Még június végén, az Aratási Koordinációs Bizottság idei első ülésén Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár úr konstatálta, hogy az őszi árpa betakarításával megkezdődött az idei aratási szezon az országban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslése alapján az őszi árpa esetében a közel 270 ezer hektáros vetésterületről mintegy 1,4 millió tonna őszi árpa betakarítása várható, ami 20%-kal nagyobb, mint az előző évi érték. Mindez a tavalyi évhez képest 60 ezer hektárral megnövekedett vetésterületnek tudható be. Előre láthatóan a hektáronkénti átlaghozam országosan 5,25 tonna lesz. A legmagasabb érték, 6,4 t/ha Tolna megyében várható, de több megyében (Fejér, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya) is meghaladhatja a 6 t/ha-t.
Az őszi búza idei vetésterülete 966 ezer hektár. A terméshozam hektáronként átlagosan 5 tonna körül várható, amely lényegében a tavalyi szintnek felel meg. Ennek révén országszerte közel 4,8–4,9 millió tonna őszi búzára lehet számítani. Ez az érték ugyan elmarad a tavalyi év 5,2 millió tonnás termésétől, de még így is 2,5 százalékkal több, mint az elmúlt öt év átlagos eredménye. A betakarítás első harmadának befejezését követően a legmagasabb termésátlagot Tolna megyéből (6,6 t/ha) és Baranyából (6, 5 t/ha) jelentették.
A rozs és a tritikálé vetésterülete esetében is nagymértékű csökkenést lehet idén számszerűsíteni. Előbbi esetében a tavalyi értékhez képest közel 30%-os, utóbbinál 13%-os csökkenés révén 30, illetve 113 ezer hektárra mérséklődött a területnagyság. Ugyan előreláthatólag javulnak az idei hozamok, így a rozs esetében 3,4 a tritikálénál pedig 4,6 tonna/hektáros értékre számíthatunk, a termésmennyiség még így is elmarad a tavalyi és az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva. Így az idei évben rozsból 97 ezer, tritikáléból pedig 496 ezer tonnányi termésre lehet kalkulálni.
A repce 254 ezer hektáros vetésterületén az előző évi eredményhez képest mintegy 13 százalékkal nagyobb hozam várható. A hektáronkénti átlagtermés előreláthatóan meghaladja a 3,1 tonnás értéket, így az országos termés elérheti a 760 ezer tonnát, ami több mint 200 ezer tonnával haladja meg a múlt év értékét. A szalma betakarítása is megkezdődött. Követve a betakarítást, fokozatosan növekszik a várhatóan 1,4 millió hektáron betakarított mennyiség értéke. Amely esetében évről évre nő az erőművi felhasználás, így a főbb égetőműnek környékén viszonylag sok gazdálkodó a szalma leszecskázása, és talajba történő visszaforgatása helyett bálázva értékesíti a szalmát.
Egyes szakértők szerint az idei évben hazánkban nem is a mennyiség, hanem inkább a minőség ad majd okot az aggodalomra. Az árak esetében kihívást támasztanak a kalászosok esetében a kedvező nemzetközi szinten jelentőséggel bíró országokban megvalósuló betakarítás kedvező kilátásai és a bőséges készletek. Ezek jelentős árcsökkentő hatással bírnak. Amennyiben a nemzetközi trendeket nézzük megállapítható, hogy a globális gabonatermelési kilátások kedvezőek, főleg a búza esetében. Nemzetközi szinten a búzatermelés 732 millió tonnára tehető, egy százalékkal magasabbra, mint ahogy azt júniusban – az északi féltekén kezdődő aratás előtt – az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) előzetesen jelezte. Ez elsősorban az EU, Oroszország és az USA javuló termelési kilátásainak köszönhető, ami a kedvező időjárási körülmények eredménye. A kukoricát illetően kevésbé lehet jó kilátásokról beszámolni, ugyanis a brazíliai második aratás eredménye várhatóan csekély mértékű lesz, emellett Kínában a lecsökkentett állami támogatás miatt kevesebb területen műveltek kukoricát. A 2016/17-es év teljes gabonafogyasztása 2 555,6 millió tonna körül alakul, így a globális gabonakészlet a 2017-es mezőgazdasági év végére 635 millió tonna lesz, 1,5 százalékkal az idei nyitó érték alatt.
Az aratás kezdetével párhuzamosan az Országgyűlés 122 igen, 63 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta hazánk 2017. évi költségvetését. A büdzsében szinte minden jelentősebb nemzetgazdasági területre valamivel több forrást terveztek, mint 2016-ban. Örvendetes hír, hogy ez alól az agrárium sem kivétel. A 2017-es költségvetés ugyanis az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretösszegét az idei 657,1 milliárd forintról 763,3 milliárd forintra emelte.
A növekmény jelentős része a vidékfejlesztéshez kapcsolódik. A Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési programok esetében 2017-ben közel duplája, mintegy 95 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre, mint idén. A vidékfejlesztési pályázatok fokozatos meghirdetéséhez kapcsolódóan a célkitűzések támogatására tehát az idei 108,9 milliárd helyett 203,35 milliárd forint jut majd a következő évben. A nemzeti támogatás mértéke az előző évi 88,1 milliárd forintról 2017-ben 91,4 milliárd forintra nő. Ebből a legjelentősebb növekedést a Folyó kiadások és jövedelem támogatások / Nemzeti Agrártámogatások elnevezésű előirányzaton jelenik meg. A 2,1 milliárd forintos többletforrás valamint az egyéb hatások révén – a meglévő programok és források mellett – több új jogcím meghirdetésére is sor kerül.
Ezek közül kiemelendő, hogy a meglévő baromfi állatjóléti program mellett egy új konstrukció keretében az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatására nyílik mód. A 38/2016. (VI. 6.) FM rendelet szerinti jogcím révén a tárgyév július 1-jén tenyésztésbe vont tenyészbaromfi-állományra, illetve átminősített, étkezési tojást termelő tyúkállományra igényelhető támogatás keretösszege közel 1,25 milliárd forint. A támogatás mértéke állategységenként a) étkezési tojást termelő tyúk és tenyésztyúk esetén 10 391 Ft, b) tenyészliba esetén 7 903,2 Ft, c) tenyészkacsa esetén 9 181 Ft, d) tenyészpulyka esetén 6 373,8 Ft lesz. A támogatás fejében a termelőnek – több egyéb feltétel teljesítése mellett – évente négy alkalommal ellenőriztetniük kell a felhasznált tojótáp deoxinivalenol tartalmát, amely legfeljebb 2,5 mg/kg lehet.
A forrásbővülés révén az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása is nőtt, így közel 10,5 milliárd forintot lehet ennek keretében felhasználni, ami lehetővé teszi a jelenleg támogatott területek kibővítését is. A tervek szerint várhatóan hamarosan bevezetésre kerül a vemhes üszők állategészségügyi költségeinek támogatása. Ennek révén a nehéz helyzetbe került tejágazat további 1,5 milliárd forintos forrásban részesülhet. Ezenfelül a nyúltenyésztők is többlettámogatásokkal számolhatnak, továbbá az állattenyésztési feladatok támogatása 340 millió forintos többletforrással 1,3 milliárd forintos keretösszeg áll majd rendelkezésre. Új előirányzatként jelenik meg jövőre a sertések sertésreprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) elleni mentesítés programja, amelyen a szükséges intézkedések finanszírozására 875 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre.
A csekély összegű „de minimis” támogatás már eddig is jelentős mértékben segítette a mezőgazdasági termelőket (pl. a szárított takarmány, a fűszerpaprika minőségi árutermelésének, a nyúltenyésztésnek, a méhészeti járművek, a rendezett piaci kapcsolatok kialakításának, a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez (gázolaj jövedéki adójához) nyújtott támogatáson keresztül). A költségvetési keretszámok bővülése eredményeként jövőre új jogcímként bevezetésre kerülhet a tenyészkos beállításának programja is. Ennek keretében évente 300 és 500 millió forint közötti forrást tudnak igénybe venni a juhászok, a jobb árualap kialakítása valamint a genetikai állomány javítása érdekében.
Mivel az ágazat finanszírozásában széles körben használják a termelők a rendelkezésre álló és állami szerepvállalással működő kedvezményes hitelprogramokat, érdeklődésre tarthatnak számot a tervezett új konstrukciók. Az Európai Bizottság bejelentett döntése alapján az idei évben a termelők likviditási problémáinak kezelésére a tagállamok számára engedélyezett kölcsön, illetve garancia formájában átmeneti, korlátozott összegű tagállami programot indít. Ez alapján a tárca az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel keretében tervezi a tej- és sertéságazatban működő kkv-k részére kamat- és költségmentesség biztosítását. Így lényegében ingyen hitellehetőséghez juthatnak az érintett ágazatban tevékenykedő termelők. Szintén a kamat- és költségmentesség konstrukcióban működne az idén tavasszal fagykárt szenvedett 852 településen gazdálkodó termelő számára meghirdetett konstrukció is. Az 51/2016. (VII. 21.) FM rendelet alapján hektáronként legfeljebb 500.000 forint összegű hitelhez juthatnak az érintett termelők.
Ha már a támogatási összegeknél járunk, a kép teljessé tétele érdekében említést igényel a nemzeti források mellett az Európai Unió finanszírozta közvetlen támogatás keretének alakulása is. Jövőre közösségi forrásból az ideihez hasonló összeg várható. Az árfolyamhatás következtében várhatóan 5 milliárd forinttal több, 417 milliárd forint jut a hazai termelőkhöz uniós közvetlen támogatási jogcímek révén 2017-ben. A jelenlegi ismereteink szerint az összeg 2020-ig hasonló szinten maradhat.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
