Nem új keletű dolog, hogy a helytelenül használt agrotechnikai eljárások, a talaj kizsigerelése és a vegyszerek túlzott használata miatt sokhelyütt felborult a talaj természetes egyensúlya, ami a káros szervezetek (főként a penészgombák) elszaporodásához vezetett. Habár a talajlakó penészgombák termelte mikotoxinok és az azok okozta betegségek korábban sem voltak ismeretlenek, mégis csak az aflatoxin felfedezése óta állnak a tudományos érdeklődés középpontjában. A legfigyelemreméltóbb eset a híres angliai pulykavész volt, amikor több százezer pulyka hullott el a penészes földimogyoróliszt aflatoxin tartalma miatt.

Habár a toxinfelhalmozódás elsősorban a növénytermesztést (ott is leginkább a gabonaféléket) érinti, a mikotoxinok az állati termékekben is megjelenhetnek az állatok takarmányozására felhasznált növényi alapanyagok révén. Egyértelmű tehát, hogy az állati termékekben megjelenő toxinok az élelmiszerek biztonságosságát is negatívan befolyásolják, és a végső fogyasztó, nevezetesen az ember megbetegedését okozhatják.

Mikotoxinok megjelenése az állattenyésztésben és az élelmiszergyártásban

A penészgombák kártétele már a betakarítás előtt álló termésen is megfigyelhető, de a toxintermelődés a nem megfelelő szállítás és tárolás eredményeként a betakarítás után is tovább folytatódhat. Mivel a mikotoxinok a takarmányok előkészítési és gyártási műveletei során is stabilak maradnak, így könnyen az állati szervezetbe kerülhetnek. S az egyes mikotoxinok ugyan eltérő módon hatnak, hatásuk azonban össze is adódhat. A káros hatást nagymértékben befolyásolja a táplálkozással bevitt toxin mennyisége, az állatok egészségügyi állapota, ráadásul az egyes állatfajok különböző mértékben érzékenyek a mérgező vegyületekre. A mikotoxinok káros hatása leginkább a fiatal állatokat érinti, de különösen érzékenyek rá a sertések és a baromfifélék.

A mikotoxinok a jellemző tünetek mellett azonban tünetmentes problémákat is okozhatnak. Ha az állatok egyre kevesebbet esznek, vagy visszautasítják a takarmányt, akkor gyaníthatóan toxinnal szennyezett a táplálékuk. A folyamatos toxinbevitel pedig szaporodásbiológiai zavarokat, testsúlycsökkenést, az ellenállóképesség gyengülését, legsúlyosabb esetben elhullást von maga után. A mérgezéssel szemben leginkább veszélyeztetettek a jelentős részben gabonából készült takarmányt fogyasztó állatok.

Az emberi szervezet veszélyeztetettsége nemcsak az állati termékekben (hús, tojás, tej, túró) felhalmozódó mikotoxinok miatt áll fent, hisz közvetlenül a penészgombákkal fertőzött gabonafélék fogyasztásával is kialakulhat a toxinmérgezés. A felszívódott mikotoxinok leggyakrabban a májat, a vesét, az idegrendszert és az emésztőcsatornát károsítják, hosszabb mérgezés esetén pedig rákos megbetegedések is kialakulhatnak.

Sajnos egy-egy élelmiszer egyszerre többféle mikotoxinnal is szennyeződhet, s ez nagyban nehezíti az egyes mikotoxinok pontos megállapítását. Szerencsére a hatóságok egyre többször indítanak ellenőrzéseket, ahol az állati eredetű élelmiszerek vizsgálata mellett a feldolgozott gabonák és kenyérfélék toxintartalmát is szigorúan vizsgálják. 

Ok és okozat – megoldás a mikotoxin okozta problémákra

A penészgombák megjelenését és a mikotoxinok termelődését környezeti és klimatikus hatások is befolyásolják, de leginkább a helytelen talajgazdálkodás elterjedése okolható a káros hatások elszaporodásáért. A mikotoxinokkal kapcsolatos problémák egyik oka a gabonafajták túlzott fogékonysága a fertőzésekre, hiszen ahol ellenálló fajtákat termesztenek, ott a gombák számára kedvező körülmények között sem fertőződnek meg a növények. De ezekből a gabonafajtákból kevés van, s habár nemesítéssel előállíthatók új rezisztens fajták, a tapasztalat azt mutatja, hogy a kórokozók előbb-utóbb megtalálják a módját a rezisztencia áttörésének.

Végső soron megoldást csak a probléma gyökerének kiiktatása jelenthet. Ha a penészgombák és egyéb káros szervezetek elszaporodását a talajsavanyodás, a szerkezetében leromlott, humuszban szegény, kedvezőtlen talajkörülmények okozzák, akkor meg kell fordítani a folyamatot, és olyan agrotechnikai megoldásokat kell bevezetni, amelyek nemhogy csak megőrzik, de javítják is a talaj állapotát. Az egyetlen megoldás tehát a megelőzés!

Az innovatív megoldások közül kiemelkedő eredményt hoz a baktériumtrágyázás, amely keretében jótékony baktériumok pótlólagos bejuttatásával indítható be a talaj regenerálódása és állítható vissza a felborult egyensúlyi állapot. A kifejezetten erre a célra létrehozott Phylazonit Talajregeneráló készítmény olyan baktériumtörzseket tartalmaz, amelyek biológiailag aktív anyagcseretermékek (szideroforok, antibiotikumok, hormonok, vitaminok) révén drasztikus mértékben visszaszorítják a káros penészgombákat, helyreállítják a talaj kémhatását, lebontó folyamataik által pedig növelik a talaj humusztartalmát. A készítmény alkalmazása a talajsavanyodást, mint káros folyamatot képes lassítani, amelynek következtében a kezelt területen termelt növények vízgazdálkodása és tápanyagfelvétele is jelentősen javul. Mindez együttesen járul hozzá az egészséges talajélet kialakulásához, s egyben a mikotoxin jelenség kivédéséhez.

A tápanyagokban dús, egészséges talajban termett gabonafélék magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek és jóval kevesebb toxikus anyagot tartalmaznak. Ezek következtében a Phylazonit Talajregeneráló készítmény alkalmazása a mezőgazdasági termelésben jótékonyan segíti az egészségünk megőrzését, s hozzájárul az életminőségünk javításához!