A jelenlegi helyzetben mindkét vállalat életére jelentős hatással vannak a mezőgazdaság általános szerkezeti problémái, illetve a tejpiaci helyzetből adódó kedvezőtlen termelési kilátások. Ennek ellenére a kötetlen beszélgetést inkább kedélyesre terveztük és az elmúlt évek fontos állomásai mellett leginkább a pozitív élményeket igyekeztünk feleleveníteni.
Mind a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., mind a szentesi Árpád Agrár Zrt. életében az elmúlt évtizedek meghatározó jellegű változásokat hoztak. Megváltozott mind a tulajdonosi szerkezet és emellett a működési forma is. Elsőként röviden a cég bemutatására kértem az elnök urat. A történeti áttekintés keretében Dr. Csikai Miklós hangsúlyozta, hogy egy cég életében a saját adottságainak ismerete és azok megfelelő felhasználása kulcsfontosságú. A szentesi kertészek első szövetkezetüket 1957-ben alapították, majd 1960-ban megalakult a Szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A térség hagyományai még az 1800-as évek végére datálódnak, amikor 1875-ben megjelentek az első bolgár kertészek a térségben és magukkal hozták a kertészeti termelés kultúráját. A helybeliek is hamarosan elsajátították az új módszereket. A melegágyi palántanevelés, a növények táblás termesztése, az árasztásos, majd később a bakhátas öntözés elterjedése jelentős előnyöket jelentett a zöldségfélék korai piacra kerülésében. A második világháborút követően az 50-es évektől kezdődően a zöldségtermesztés jelentősége tovább nőtt.
További jelentős fejlődést eredményezett a gazdálkodásban, amikor 1964-ben elkészült a szövetkezet első termálkútja. A termálvíz hasznosítására 1968-ban elkészült az első üvegház, majd 1972-ben befejeződött a ma már réginek nevezett 6,5 ha-os üvegház telep építése. Napjainkban az Árpád Agrár Zrt. kiaknázva másik jelentős adottságát, a termálvizet, Magyarország egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozásává fejlődött. A termálvízzel fűtött kertészetek között Európában a legnagyobb méretűek. Az elnök úr elmondta a beszélgetés során, hogy a jelenlegi üzemméret az alábbi néhány számmal jellemezhető: kertészeti tevékenységük közel 40 ha-on zajlik, melyből 5,5 ha a palántanevelést szolgálja. Az üvegházak és fóliasátrak fűtésére 20 kútból nyerik a termálvizet. A paprikát, paradicsomot, uborkát a DélKerTÉSZ Tész-en keresztül értékesítik és szinte az év teljes egészében találkozhatunk termékeikkel a boltok a polcain.
Az innováció, a fejlesztések és a beruházások folyamatosak voltak a cég több mint fél évszázados történetében. 2015-ben kezdtek el egy újabb beruházást, teljesen önerőből, pályázati pénzek nélkül megvalósítani, a gazdaság szegvári egységében. A 2,3 ha-os üvegház és a terveikben szereplő további fejlesztések az elnök úr elmondása szerint már nem a méret további növelését, hanem az időközben elavult épületeik leváltását, a legmodernebb, világszínvonalú technológia beépítésével egyértelműen a versenyképesség növelését célozzák meg. Az újonnan épített és a később építendő üvegházakat a meglévő termálkutak energiájára alapozzák, azonban az új, nagy légterű, modern épületek energiaigénye mintegy 50%-kal alacsonyabb a korábbiaknál, ugyanakkor az elérhető hozam a kétszeresére emelkedik majd.
A vállalat életében a zöldséghajtatás mellett évi 30 millió darabos nagyságrenddel szerepel a palántanevelés, melyre az jellemző, hogy a saját igényükön túl mintegy 1000 kisebb-nagyobb kertészet szaporítóanyag beszállítói is egyben.
A címben is olvasható idézetet Dr. Csikai Miklós első hollandiai tanulmányútja idején ismerte meg és tette magáévá. A beszélgetés során elmondta, hogy a fejlesztések pályafutása során elsődleges prioritást élveztek és azokban az időszakokban sem szüneteltek, amikor lehívható pályázati pénzek nem álltak ehhez rendelkezésre. A kertészeti ágazat után áttértünk a szarvasmarha ágazattal kapcsolatos eredmények és aktualitások megbeszélésére, mely téma szintén nem szűkölködött a fejlesztésekben az elmúlt évek tekintetében. 2013-at követően az ágazat jelentős fajlagos hozamnövekedést produkált, mely elsősorban az 1 tehénre jutó termelt tej és árutej mennyiségének növekedésében mutatkozott meg. Míg a 2010-es évek elején a fajlagos árutej 7.500 liter/tehén szinten stagnált, addig 3 év alatt először az állomány a 8.000 litert haladta meg, jelenleg pedig már az éves 9.000 literes fajlag elérésére tör.
Kellerné Mencser Mária a szarvasmarha ágazat vezetője az egység ismertetése során beszámolt a konkrét eredményeikről. Az idei évben folyamatosan 600 db feletti tehénlétszámmal dolgoztak, mely a telep méreteihez képest magasnak mondható. A tehenek esetében 32–34% közötti selejtezés jellemzi az állományt az elmúlt években, melyben 2–4%-os mértékű az elhullás. A borjak és növendékek felnevelése során a teljes időszakban a szaporulatra vetítve a felnevelési veszteségek 6–8% között alakultak az elmúlt időszakban. Partnereink részére szolgáltatásként biztosítjuk Csókás András menedzsment diagnosztika szolgáltatását, valamint a telep is részt vesz a Korrigált Életteljesítmény Program által létrehozott versenyben, melynek helyezettjeit a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. évente díjazza. A telep eredményei alapján az idei évben a publikus értékeket elérő mezőny első felében helyezkedik el.
A tejtermelés emelkedése mellett nagyon kedvező tejbeltartalmi értékeket produkál az állomány: a 2015-ben termelt tej zsírtartalma 3,99%, míg fehérjetartalma 3,28% volt. A megtermelt tejet az Alföldi Tej Kft. felé értékesítik saját bolthálózatuk mellett. Kellerné véleménye szerint az elmúlt évek felgyorsult fejlődése, ami a hozamok emelkedésében megmutatkozik több tényezőre vezethető vissza, de a legtöbb esetben ezek is a fejlesztések eredményeinek tekinthetők. Elsőként említette a 2013 decemberében beüzemelt 2x16 állásos parallel rendszerű, gyorskiengedős fejőházat, mely a környék legmodernebb ilyen létesítménye. A fejőházban is van szerepe a termálvíznek: a padozatban padlófűtés került beépítésre, az emberek és állatok feje felett pedig termo ventilátor üzemel. A régi fejőházhoz viszonyítva csökkent a fejési idő, mely nem csak azt eredményezte, hogy a munkabérköltséget tudták csökkenteni, hanem az állatok pihenő ideje is növekedett. A rövidebb fejési idő és a beépített kehelyvisszamosó berendezés miatt higiénikusabb fejési munka mindenképpen emelte a hatékonyságot és döntően hozzájárult a hozamok emelkedéséhez is. Az istállókban változtattak a szellőzés rendszerén, nagyobb teljesítményű ventilátorokat helyeztek el és a párásító berendezést is kicserélték. A tehénkomfort emeléséhez a takarmányozás terén is hozzájárultak azzal, hogy az elmúlt években a szálas takarmány egy része tető alá került, illetve a kazlakat fóliával takarják, emellett a silóterek kapacitását is emelték.
Azt már Kovács György vezérigazgató-helyettes mondandójából tudjuk meg, hogy a vállalat növénytermesztését sok negatív hatás is éri. Átlagosan 20 AK alatti területen gazdálkodnak. Mintegy 2600 földtulajdonossal állnak kapcsolatban, akiktől az 5000 ha-t meghaladó területet bérlik. A szélsőséges időjárás általában a klímaváltozás érzékelhető hatásaiként az extrém erős besugárzással és a gyakran tapasztalható aszállyal sújtja őket. Azokban az időszakokban amikor esik, ez rendkívül egyenlőtlenül történik és emiatt jelentős belvíz is elő szokott fordulni a területeiken. Élénken él emlékezetükben 2014. év ősze, amikor térségükben szinte folyamatosan esőzött. 2014 második felében közel 1000 mm csapadékot kaptak. Ez természetesen jelentős nehézségeket okozott a kukorica és napraforgó betakarításában, illetve késleltette az őszi talajmunkákat és a vetéseket is. Kukoricát még 2015 tavaszán is kényszerültek betakarítani. Így a vetések jelentős része alapművelés nélkül került a talajba. Ezt követően 2015 tavaszán és nyarán extrém magas hőmérséklet mellett az aszály pusztított területeiken. Június és augusztus között 39 mm csapadékot kaptak összesen.
Azt már Dr. Csikai Miklós teszi hozzá a fentiekhez, hogy amióta a földhaszonbérlet fizetési kötelezettség terheli a gazdálkodókat, a nehézségek ellenére sem volt olyan időszak, amikor a Zrt. kezdeményezte volta a földtulajdonosok felé a bérleti díj csökkentését, vagy elengedését.
Ezen tényezők mellett elmondható, hogy az állomány részére a tömegtakarmányokat saját maguk termelik: kukoricaszilázs, lucernaszenázs és széna, valamint réti széna szerepel a monodiétában. A tavalyi évben először termeltek rozsot, melyből szenázst készítettek. A vetésforgóban mintegy 350 ha szója is szerepel, melynek termését a saját takarmányágazat által feldolgozva tudják a termelő tehenekkel etetni. Ezáltal a saját termésű szójával teljes mértékben kiváltják az import szójadarát a tehenészetben.
A TMR készítéséhez a telepen használnak még gabonaféléket, extrahált darákat, melléktermékeket. Minden alapanyag közvetlenül a telepre kerül, a kisebb mennyiségű kiegészítők, komplett premix, pufferek etetését is a termelő csoportok részére kevert teljes takarmánykeverékbe történő bekeveréssel oldják meg, ami nagy figyelmet kíván a kivitelezés tekintetében.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. szállítja az állomány számára szükséges komplett premixeket, esetleges kiegészítőket, védett fehérjét. A takarmányozási receptúrát az állatok részére szintén szakembereink készítik.
A tejelő szarvasmarha tartás jelenéről és jövőjéről az elmúlt évek jelentős beruházásai miatt is komoly viták zajlottak a cégen belül. Számos tanácsot kaptak és véleményt meghallgattak, érdemes-e jelentős összegeket befektetni az ágazatba. Csikai úr véleménye szerint, mellyel egyet is lehet érteni, soha le nem dolgozható versenyhátrányban vagyunk a nyugat-európai termelőkkel szemben. Elsősorban az enyhébb atlanti klíma miatt, mely kedvez annak, hogy az állatok már a felnevelésük alatt is, majd a termelésük során is sokat tartózkodhatnak legelőn. Ez részben a trágyakezelésben jelent jelentős előnyt, másrészt a takarmányozás is jelentősen gazdaságosabb.
Ennek ellenére elmondta, hogy Szentesen a tejelő tehéntartásnak volt, van és lesz is jövője, melynek oka az általa többször is hangsúlyozott hosszú távú gondolkodás, melynek a mezőgazdaságban is érvényesülnie kell. A másik általa említett fontos érv, a több lábon állás stratégiája, melynek helyességéről meg van győződve. Régen a szarvasmarha azért volt szükséges a szövetkezet életében, mert a melegágyi termesztésben a fűtést a trágyával tudták megoldani. Jelenleg nem elhanyagolható a szerves- és hatóanyag-tartalma. A társaság által művelt területekből mintegy 2000 ha öntözött, ezek megfelelő állapotban tartásában különösen fontos a szerves trágya.
A vállalat eddig tárgyalt, önállóan is életképes ágazatainak együtt kell működnie: a kertészet a palántaneveléssel, a növénytermesztés és az állattenyésztés egymásra vannak utalva a mindennapokban. A közöttük lévő együttműködést, a szinergiákat kell erősíteni. De azt is el kell mondani, hogy a jelenlegi 63 Ft-os nyerstej felvásárlási alapárral a rendszer nem működtethető. Csikai úr véleménye szerint a tejtermelés önköltsége a hazai nagyüzemekben átlagosan 100 Ft/liter vagy efelett kalkulálható jelenleg. A jövedelempótló és egyéb rendkívüli, az ágazatot segítő támogatások ellenére is a termelés jelentős veszteséget állít elő nap mint nap.
Az a gazdálkodó, akinek jelentős állománya van, istállót, fejőházat, trágya- és hígtrágya tárolókat épít egyértelműen 20–25 évre kalkulál. Ezzel együtt nem tud megfelelő reakciókat adni arra, amikor egy év alatt több mint 40%-kal csökkennek a felvásárlási árak. Hosszú távú és kiszámíthatóbb szabályozó rendszer lenne szükséges hazai szinten, ugyanakkor meg kell oldani az ágazat európai szintű válságát, mely a kvótakivezetés után alakult ki és az orosz-ukrán válságból adódó embargó tovább súlyosbított.
Szükséges lenne támogatni a hazai élelmiszer feldolgozókat, közöttük a tejfeldolgozókat, melyek fölös kapacitásokkal rendelkeznek, ugyanakkor sok esetben elavult technológiával, nem kellően hatékonyan kénytelenek dolgozni.
Szentesen ezekre a problémákra sok esetben tudnának gyógyíreket, alkalmaznak olyan praktikákat, amelyekkel rövid távon átvészelhetőek a piaci zavarok, de leginkább az a makacs elszántság adjon erőt mindenkinek, ami Csikai úrból árad: „Nem adjuk fel, ne reménykedjen senki, az Árpád nem adja fel! Ahogy élt 56 évig, remélem még száz év lesz utánunk!”
Éliás Dávid Józsefné
Kelet-magyarországi értékesítési vezető,
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Éliás Dávid
vezető szarvasmarha szaktanácsadó,
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
A cikk szerzője: Éliás Dávid Józsefné
