Az elmúlt egy évben összesen 422,5 milliárd forintnyi támogatást utalt át a hivatal – ebből 40 milliárd a nemzeti, 382,5 milliárd az uniós forrás. Ez óriási eredmény, tekintettel arra, hogy Phil Hogan mezőgazdasági biztos épp a napokban kényszerült rá, hogy több tagállam problémái miatt október közepéig meghosszabbítsa a tavalyi támogatások végkifizetési határidejét – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke (képen balra). Magyarországnak ezt sikerült elkerülnie, sőt, nemcsak, hogy ki tudtunk fizetni mintegy 132 milliárd forintnyi előleget – 28-ból csak 11 tagállam vállalkozott rá egyáltalán – , de a között a 4 ország között voltunk, amelyek a zöldítési előleg fizetést is megoldották. Az ugyancsak rekord, hogy minden eddiginél több, 35 féle jogcímen igényelhettek támogatást a gazdák.
A tapasztalatok szerint a termelők továbbra sem szokták még meg, hogy az új, 2020-ig tartó időszakban alap és zöldítési támogatás címen juthatnak hozzá a korábbi területalapú támogatás szintjének megfelelő összeghez, ráadásul ebben a rendszerben a közvetlen támogatási jogcímeket összekötöttéwk Brüsszelben, vagyis amíg minden jogcím ügyintézését le nem zárták, nem lehetett végleges összegeket kalkulálni, nem lehetett fizetni. A jövőben érdemes a gazdáknak erre a megváltozott rendre tekintettel tervezni a finanszírozásukat – hívta fel a figyelmet az elnök.
Gyuricza szerint a beérkező kérelmek közül 123.486 alaptámogatási igény volt, közülük 121.016 kapja meg a teljes összeget június végéig. Mintegy 201 milliárd támogatást fizetett ki az MVH. Zöldítési támogatásra mintegy 123.486 kérelem érkezett be, ebben 121.643 teljes kifizetésre került. Összesen 114,5 milliárd forintot utaltak el e jogcímen. Kistermelői átalánytámogatásra mintegy 50 ezren jelentkeztek be, részükre 9,3 milliárdot utaltak el.
Mintegy 1412 elutasító határozat született csak az alaptámogatások kapcsán, többnyire jogosulatlan igénylés miatt. A korábbiaknál kevesebb elutasítói döntés született, amit Gyuricza a gazdabarát ügyintézés bevezetésének tulajdonított. Ezt célozza az előzetes ellenőrzés idei bevezetése is. A szankciómentes módosításra rendelkezésre álló idő lejárta után az összes kérelmet átvizsgálta az MVH, formailag, tartalmilag is. Mintegy 48 ezer gazdálkodóknak küldtek ki módosítási lehetőségre végzést többek között blokktúligénylés, vagy hiányzó igazolások, dokumentumok miatt. A cél az, hogy minél több hibátlan kérelem érkezzen be, minél előbb tudjunk előleget fizetni az ellenőrzések elvégzése után a korábbi években megszokottaknak megfelelően – tette hozzá Dr. Gyuricza Csaba. A végkifizetési határidő után pedig nagyjából még ezer gazda számíthat pénzre, ha sikerül tisztázni a fennálló problémáikat. Az ő ügyük elhúzódását okozhatta például lezáratlan jogutódlás, birtokvita miatt bizonytalanná vált jogszerű földhasználat igazolása is.
A Magyar Időknek adott nyilatkozata szerint az intézményrendszer átalakításának részleteiről még folyik az egyeztetés, több kérdést is tisztázni kell a következő hetekben.
Az idei kérelmeket, és az októberi előlegfizetést azonban nem érinti a változás, a jövő év elejétől jogutóddal szűnik meg az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetéséért felelős hivatal. Az MVH kifizető ügynökségi feladatai a Magyar Államkincstárhoz kerülnek.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesz-tési Alappal kapcsolatos munkáért a vidékfejlesztési program koordinálásával foglalkozó Miniszterelnökség felel majd, ahogy ide kerülnek az MVH hatósági feladatai is. A Földművelésügyi Minisztériumba (FM) olvad be az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kezelésével foglalkozó szakterület. Az MVH megyei kirendeltségeit a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálják, szakmai irányításukért a Miniszterelnökség, illetve a földművelésügyi tárca felel majd. Vélhetőleg államtitkári szinten rendezik majd a források kezelését az utóbbinál is. Az egységes kérelem kérdése még megoldásra vár, mert mindkét alapból származó forrásokat igényelnek vele – valószínűleg az informatikai rendszerben is komoly átalakításra lesz szükség.
A termelők széles körében megnyugtató lehet, hogy a közvetlen támogatási jogcímek rendszerében 2020-ig nem lesz jelentős átalakítás. A jövő évtől, a közösségi jogszabályok alapján lehetőség van arra, hogy abban az esetben, ha a tagállam megítélése szerint egyes jogcímeknél javításra vagy pontosításra van szükség, akkor azt meg lehessen valósítani. Ennek révén biztosítható, hogy 2020-ig zökkenőmentesen működjenek az egyes intézkedések. Mivel a hazai jogcímek esetében csupán kis jelentőségű módosító igények fogalmazódtak meg eddig, csak némi korrekcióra lehet számítani. Ennek végleges feltételei csak az idén augusztus elejéig meghozott szakpolitikai döntések alapján lesznek meghatározva.
-kmk-
Fotó: Pelsőczy Csaba
A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin
