Bár már tavaly augusztusban elfogadták a Vidékfejlesztési Programot, idén már biztos nem lesz belőle kifizetés – ismerteti a lesújtó helyzetet Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. A pályázatok menet közben több mint 150 módosításon estek át (ember legyen a talpán a gazda, aki tudja tartani a lépést a változásokkal). Összesen 68 támogatási célt határoztak meg, de ebből mindez idáig csak 37-et hirdettek meg. (Nem írták ki például az erdészeti támogatások, illetve a minőségi rendszereket érintő pályázatokat sem.) És kettőt fogadtak el. Így valószínűleg az idénre tervezett 200 milliárd forintnyi támogatási összeget nem fizetik ki. „Volt gazda, aki idén januárban adta be pályázatát a beruházási támogatásra, ám döntés még mindig nem született az ügyben. Így szinte biztos, hogy az őszre tervezett ültetvény-telepítések nem valósulhatnak meg – legalábbis azoké, akik a támogatási összegből tervezték létrehozni azokat.” – magyarázza Nagy Tamás.
A MOSZ elnöksége felhívja a figyelmet, hogy a gazdák számára fontos lenne a szaktanácsadás is – a pályázatokat illetően –, ám erre 2017-ig biztosan várniuk kell, mivel a szaktanácsadók képzése sem indult még el.
Az elnök szerint nem csak a pályázatok körüli bizonytalanság és a kifizetések csúszása a probléma, de a rendszer rendkívül bonyolult, a pályázás igencsak nehézkes. Illetve gond az is, hogy a kormány több céget, gazdát hátrányosan különböztet meg. Az elnök elmondása szerint több agráriumban tevékenykedő cégről, társaságról tudnak, amelyek csak azért nem pályáznak, mert tudják, nem kapnak támogatást. Ezért sokan inkább banki hitelt vesznek fel, mondván, még ha kedvezőtlenebb is, legalább biztosan a pénzükhöz jutnak, tudnak vele előre számolni és tervezni, így a beruházásokra is lesz pénzük.
Míg a kormány sikerként könyveli el, hogy többszörös a túljelentkezés a támogatásokra, addig Nagy Tamás szerint igencsak problémás, hogy az állattenyésztés fejlesztésére nagyon kevés pénz jut: 70 milliárd forint, míg a 2007–2013-as ciklusban ez az összeg 280 milliárd forint volt. Nem meglepő, 2016-ban a beérkezett igények meghaladják a
200 milliárd forintot.
A MOSZ vezetősége nem optimista a jövőre nézve sem, hiszen 2020 után jelentős változásokra kell számítani az agrártámogatás terén. A mostani, 2014–2020-as ciklus után – magyarázzák sajtótájékoztatójukon – egy, a mainál versenyképesebb európai agrárium kialakítása az Unió célja. Ehhez pedig a magyar gazdáknak, termelőknek is alkalmazkodniuk kell, már csak azért is, mert jelentős mértékben függünk attól, mekkora támogatást ad az Unió.
A MOSZ javaslata szerint ahhoz, hogy gördülékenyebben menjen a pályáztatás, fel kellene oldani a hivatalok közötti koordinációs problémákat. Túl sok a hivatali résztvevő a pályázatok elbírálásában – például a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Széchényi 2020 pályázati hivatal – ezért nehezen haladnak az ügyek.
Ehhez pedig már az oktatásban is jelentős változásokra lenne szükség, hogy a jövő generációja versenyképes mezőgazdaságot hozhasson létre Magyarországon. Nagy Tamás szerint az elmúlt negyed században a helyzet csak romlott e téren, a mai mezőgazdasági oktatás hagy kívánnivalót maga után. Nem segít a helyzeten a gyorstalpalóként számon tartott aranykalászos tanfolyam sem.
- hj -
A cikk szerzője: Hardi Judi
