Mindenek előtt köszönöm, hogy elfogadtad ezt a felkérést, és válaszolsz pár kérdésemre. Kezdésként mondanál pár szót a cégről és a termelési körülményeitekről?

Természetesen. Cégünk 1250 hektáron gazdálkodik a Csepel-sziget déli részén, elsősorban Ráckeve térségében. Változatos talajaink vannak, a Duna árterének öntéstalajaitól egészen a sekély termőrétegű homoktalajokig minden megtalálható a területeinken. Ezekhez alkalmazkodva kell megválasztanunk a termesztett növényeinket, amelyek közül a kalászosok és a kukorica mellett a napraforgó a legfontosabb olajnövény. Bevezetésük óta használunk Express® toleráns hibrideket, és ez már a második olyan évünk, amikor a legnagyobb területen a P64LE25-öt vetettük. Idén 200 hektáron szerepel nálunk, a 310 hektáros napraforgó vetésterületből.

Ezek szerint bízol ebben a hibridben.

A piacra kerülése óta folyamatosan vetünk P64LE25-öt. Meg vagyok elégedve a gyomirtási technológiával és a termőképességével is. Agronómiai tulajdonságait nézve stabil, nagy biztonsággal termelhető hibrid, aminek egyetlen hibája, hogy nem tartozik a kis termetű napraforgók közé. Betegségekkel szembeni toleranciáját pedig épp az idei évben bizonyította. Azt is meg kell említeni vele kapcsolatban, hogy mindig próbáljuk a lehető leghatékonyabban beilleszteni a termelési körülményeink közé, így nekünk az a fontos, hogy átlagos vagy gyengébb körülmények között is lehessen rá számítani.

Milyen termesztés-technológiát alkalmaztatok a napraforgóban?

Mivel kukorica volt az elővetemény, ősszel fontosnak tartottuk a baktériumtrágya használatát és a mélyszántást annak érdekében, hogy a tarlómaradványokat minél nagyobb mértékben eltüntessük a táblákról. Tavasszal a magágykészítés során adtunk 100 kg karbamidot, majd a vetéssel egy menetben 130 kg 8:24:24-es műtrágyát és 12 kg starter műtrágyát is kijuttattunk. Ennek ellenére a hűvös tavasz nem kedvezett a napraforgó fejlődésének, sokáig csak szenvedtek az állományok.

Emlékszem erre az időszakra. Az ország középső részén mindenhol nehezen indultak a napraforgók. Nálatok is május második felében indultak rohamos fejlődésnek az állományok?

Igen. Május közepére túl voltunk a gyomirtáson, amit osztott kezelés formájában oldottunk meg, és elvégeztünk egy kultivátorozást is. Ezután a melegedő időjárás és a csapadék hatására szinte kivirult a napraforgó. Napról napra lehetett látni, ahogy fejlődik.

Gondolom ekkor már a növényvédelmi feladatok kerültek előtérbe.

Igen, június első felében permeteztünk, amikor a napraforgó elérte a csillagbimbós állapotot. Kórokozók ellen a DuPont™ Acanto® Plus nevű gombaölőszere mellett döntöttünk, de természetesen védekeztünk a kártevők ellen is, és egy bóros levéltrágya is helyet kapott a tankkeverékben.

Csak egyszer kapott gombaölőszeres kezelést az P64LE25?

Igen, egyszer kapott kezelést, bár nem ezt terveztük. Rendelkezünk hidas permetezőgéppel, így mindenképp két kezelésben gondolkoztunk, de ha ránézel a tenyészidőszakban leesett csapadékmennyiségre, láthatod, hogy nagyon sok esőnk volt idén. Szerettük volna megoldani a második kezelést is, de az optimális permetezési időszakban egyszerűen nem tudtunk kimenni a szántóföldre, mert folyamatosan esett. Több szakemberrel is beszélgettem arról, hogy mire számíthatok egy megkésett kezelés esetén, és bár komoly rizikója volt annak, hogy nagymértékben felszaporodnak a gombabetegségek, vállaltam a kockázatot, mert az P64LE25 kimondottan szép és egészséges állományt alkotott július végén. 

Így utólag jó döntés volt?

Most - augusztus végén -, azt mondhatom, hogy jó döntést hoztam, a napraforgóban elenyésző mértékben fordulnak csak elő beteg foltok, és mivel próbáltuk az állományszárítást a lehető leghamarabb megoldani, már nem is várható, hogy a kórokozók képesek lesznek komoly károkat okozni.

Határszemlék során láttam az P64LE25 tábláitokat. Akkor 3,5-4 t/ha-os termést is kinéztem belőlük. Te hogy látod most, meglehet ez az eredmény?

Azért ahogy már említettem, nagyon heterogén talajokon gazdálkodunk, ahol nehéz termés-becslésekbe bocsátkozni. Az biztos, hogy lesznek olyan részei a tábláknak, ahol el fogják érni ezeket az eredményeket, de ha a 200 hektár átlagában 3 tonnát meghaladó terméseredményt tudunk elérni – és erre reális esély van -, akkor már elégedett leszek.

Köszönöm a beszélgetést! 
Ráckeve, 2016.09.02

Gyapay Gábor
Pioneer agronómus

A cikk szerzője: Gyapay Gábor