Az EU-tagországok azt kérték, hogy csökkentsék az antibiotikumok használatát az állatoknál
EU - Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azt javasolta az állattartóknak, hogy a kolisztin hatóanyag-tartalmú gyógyszereket csak másodlagos kezelésként használják az állatgyógyászatban és az ilyen célú kereskedelmi eladásokat csökkentsék az EU területén.
A kolisztint már több mint 50 éve használják, mind a humán, mind az állatgyógyászatban. A humán kezeléseknél ez egy utolsó lehetőségként alkalmazott hatóanyag, amellyel azon bakteriális fertőzéseket kezelik, amelyek rezisztensek más antibiotikumokra. Részben a más antibiotikumokkal szemben kialakult rezisztencia miatt a kolisztin felhasználás növekedett az utóbbi években. Manapság ez az öt leggyakrabban használt hatóanyag egyike, amelyet az állatgyógyászatban alkalmaznak az EU-ban. Azonban az EMA most azt javasolja, hogy kevesebbet kellene belőle használni annak érdekében, hogy megőrizze hatékonyságát, ne alakuljon ki még több rezisztens baktérium vele szemben. Az Európai Bizottság azért vette napirendre a kérdést, mert felfedezték a kolisztin rezisztens baktériumok új működési mechanizmusát, amit az mcr-1 gén okoz. Az intézkedésben kifejtették, hogy a probléma megoldásához körülbelül 65%-kal csökkenteni kell a jelenlegi szintről, az állatgyógyászati felhasználását a kolisztinnek, EU-s szinten. A Gyógyszer Ügynökség szerint a kolisztin használatot nem másik antibiotikummal kellene helyettesíteni, hanem más módon elérni, hogy ne legyen szükség antibiotikum használatra. Példaként említették, javítani lehet az állattartás feltételeit, szigorítani a biosecurity rendszert a termelési ciklusok között és kiterjeszteni az állatok vakcinázását.
Forrás:
TheCattleSite News Desk, 2016. 07. 28.
Karnyújtásnyira vagyunk a tőgygyulladás elleni vakcinától
A Sherbrooke Egyetem Kanadában és a Bayer összefogott, hogy kifejlesszen egy szarvasmarha masztitisz elleni oltóanyagot.
François Malouin, a Sherbrooke Egyetem (UdeS) professzora több mint 7 évig fejlesztette a tőgygyulladás elleni vakcinát. Most a kutatást finanszírozó cég, a TransferTech (az UdeS része) aláírt egy licencszerződést a Bayerrel, hogy véglegesítse az oltóanyag kidolgozását.
A szarvasmarha masztitisz egy gyulladás a tehén tőgymirigyében, amelyet általában egy bakteriális fertőzés okoz. A leggyakrabban a Staphylococcus aureus a bűnös. A kórokozó könnyen átterjed egyik tehénről a másikra az állományban. Rontja a perzisztenciát és krónikus fertőzéseket okoz, ami több hónapig is eltarthat. A gazdasági hatása a tejtermelésre óriási: 110 millió USA dollár (98,75 millió euró) évente a kanadai Quebec tartományban és 400 millió dollár (359,1 millió euró) Kanada-szerte. François Malouin professzor és csapata által a Sherbrooke Egyetem Biológia Tanszékén fejlesztett vakcina korábban ismeretlen volt a fertőzés terjedésének visszaszorításában, amelyet a nagyon fertőző Staphylococcus aureus baktérium okozott. „A partnerünk a Bayernél azonnal felismerte a potenciált a védőoltásban”, mondta Malouin professzor. „Ezért a céget bevontuk a fejlesztés befejezésébe és lehetőség szerinti forgalmazásába a következő néhány évben.” Az UdeS örült a partneri lehetőségnek a Bayerrel, hogy előmozdítsa a masztitisz kutatást, amelyen sok más csapat is dolgozik világszerte. „Ez a vakcina ékes bizonyítéka a laboratóriumainkban dolgozó kutatóink minőségi munkájának,” – mondta Jacques Beauvais a Kutatásért, Fejlesztésért és Vállalkozói tevékenységért felelős alelnök a Sherbrooke-i Egyetemen. Ez a felfedezés nem jöhetett volna létre Céline Ster, Marianne Allard, és Julie Côté Gravel közreműködése nélkül (UdeS), a Montreáli Egyetem Állatorvos-tudományi Karának és az Agriculture and Agri-Food Canada tudósainak, különösen Pierre Lacasse, és a Canadian Bovine Mastitis and Milk Quality Research Network támogatása nélkül.
Forrás: Dairy Global, 2016. 06. 30.
Fordította: Dr. Gergácz Zoltán
A cikk szerzője: Dr. Gergácz Zoltán
