Éppen ezért komoly figyelmet érdemel, a gazdasági haszonállatok tartóitól is! Az állattenyésztésben akkor lehet elérni jó eredményeket, ha egészséges állatok, egészséges környezetben, egészségesen fejlődnek. A körültekintően, reális elvárásoknak megfelelően kialakított környezetet lehet és kell aztán egészségesen működtetni.

Amióta az emberiség belefogott az állatok tartásába, felismerte, hogy a gondozás kihagyhatatlan feladata, hogy az állatoknak a táplálékon kívül vizet is kell biztosítania. A történelem során, természetes vizekből történő itatástól, szépen haladtak az első kezdetleges megoldásokon keresztül akár a gémeskútig, a cserép csibeitatókig, itatóvályúkig, lajtos kocsiig.

Az állattenyésztés kialakulása az igénytelen parlagi állatokból egyre jobb minőségű állati termékeket biztosító haszonállatokat, aztán már fajtaválasztékot, később hasznosítási irányú hibrideket hozott létre. Intenzív növekedésű, nagy termelési potenciállal bíró gazdasági haszonállatok genetikai adottságainak kihasználásához elengedhetetlen az állomány megfelelő tartási körülményeinek, kiváló telepi menedzsmentjének valamint jó minőségű takarmányának és a megfelelő mennyiségű víz biztosítása. A megfelelő vízmennyiség mellé azonban a jó minőségre is szükség van.

A jó minőségű víz nemcsak a termelést, az előállított élelmiszer (tej, hús, tojás stb.) minőségét, vagy éppen az állatok hőháztartását, illetve az ellenálló képességét befolyásolja, hanem az egyre bonyolultabbá váló tartástechnikai eszközök (pl. párásító, itatószelepek, nagy nyomású mosóberendezések, fejőgépek) működését, élettartamát is. Azért is érdemes az ivóvíz minőségére figyelmet fordítani, mert az érvényben lévő állatjóléti támogatások részeként,
a 201/2001 Kormányrendeletnek megfelelő minőségű ivóvíz itatása esetén jelentős támogatási összeg igényelhető.

Mára sokféle külső és épületen belülre beépíthető technológiai megoldás létezik, amit a kiváló ivóvíz szolgálatába lehet állítani.

A különböző állatfajokra szakosodott tartástechnológiák gyártói törekszenek megfelelő, ellenálló anyagokból, a célállat élettanának, szokásainak, igényeinek megfelelő, nem pazarló itatórendszerek kifejlesztésére. Igyekeznek megoldani, hogy minél lassabban alakulhasson ki a biológiai biztonságot veszélyeztető, de akár fizikai és gazdasági károkat is okozó biofilm az itatórendszerek oldalfalán. Újabb és újabb megoldásokkal, újításokkal, anyagok megfelelő kombinációjával érik el, hogy az itatók szelepei ne eresszenek, vagy éppen ellenkezőleg, véletlenül se záródjanak el, legnagyobb melegben, vagy akár hidegben, a legszélsőségesebb körülmények között is vízhez juthassanak az állatok. 

Az épületeken belül kiváló higiéniai megoldások vannak a szervizperiódusban a rendszerek tisztítására, illetve a termelési ciklusban a víz kezelésére, savanyítására. Akár napi tartályból, akár gyógyszeradagolón keresztül, akár adagoló szivattyúval a csőrendszert is lehet fertőtleníteni, tisztítani, vagy egész pontosan be lehet állítani az itatásra szolgáló víz kívánt pH-értékét.

A legtöbb állattartó telep saját fúrt kútról látja el vízzel az állományát. A kutakból nyert víz kezelése szinte mindenhol szükséges. Az ivóvízkezelés során mikro és ultraszűrési, ioncserés, abszorbciós, illetve oxidációs eljárások kombinált használatával lehet a nem kívánatos anyagokat a vízből eltávolítani, illetve nem káros formulává átalakítani. A mai korszerű ivóvízkezelő berendezések, hely- és energiaigénye kicsi, jól automatizáltak és alacsony karbantartási igényűek. Jellemzően szilárd padozat, fagymentesített hely (akár egy konténer is alkalmas) és elektromos csatlakozás kiépítése szükséges. A vízkezelő rendszer csak megfelelő méretezés esetén tudja a kívánt eredményt biztosítani, ezért az állattartó telep éves, napi és legmagasabb-legalacsonyabb óránkénti vízfelhasználását is meg kell határozni.

Mindezek tükrében könnyen belátható, hogy állattartó telepeken az állatok jó minőségű ivóvízzel való ellátása nem luxus, nem költség, hanem egyrészt minél gyorsabban végrehajtandó fontos feladat, másrészt a lehető leggyorsabban megtérülő beruházás.

Fábián Imre
HAT-AGRO Higiénia Kft.

A cikk szerzője: Fábián Imre