Élvonalbeli, naprakész alkalmazott tudománnyal, és nemcsak az újdonságokkal, de a mögöttes biológiai, fizikai, kémiai, gazdasági, sőt filozófiai összefüggésekkel is megismerkedhettek egész közelről azok, akik ellátogattak az immár második alkalommal,
a Pannonia Ethanol, a Dow AgroSciences és a KITE Zrt. által ezúton Tengelicen megrendezett Agro Inno Show-ra. Ahogyan a természet is egy bonyolult összefüggő rendszer, egyre inkább a mezőgazdaság is erre hajaz majd, amint a legnagyobb inputanyag-gyártók az újabb és újabb tudományos ismeretek birtokában egyre inkább egymásra épülő, komplett agrotechnológiát kínálva próbálnak megfelelni a termelők, a fogyasztók elvárásainak miközben az egyre szűkösebb természeti erőforrások etikus használatára is tekintettel kell lenniük a globális élelmiszertermelés kíméletlen versenyében.

A globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklési igénye, a szigorodó környezet- és fogyasztóvédelmi elvárások, az információtechnológia fejlődése és a forró tőke árupiaci megjelenése együttesen akkora lendületet adott a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésnek, hogy az ma már az autóipart idézi – ráfordítások szintjén közelíti is. Ahogyan a rendezvényt szervező Pannonia Ethanol tulajdonosa, Mark Turley fogalmazott köszöntőjében, egy újabb zöld forradalom részesei vagyunk. Turley szerint hosszabb távon a termelőknek meg kellene duplázni a termelésüket a növekvő igények kielégítése érdekében. Ehhez pedig új termelési eljárásokra, új műszaki megoldásokra, eszközökre is szükség van.  Igényt pedig nemcsak az élelmiszeripar támaszt, szerinte egyébként a szénhidrogéneken alapuló energiatermelésnek bealkonyulóban van, a jövőt pedig a tiszta, megújuló energiaforrások jelentik. Ugyan az új kötelező bekeverésre vonatkozó uniós szabályozás gyakorlatilag kinyírja a bioetanol ipart, mégis egyre több civil és szakmai szervezet kezdi támogatni a tevékenységünket, így nem lehetetlen, hogy egyszer bebizonyosodik az igazunk – tette hozzá Mark Turley.

A mintegy ezer résztvevő a nemzetközi kitekintés révén képet kaphatott arról, hogy a korszerű talajművelés mennyire javíthatja a talajéletet, valamint az innovatív, akár okostelefonra alapozott  előrejelzések alapján meghatározott, és a legkorszerűbb eljárásokkal kijuttatott növényvédőszer-felhasználás milyen előnyökkel jár a környezettudatos gazdálkodásra és a fenntarthatóságra. Az elsőre költségesnek tűnő beruházások a hosszabb távú versenyképességet alapozzák meg. Ezt nyomatékosította mindössze egyetlen hatásos ábrával Kiss András,  a Bayer Hungária Kft. CropScience divíziójának kereskedelmi igazgatója. Amíg 2008-ban a megkérdezett amerikai termelők nagyjából negyede elzárkózott a precíziós gazdálkodástól, addigra 2015-re ez tíz százalékra csökkent. Ugyanezen idő alatt nyolcról 15 százalékra nőtt azok aránya, akik több mint százezer dollárt terveztek invesztálni a különféle precíziós technológiákba. A felmérés szerint 2018-ra a megkérdezettek 40%-a érdeklődik a drónok mezőgazdasági felhasználása iránt, közel ugyanilyen arányban a hozamtérkép szolgáltatások iránt, de még ennél is nagyobb igény mutatkozik a talajtérképezés, és a differenciált tőszámú vetéstechnológiák alkalmazására.

Megfelelő talajegészséget csak jól megválasztott művelési technológiával lehet elérni, ha egyúttal hozamnövekedést is szeretnénk – ez az amerikai Orthman cég filozófiája. Szerintük erre a legjobb megoldás a sávos talajművelés. Ennek során a gyökérzóna számára ideális környezetet, porózusabb, jobb vízelvezető képességű és melegebb talajt tudnak teremteni, mint akár a hagyományos teljes felületű megműveléssel, miközben az utóbbi hátrányaival, a nedvességvesztéssel, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésével, illetve a költségtöbbletet okozó magasabb gázolaj-felhasználással sem kell megküzdeni. Ez pedig jelentős hatékonyságjavulást jelent a termelőknek.

A teljes és a sávos művelés a tapasztalatok szerint nagyon előnyösen kiegészíti egymást, a váltogatás pedig csökkenti a vegyszerigényt is. A melegebb magágy azért fontos, mert korábbi kelést tesz lehetővé, és erősíti a gyökérzet fejlődését, ráadásul a sávos művelésnél a magágy mélyére vezeti a nedvességet, hozzájárulva a csírázás sikerességéhez. A sávos művelés révén egy hosszabb időtartamú, 7 éves kísérlet során sikerült csaknem megduplázni a talaj szervesanyag-tartalmát is. A kísérlet során az is kikristályosodott, hogy a hozammaximálás szempontjából kulcsfontosságú a tápanyagok kijuttatásának pontos időzítése is: szántóföldi növényeknél a vetéssel egy menetben végzett kijuttatással 15–20 nap múlva erős kelés biztosítható. Arra is ügyelni kell, hogy a kiszórás kevésbé hatékony, és hajlamos lefolyni.

A növényvédőszer-gyártásban is előtérbe került az innováció: a Dow AgroSiences európai piacmenedzsere, Nikki Hall előadásában az újabb hatóanyagok bejelentésére, illetve a közelmúltban piacra dobott nitrogénstabilizátor, az N-Lock tulajdonságainak, hatásainak ismertetésére koncentrált. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy a talajba dolgozásával bizonyíthatóan hatékonyan – 28 százalékkal több nitrogént – tartja a gyökérzónában a nitrogént, csökkenti a kilúgozódást, aminek eredményeképp mintegy 7 százalékos hozamnövekedést lehet elérni az üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 51 százalékos visszaesése mellett. Megemlítette azt is, hogy a cég jelenleg 15 új, globális piacokra szánt hatóanyag fejlesztésén dolgozik – ebből 4 gyomirtó-, öt rovarölő-, hét pedig gombaölő szer lesz. 2018-ban pedig két új termékkel lépnek piacra: Isoclast™ Active néven egy egyedi hatásmechanizmusú, hüvelyeseknél és gyümölcsösökben használható rovarirtót, illetve Arylex™ Active néven új, gabonákban, olajrepcékben és napraforgóban használatos gyomirtót hoznak forgalomba. 2021-re pedig egy új, természetes eredetű gombaölő piacra dobását tervezik.

A Bayer CropScience, mint vezető innovatív gyártó cég  növényvédőszer-fejlesztés és -gyártás mellett az innováció más formája iránt is elkötelezett, amit összességében Digital Farming programnak neveznek. Hazánkban a KITÉ-vel közösen fejlesztett Digital Farming programja elsősorban a növényállományok egészségügyi állapotával kapcsolatos adatgyűjtésre építő, informatikai eszközökkel támogatott, növénykárosító előrejelzésre alapozott okszerű, preventív növényvédelmet segíti. A Digital Farming program egyelőre a világ tíz országában – köztük a legnagyobb gabonatermelők közé tartozó USÁ-ban, Kanadában, Brazíliában, Oroszországban és Ukrajnában – érhető el. Idén szeptemberben indult az okostelefonos gyomfelismerő rendszer tesztelése Európában és Brazíliában, amely révén egy fotó alapján már csíraállapotban is felismerhető lesz a gyomkárosító, és az előfordulás helyének rögzítésével terjedési előrejelzés, illetve védekezési terv készíthető. A dokumentálás révén a várható hozamokra, illetve a technológiai hibákból adódó tanulságok levonására is lesz mód. A rendszer használatához időjárási adatok is szükségesek, a későbbiekben pedig különféle növénybetegségekre, és rovarkártevőkre is szeretnék kiterjeszteni a szolgáltatást. Működésének egy hónapja alatt világszerte több mint 27 ezer kattintásos gyomhatározást végeztek a termelők, mely bizonyítja a gazdálkodók növekvő igényét a digitális technológiák iránt. Várhatóan a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a biomassza alapú változó dózisú kezeléseknek is.

Szinte minden, a rendezvényen bemutatott technológia a hatékonyságjavítás és a takarékosság érdekében tett fejlesztéseket célozta, és ebbe a sorba remekül illeszkedett Ian Finnegan, a MagGrow képviselőjének prezentációja is a növényvédőszer-kijuttatás során a permetszóródást drasztikusan, 80 százalékkal redukáló mágneses technológia részleteiről. A cég által bevezetett újítás, vagyis a fúvókákba épített mágnesen átpréselt szerhasználat és az újratervezett szórókeretek, illetve háti permetezők használata révén igazoltan sikerült felével csökkenteni a termelőnkénti víz- és vegyszermennyiséget, a korábbi kétharmadára csökkenteni a permetezésre szánt időt. A legfőbb eredmény azonban, hogy a csepptapadási képesség jelentős javításával 40 százalékkal mérsékelték a kezelt kultúrában előfordult növénybetegségeket, illetve 10–40 százalék közötti hozamemelkedést sikerült realizálni. Ez erősen elgondolkodtató lehet egy olyan országban, ahol nem ritkaság tinédzserkorú, vagy idősebb permetezőkkel találkozni a közutakon.

Az egymást kiegészítő, támogató új fejlesztések, az okszerű, jól időzített agrotechnológia hatását igazán átélhetővé azonban Hadászi László, a KITE Zrt. Fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója jól vizualizált adatokkal alaposan ellátott, és az élőben a sátorba kapcsolt kombájn révén meglehetősen interaktív előadása, majd ezt követően a szántóföldi bemutató tette. A cég nem spórolt az idővel és energiával, egy egész évet szánt arra, hogy az előadást megalapozza: kiválasztottak egy ránézésre is heterogén minőségű 55 hektáros kukoricatáblát a tengelici szőlőhegyen még 2015 őszén, és a teljes precíziós sávos művelési termeléstechnológiát végigpróbálták a felén, míg a másik, kontroll részt hagyományos szántásos technológiával művelték meg, rendületlenül gyűjtve a termelési hatékonyságot helyes értelmezés mellett jelentősen javító adatokat. Az Agro Inno-n pedig bemutatták, hogyan jutottak el a tarlótól a betakarításig.

A tábláról az alapműveléstől kezdve – részben az Agridrón Kft. bevonásával – termőképesség, domborzati, és a kötöttséget és pH-tartalmat is vizsgáló talajminta térkép készült, a későbbiekben pedig hozam- és biomassza térképek. Ennek alapján a precíziós térfélen a sorközművelés mellett a menetszám-csökkentésre, a tábla adottságainak heterogenitását figyelembe véve a táblán belüli, adottságokhoz illeszkedő mennyiségű és minőségű inputanyag – beleértve a vetőmagot is – -kijuttatásra törekedtek.

A termőképesség és talajminta térkép egymásra vetítésével határozták meg azokat a menedzsment zónákat, ahol indokolt a differenciált inputanyag-kijuttatás. Minden, a KITE által forgalmazott automata kormányzással ellátott munkagép adatainak felhasználásával készíthető domborzati térkép is. Eddig kevés figyelmet fordítottunk a domborzati viszonyokra, mostanra azonban bátrabbak lettünk – jegyezte meg Hadászi László. A kiválasztott táblánál 17 méter szintkülönbséget mértek – a domborzati térképen pedig a piros és sárga zónákban ez sokszor erősen erodált területeket jelent. A talajmintázás eredményeképp vizsgálták a talajok kötöttségét: az adott táblában kis túlzással a futóhomoktól a vályogig terjedt a spektrum. A pH 5,5–7,8-ig terjedt a skála, vagyis a savanyútól a semlegesen át az enyhén lúgosig mindenféle adottságú pontra volt példa. Itt is érvényesült az a hüvelykujjszabály, hogy az alapművelést a sávos térfélen gyakorlatilag fele mennyiségű, 11 liternyi üzemanyaggal tudták megoldani.

A KITE által erősen javallott őszi alapműtrágyázáshoz is készült differenciált kijuttatási térkép, mivel az adatok alapján volt több olyan pontja a táblának, amelynél nulla volt a foszforutánpótlás, de olyan is, ahol 150 kilogrammnyit is ki kellett vinni hektáronként. A káliumnál volt olyan rész, ahol 190 kilogramm volt a maximum hektáronként. Végül a menedzsmentzónákhoz igazodva eltérő tőszámú vetést alkalmaztak: a három zónában 55-65-75 ezer vetett mag hektáronként. Emellett a tábla hosszában a zónáktól függetlenül ellenőrző vetéseket alkalmaztak: így minden zónában van 55-65-75 ezres tőszámú vetés is az összevethetőség kedvéért. A fejtrágyázásnál a szántott térfélen vetés előtt ment ki a fejtrágya, a sávos oldalon pedig a differenciált tőszámhoz és a menedzsmentzónák tápanyagtartalmához igazodva.

A vetés előtti biomassza térképen látszik, hogy a sávos oldalon erősebb a gyomosodás, de a másik oldalon is akadt, viszont az is kiderült, hogy a tábla legmagasabb pontjain mindkét oldalon annyira erodált a talaj, hogy a gyom sem termett meg benne. Az egy hónappal későbbi biomassza térkép ismét a sávos művelés egyik jellegzetességét mutatta: ott kisebb volt a kukoricaállomány. Viszont július elejére kezdett kiegyenlíteni az itteni vetés, a hónap végére pedig már ez volt a fejlettebb. Augusztus végére még az idei esősebb nyár ellenére is lekezdett száradni a szántott oldali vetés. Ez a különbség egészen szeptember közepéig megmaradt.

 A kontroll parcellához képest számottevő különbségek mutatkoztak a sávos térfélen: a teljes gazdálkodási év során hektáronként 50 literre sikerült leszorítani az üzemanyag-felhasználást, szemben a hagyományos művelés 74 literes átlagával, és ebben a hárommal kevesebb művelési forduló is erősen közrejátszott. A szervesanyag-veszteség – amit a széndioxid-kibocsátással mértek – is negyedével kisebb volt a kontroll táblánál, vagyis nagyobb termőképességű volt az év végére a sávos oldal. Erre vonatkozó hazai vizsgálatok nem nagyon vannak egyébként, a kísérlethez a KITE a Debreceni Egyetem segítségét kérte. A legegyértelműbb különbség pedig a hozamokon látszott: a hagyományos szántás térfélen 8,9 tonnás átlagot értek el, míg a másik oldalról 9,5–9,6 tonna kukoricát vittek a magtárba. Az utóbbiban a hozamszórás hektáronként 3, míg az előbbiben 12 tonna között mozgott. Jövedelmet nézve a szántott területről hektáronként 45 ezer forintot, míg a másikról 51 ezer forintot lehet lehozni.

A kísérlet egy éve alatt a tábláról mintegy 1,8 millió adatot gyűjtöttek, amiből másfél milliót az intelligens mezőgépek, a többit külső adatszolgáltatók. Hadászi szerint érdemes időről időre külső segítséget is igénybe venni, mert így kiderülhet, ha nem pontos a mérés. A méréseket a gazdák a földjükön tovább is pontosíthatják, fejleszthetik, például meteorológiai állomások révén. A KITÉ-nek jelenleg 31 saját meteorológiai állomása van, amit egy éven belül több mint 50-re szeretnének növelni. Az adatok fogyaszthatóvá tételén erősen dolgoznak még, várhatóan 2017 során lesz lehetőségük a termelőknek ehhez a hálózathoz csatlakozni. Ezek az adatok a növényvédelem vagy az öntözésvezérlés pontosításához lehet hasznosak. Hosszabb távon a precíziós gazdálkodás megváltoztatja az üzemszervezést is – tette hozzá Hadászi László. Példaképp a John Deere JD-Link távfelügyeleti szolgáltatását említette, amely révén a gépek által gyűjtött adatokat a KITÉ-nél feldolgozva 24 órán belül ajánlásokat tehetnek az üzemszervezésre, karbantartási riasztásokat küldhetnek a termelőknek. Ezt követően az épp a kísérleti táblán betakarító kombájnt élőben az előadótérbe kapcsolva a hallgatóság is pontos képet kaphatott arról, hogy milyen paraméterek – terméshozam, nedvességtartalom – mellett zajlik a munka. Ezen adatok távoli elérhetősége betakarítási időszakban jelentős költséget spórolhat a tulajdonosnak, mivel ehhez igazítható a szemhordás logisztikája, vagy épp a raktárkapacitás tervezése.

A gyakorlati bemutató mellett a legjobban várt előadás minden bizonnyal a globális piaci viszonyokat ismertető volt. Jó hírekkel azonban végül nem szolgált Rory Deverell, az INTL FCStone elemző cég árukockázati menedzsere, viszont megosztotta a brazil kukoricatermelők, és az ottani ágazat jövedelmezőségének, termelékenységének titkát. A termelés felfuttatása érdekében ott azt választották a gazdák, hogy a szokványos mellett téli kukoricát is termesztenek, így gyakorlatilag egy évben kétszer takarítják be a terményt, illetve jelentősen megemelték a szója vetésterületét, és nem ódzkodtak a GMO növényektől sem. Lényegében azt ismerték fel, hogyan tudják minél jobban kihasználni a természeti adottságokat. Európában és Magyarországon is érdemes lenne megfontolni a másodtermés minél szélesebb körű alkalmazását. Jelenlegi hazai termőterület 5–10 százaléka rendelkezik másodtermésre alkalmas potenciállal.

A Pannonia Ethanol takarmányértékesítési vezetője, Árendás Edit már inkább a végtermék, a kukorica felhasználására koncentrált, megemlítve, hogy ugyan sokan kutatják az alternatíváját, de még nem sikerült a GMO szóját hatékonyságban egyenértékű termékkel helyettesíteni. Az etanolgyártás során képződő száraz kukoricatörköly, a DDGS viszont magas – bár a szójáét el nem érő – fehérjetartalma miatt alkalmas lehet helyettesítő terméknek. A cég által előállított DDGS beltartalmi értékei miatt nemcsak a baromfi, de a sertés- és marhaágazatban is jól alkalmazható a különféle tápokba keverve, mert egyrészt kedvezően befolyásolja a súlygyarapodást, a marháknál például hatékonyan támogatja a tejtermelést, a xantofill-tartalom pedig kedvezően befolyásolja a tojás sárgájának és a baromfi bőrének sárga színét. A bekeverési arány a baromfinál brojlerben 10, tojóállományban 10, a pulykanevelésben pedig 15 százalék lehet. Marhánál a hízó- és tejelőállományokban 30, sertésnél a tenyészsüldőnél 15, hízónál 25, a vemhes kocáknál 20, míg a szoptató kocáknál 25 százalék lehet.

Az ethanolgyártás során a törköly centrifugálásával egyébként évi mintegy 10 ezer tonna kukoricaolajat is előállítanak Dunaföldváron, és ez szintén használható takarmány-kiegészítőként. Javítja a fehérje-értékesülést, valamint magas az A-, D-, E- és K-vitamin és linolsav tartalma is. Sertéstakarmányok mellett a baromfitápban a leghatásosabb. Luteinben és zeaxantinban gazdag, és ezek azok a színanyagok, amelyek a tojás, a bőr és a taraj szép, természetes színét adják. Az esszenciális zsírsavak a fiatal baromfinál gondoskodnak a növekedésről, az idegrendszer, a bőr- és a tollképzés folyamatáról. A telítetlen zsírsavak révén a kukoricaolaj kevésbé növeli a madarak elzsírosodását.

-kmk-

A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin