Az Egyesült Nemzetek Szervezet (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 1979-ben Rómában ülésező konferenciája magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. Az eredeti kezdeményezések alapján a világnap célja az volt, hogy ösztönözze a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok megoldására.
A FAO becslése szerint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer egyharmada megy veszendőbe. A probléma megoldása összetett, amely globális, európai és nemzeti szinten egyaránt összefogást kíván. A téma aktualitására hívta fel a figyelmet a Tesco és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közös, „Egyetlen falat sem veszhet kárba” című, Budapesten rendezett élelmiszer-pazarlás elleni közép-európai konferenciája. Ezen Zsigó Róbert,
az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta, hogy a számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe. Ez fejenként körülbelül 40–50 kilogramm élelmiszer-hulladékot jelent, ami a teljes lakosságot számítva mintegy 400 ezer tonnát tesz ki.
Hathatós vállalásokra van szükség a piaci szereplők részéről is, ezért jelentette be a Tesco áruházlánc, hogy 2020-ra az összes európai áruháza jótékony célra ajánlja fel a napi rendszerességgel visszagyűjtött élelmiszer-felesleget. 2016 nyaráig a közép-európai Tescók több mint 5000 tonna élelmiszert adtak át, ami közel 13 millió adag ételnek felel meg. Ebből 2230 tonnát Magyarországon gyűjtöttek össze.
Mivel Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik – ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban –, különösen indokolt a kérdéskör mielőbbi széles körű kezelése.
Magyarországon az utóbbi időben – részben egyes adminisztratív terhek megszüntetésének köszönhetően – nagymértékben egyszerűsödött az adományozással kapcsolatos jogi, pénzügyi szabályozás. Jogszabály-módosításnak köszönhetően ma már nem terheli például általános forgalmai adó fizetési kötelezettség az adományokat. Több egyéb tényező mellett ennek is köszönhetően egy jól működő, és a további fejlődés lehetőségét magában hordozó, önkéntességen alapuló adományozási kultúra van kialakulóban hazánkban, amelyben a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncok is egyre inkább partnernek bizonyulnak.
Ennek kialakulása érdekében szükség van hatékony jogalkotói kezdeményezésre is. Hazánkban az élelmiszer-pazarlás elleni munka kormányzati szinten 2014 őszén megkezdődött. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) ennek elősegítése érdekében, a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködésben, még 2014 októberében útjára indította az Élelmiszer Érték Fórumot, melynek titkársági funkcióit a Magyar Élelmiszerbank Egyesület látja el. A hazai Fórum elsődleges célja, hogy a komplex téma problémái a teljes terméklánc mentén azonosíthatóak legyenek, és azok orvoslására hazai szinten a megfelelő ösztönzők kialakításra kerülhessenek. A Fórumon belül több munkacsoport alakult, melyek átfogó, több szakterületet érintő megközelítésben vizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. A Fórum elindítását elsősorban az a tény motiválta, hogy Magyarországon az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer egyharmada veszendőbe megy. Amennyiben ezt párhuzamba állítjuk a természeti erőforrások szűkössége, a szegénység és éhezés, illetve az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság problémájával, nyilvánvalóvá válik, hogy a kérdés globális, európai és nemzeti szinten egyaránt összefogást, megoldást kíván. Az elmúlt közel két évben számos egyeztetés került megszervezésre, tematikusan az adott kérdéskört érintő kollégák bevonásával.
Az FM által megkezdett munkával párhuzamosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is elindította „Maradék nélkül” elnevezésű programját, amely részben az Európai Unió LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environnement) pályázati forrásának felhasználásával valósul meg (60%-os támogatás intenzitás mellett). A két kezdeményezés egymást kiegészítve és segítve hivatott a hazai élelmiszer-pazarlás csökkentésének különböző területeit orvosolni.
A Maradék nélkül program négy éves futamidejű. 2016. július 1-jén indult útjára és az ütemezés szerint 2020 közepéig tart majd. A program célkitűzéseinek meghatározása során az Európai Unió hetedik környezetvédelmi cselekvési programjának tematikus prioritásai érvényesültek. Ennek megfelelően a program fókuszában az élelmiszerláncban szükségtelenül keletkező élelmiszer-hulladékok megelőzése áll. A projekt elsődleges célja, hogy egy szemléletformáló kampány keretében felhívja a figyelmet az élelmiszer-pazarlás problémakörére és hosszú távon elősegítse a fogyasztók magatartásának pozitív irányú megváltoztatását a fenntarthatóság jegyében. Megjegyzést igényel, hogy egy hatékony kampány mindössze 1-2 év leforgása alatt akár 8%-kal is mérsékelheti a háztartásokban kidobott élelmiszerek mennyiségét. Magyarországra vetítve mindez 15 milliárd forint megtakarítást eredményezne, amely teljes egészében a családoknál maradna.
A hazai törekvésekkel párhuzamosan az élelmiszer-pazarlás témája nemzetközi szinten is napirendre került. A tagországi érdeklődésre, 2014-ben az Európai Bizottság a SANTÉ Igazgatóságon belül létrehozta az Élelmiszer-hulladék, élelmiszer-veszteség szakértői munkacsoportot, emellett a téma többször szerepelt Agrárminiszterek Tanácsülésén is. De ahogy Magyarországon nem csak egy szakterületet érint a téma, így a Bizottságon belül is több Igazgatóság foglalkozik az élelmiszer-pazarlás különböző aspektusával. Ez mi sem bizonyítja jobban, minthogy mind a körkörös gazdasági csomagon belül, mind pedig az ENSZ 2030-as fenntarthatósági célok között azonosításra került az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésére vonatkozó célkitűzés. Számszerűsítve a felére kell csökkenteni a kereskedői és fogyasztói szinten képződő élelmiszer-hulladékot. Így az új hulladék irányelvre vonatkozó javaslatok szerint a tagállamoknak az ellátási lánc minden szintjén csökkenteniük kell a veszteséget és jelenteniük szükséges az eredményekről. Mi több, a mezőgazdasági üzemek szintjén is fontos lenne az élelmiszer-veszteség csökkentése. A csökkentési megoldásoknak mindenekelőtt az élelmiszerek pénzügyileg elfogadható használatán (pl. takarmányozás, biogáz üzem létrehozása) kell alapulniuk. A betakarításban, tárolási technikákban, oktatásban és konzultáció terén tett fejlesztések az egyensúly javítására szolgáló ösztönzőket alakíthatnak ki. A szupermarketek önkéntes kezdeményezései az eladatlan élelmiszerek rászorulóknak történő juttatása vonatkozásában is megoldást jelent.
Kránitz Lívia, Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
