csökkentve ezzel az üres napok számát. Hőstressz időszakban fontos továbbá az állatok megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátása. Stresszellenes hatásúnak tartják az A-, E- és C-vitaminokat, amelyek mennyisége a takarmányokban hőstressz időszakban az általánosan alkalmazott mennyiség 1,5–2 x mennyiségére is növelhető. A hőstressz hatására megnövekedett légzésszám, az ún. hiperventilláció, oxidatív terhelést jelent a szervezet számára. A vitaminok közül az E- és C-vitamin hatékony antioxidáns, ezért mennyiségük növelése ezeket a problémákat is csökkentheti, de kiválóan alkalmasak erre a célra az antioxidáns hatású növényi kivonatok is. A fokozott vízfelvétel, emiatt a fokozott mértékű vizeletürítés csökkenti a vérben az elektrolitok mennyiségét, emiatt, főképp növendék sertéseknél, a takarmány nátrium és kálium kiegészítése is indokolt, míg a fokozott légzésszám miatt nagyobb mennyiségben távozó szén-dioxid, azaz bikarbonát pótlására nátrium-bikarbonát adagolása lehet kedvező hatású, mert a vér bikarbonát tartalmának csökkenése miatt metabolikus acidózis alakul ki, amely tovább csökkenti a takarmányfelvételt. A mikroelemek közül a réz, cink és a szelén kiegészítés lehet kedvező hatású, de ez csak vitaminok egyidejű adagolása mellett együtt érvényesül.
A takarmányok jó higiéniai állapotának fenntartása mellett a nyári meleg időszakokban fokozott figyelmet kell fordítani azok mikotoxin szennyezettségére is, mert ezek mennyisége a tárolás során, különösen akkor, ha a magas hőmérséklet magas páratartalommal is társul, különösen nem megfelelő tárolási körülmények között, jelentős mértékben növekedhet. Ezek ellen ma már jelentős számú mikotoxin megkötő, illetve lebontó készítmény áll rendelkezésre, amelyek mennyiségét viszont javasolt ezekben az időszakokban megnövelni.
Technológiai szempontból megoldás lehet a takarmánykiosztás rendjének módosítása olyan módon, hogy a napi mennyiséget többször kisebb adagban adagolják, napközben ritkábban, míg éjszaka gyakrabban vagy nagyobb adagokban.
További technológiai lehetőség a legtöbb telepen ma már általánosan alkalmazott hűtés, amelyet viszont általános gyakorlatként vízpermettel valósítanak meg. Ez a módszer egyik oldalról kedvező, mivel a párolgás során jelentős mértékű lesz a hőelvonás az istállóban, a megnövekedett páratartalom viszont kedvezőtlen is lehet, ha az istálló légcseréje nem kielégítő. A megfelelő légcsere feltétlenül szükséges az istállóban felgyülemlett hő és pára eltávolítása mellett az oxigén pótlása, valamint a káros gázok eltávolítása szempontjából is.
A tartástechnológiai ajánlásokban szerepel még az istállók megfelelő szigetelése, hideg ivóvíz folyamatos biztosítása és az állománysűrűség csökkentése. Az istállóklíma megfelelőségét legjobban az állatok viselkedésével lehet ellenőrizni, ugyanis hőstressz esetén jól látható a padozattal való fokozott mértékű kontaktus iránti igény, továbbá a csoportok szétterülése és az egymással való érintkezés minimális mértékűre csökkentése.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a hőstressz kedvezőtlen hatásai ellen számos takarmányozási és technológiai lehetőség áll rendelkezésre, amelyekkel az ebből eredő termeléskiesés a minimálisra csökkenthető.
Dr. Mézes Miklós
A cikk szerzője: Dr. Mézes Miklós
